Szabó Magda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szabó Magda
Az 1990-es Körkép antológiában megjelent portréja
Az 1990-es Körkép antológiában megjelent portréja
Élete
Született 1917. október 5.
Debrecen
Elhunyt 2007. november 19. (90 évesen)
Kerepes
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Szülei Jablonczay Lenke
Szabó Elek
Házastársa Szobotka Tibor
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) líra, próza, dráma
Alkotói évei 1947-2007
Első műve Bárány (1947)
Fontosabb művei Régimódi történet (1977)
Kitüntetései
Irodalmi díjai József Attila-díj (1959, 1972)
Kossuth-díj (1978),
Femina-díj (2003)
Szabó Magda aláírása
Szabó Magda aláírása
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Magda témájú médiaállományokat.

Szabó Magda (Debrecen, 1917. október 5. – Kerepes,[1] 2007. november 19.) Kossuth-díjas magyar író, költő, műfordító, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

„ A te életeden csak az Úr fordíthat, és ha fordítani akar, akkor már meg is tette, és elrendelte a születésed percében, elkárhozol‑e vagy üdvözülsz. Ami a születésed és a halálod között történik, az nem számít. Az csak egy pillanat. ”
– Kiálts, város!

Életpályája[szerkesztés]

Szülővárosában, a mostani Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumában[2] (akkor Dóczi Leánynevelő Intézet) tanult, itt érettségizett 1935-ben; 1940-ben a Debreceni Egyetemen kapott latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori diplomát (értekezésének címe: A római szépségápolás). A helyi Református Leányiskolában, majd Hódmezővásárhelyen tanított 1945-ig, amikor a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett. Az 1940-es években rövid ideig Páhi (Bács-Kiskun megye) községben is tanított. 1949-ben megkapta a Baumgarten-díjat, de még azon a napon visszavonták tőle, és állásából is elbocsátották; egészen 1958-ig nem publikálhatott. Ebben az időben a Horváth Mihály téri Gyakorló Általános Iskola (a mai Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium egyik elődintézménye) tanáraként dolgozott.[3]

Az eredetileg költőként induló Szabó Magda 1958 után már regény- és drámaíróként tért vissza. A Freskó és Az őz című regények hozták meg számára az országos ismertséget. Ettől fogva szabadfoglalkozású íróként élt. Számos önéletrajzi ihletésű regényt írt, az Ókút, a Régimódi történet és a Für Elise saját és szülei gyermekkorát, valamint a 20. század elejének Debrecenjét mutatja be. Sok írása foglalkozik női sorsokkal és kapcsolataikkal, például a Danaida vagy a Pilátus.

1985 és 1990 között a Tiszántúli református egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke volt. 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja és az irodalmi osztály rendes tagja lett.

1947-ben kötött házasságot Szobotka Tibor íróval, akinek alakját Megmaradt Szobotkának című könyvében idézte fel. A férj halála után Szabó Magda lett hagyatékának gondozója.

Az egyik legtöbbet fordított magyar íróként regényei számos országban és nyelven megjelentek. Alapító tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának. 1987-es regénye, Az ajtó először 1995-ben jelent meg angolul Stefan Draughon fordításában, 2015-ben pedig Len Rix fordításában. Regénye felkerült a The New York Times 10-es listájára.[4]

Kilencvenedik születésnapján rengetegen ünnepelték, szülővárosában könyvesboltot neveztek el róla. Szentmártonkátán a könyvtár viseli a nevét.[5]

Szabó Magdát 2007. november 19-én, 90 éves korában, kerepesi otthonában, olvasás közben érte a halál.[6]

Kitüntetései, díjai[szerkesztés]

Szabó Magda és Szobotka Tibor sírja Budapesten. Farkasréti temető: 21/1-1-13.

Művei[szerkesztés]

Juha Richárd: Szabó Magda (festett terrakottaszobor)

Megfilmesített művei[szerkesztés]

Szabó Magda emléktáblája egykori lakhelyén, a budapesti Júlia utca 