Kerékpármegosztó rendszer

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A budapesti MOL Bubi közbringarendszer kerékpár-gyűjtőállomása a Margitszigeten

A kerékpármegosztó rendszer (hétköznapi nevén közbringarendszer, szaknyelven kerékpáros közösségi közlekedési rendszer, KKKR) közösségi közlekedési szolgáltatás, mely környezetkímélő és a fenntartható gazdasággal összhangban álló közlekedési alternatívát ad például az egyéni gépjármű-közlekedéssel szemben. A rendszer lehetővé teszi kerékpárok rövidtávú, jellemzően egy óránál rövidebb ideig tartó bérlését, melyet a felhasználók gyűjtőállomásokon kölcsönözhetnek és adhatnak le.

Jellemzői[szerkesztés]

Általános jellemzők[szerkesztés]

A közbringarendszerek kialakítását jellemzően nagyvárosok közlekedésének javítására kezdeményezik (például Budapesten), de van példa az elsősorban turisztikai célú létesítésre is (például Hévízen).

A célja általában a környezetkímélő közlekedési módok iránti kereslet növelése, ami a városi tér élhetőbbé válásához vezethet, illetve alternatívaként szolgálhatnak a motorizált közlekedési eszközökre. A közbringarendszerek lehetőséget adnak a kerékpárral nem rendelkezőknek is, hogy kipróbálhassák ezt a közlekedési módot, akár más módokkal, például tömegközlekedéssel kombinálva.

Műszaki megvalósítás[szerkesztés]

Dokkolóállomások[szerkesztés]

A kerékpárok a rendszer lefedettségi területén belül gyűjtőállomásokon várakoznak, bérlésükre is itt van lehetőség. Egyes közbringarendszerek esetén a gyűjtőállomásokat olyan terminállal látják el, ahol összetettebb műveletek, például jegy- és bérletvásárlás is lehetséges.

Kerékpárok[szerkesztés]

A közbringarendszerek jellemző eleme, hogy a kölcsönözhető kerékpárok megjelenése és műszaki megvalósítása egyedi. Ennek a célja a lopás és a vandalizmus megelőzése.

Informatikai háttér[szerkesztés]

A kölcsönzés menetét felügyelő informatikai rendszer megvalósítása az összetettségét tekintve igen sokféle lehet. Egyes közbringarendszerek járművei fedélzeti számítógéppel vannak ellátva, illetve a kerékpárok általában GPS nyomkövetést lehetővé tevő eszközökkel is fel vannak szerelve. A gyűjtőállomásokon gyakran olyan terminálokat helyeznek el, melyek lehetővé teszik a kölcsönzést, jegyvásárlást, stb. A rendszerek továbbá olyan összetett elemekkel is rendelkezhetnek, mint vészleadási funkciók, mobiltelefonos kölcsönzés, illetve az állomások foglaltságának ellenőrzésére és más feladatokra készített okostelefon-alkalmazás, stb.[1]

Kölcsönzési módok[szerkesztés]

A kölcsönzés az adott hálózat rendeltetésétől függően sokféle lehet. A városi közbringarendszerek jellemzően olyan rendszert üzemeltetnek, ahol egy hozzáférési díj és egy használati díj fizetendő. A hozzáférési díj néhány napra érvényes jegyek illetve hosszú távra kiváltott bérletek formájában fizethető. Egyes esetekben a tömegközlekedési bérlettel rendelkezők kedvezményt kapnak, ugyanis a közbringarendszerek a tömegközlekedés kiegészítői. Más városokban előfordul, hogy a közbringarendszer ingyenes, csak regisztrációhoz kötött. Ilyen volt a Koppenhágai.[2]

Más rendszerek, például a vállalatokhoz, egyetemekhez tartozók bérlése ettől eltérhet. Az ilyen rendszerek felhasználói körét jellemzően a cég dolgozóira illetve az intézmény hallgatóira szűkítik. A szállásadókhoz, hotelekhez tartozó kerékpármegosztó rendszerek kölcsönzése a turisztikai célú kerékpárkölcsönzés menetéhez hasonló.

Története[szerkesztés]

Európa legnagyobb kerékpármegosztó rendszere a francia Vélib' Párizsban

Az első kerékpármegosztó rendszer 1965-ben jött létre,[3] de széles körű elterjedése a 2000-es években Európában volt jellemző. Ez részben az informatikai és technológiai fejlődés eredménye, de az ilyen rendszerek elterjedésében nagy szerepe van az élhetőbb lakókörnyezet és így a fenntartható fejlődéssel összhangban álló és környezetkímélőbb közlekedési módok iránti igénynek is. 2014-re a világ 50 országának 712 városában működtek már közbringarendszerek.[4][5]

Később Európán kívül is sok városban alakítottak ki közbringarendszert. Sőt, 2011-re a világ két legnagyobb ilyen hálózatát a kínai Vuhan és Hangcsou városokban üzemeltetik, rendre 90000 illetve 60000 kölcsönözhető kerékpárral. Kínán kívül a világ legnagyobb kerékpármegosztó rendszere a Párizsban működő Vélib' 14500 kerékpárral.[6] A legtöbb közbringarendszert üzemeltető országok ugyanebben az évben Spanyolország (132), Olaszország (104), és Kína (79),[7][8] az egy lakosra eső kerékpárok számában pedig a párizsi Vélib' (97 lakos/kerékpár) és a lyoni Vélo'v (121 lakos/kerékpár) világelső.[9]

Közbringarendszerek Magyarországon[szerkesztés]

Az esztergomi EBI közbringarendszer átadása 2013-ban
Név Település Átadás ideje A megosztás jellege Kerékpárok száma Gyűjtőállomások száma Forrás
Telebike Budapest 2013. május 24. vállalati 40 4 [10]
EBI Esztergom 2013. szeptember 20. városi 93 9 [11]
HeBi Hévíz 2014. április városi 35 4 [12]
CityBike Szeged 2013. november városi 9 [13]
MOL Bubi Budapest 2014. szeptember 8. városi 1526 126 [14]
GyőrBike Győr 2015. szeptember 7. városi 180 31 [15]
Kaposvári Tekergő Kaposvár 2015. október 27. városi 26 4 [16]
KanizsaBike Nagykanizsa 2016. Május 1. Városi 80 12 https://kanizsabike.hu
UniBike Debrecen 2016. március 30. egyetemi 90 4 [17]
Donkey Republic Budapest városi https://www.donkey.bike/cities/bike-rental-budapest/

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Gábor, Tenczer: A BKK felmondhatja a Bubi-szerződést. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  2. Origo: Bubi vs. Bycyklen: mint sajtreszelővel lábat mosni. http://www.origo.hu/. (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  3. (2011. június 1.) „Runde Sache” (német nyelven). Readers Digest Deutschland 06/11, 74–75. o.  
  4. Susan A. Shaheen: Public Bikesharing in North America During a Period of Rapid Expansion: Understanding Business Models, Industry Trends and User Impacts. Mineta Transportation Institute (MTI), 2015. október 1. (Hozzáférés: 2014. november 5.) pp. 5
  5. Urban planning - Streetwise”, The Economist, 2015. szeptember 5. (Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 4.) 
  6. Susan Shaheen and Stacey Guzman: Worldwide Bikesharing. Access Magazine No. 39. University of California Transportation Center, 2011 [2012. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 1.)
  7. Susan Shaheen and Stacey Guzman: Worldwide Bikesharing. Access Magazine No. 39. University of California Transportation Center, 2011. [2012. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  8. Bike-Sharing Programs Hit the Streets in Over 500 Cities Worldwide; Earth Policy Institute; Larsen, Janet; 25 April 2013
  9. Mairie de Paris: Paris fête les six ans de son Vélib' (en infographie) (French nyelven). NewsRing, 2013. július 15. [2013. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 19.)
  10. Sikeres a TeleBike. www.t-systems.hu. (Hozzáférés: 2016. április 2.)
  11. User, Super: EBI - Esztergomi Közösségi Kerékpáros Rendszer. esztergombicikli.hu. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  12. User, Super: Hévizbike - Hévíz kerékpár kölcsönző rendszer. hevizbike.hu. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  13. CityBike. www.citybikeszeged.hu. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  14. A MOL Bubi. MOL Bubi . (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)
  15. GyőrBike Közösségi Bérkerékpár Rendszer. www.gyorbike.hu. (Hozzáférés: 2016. március 24.)
  16. Mától bárki használhatja a közbiciklit. Kaposvár Most. (Hozzáférés: 2016. március 31.)
  17. Unibike. www.unibike.hu. [2016. április 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 2.)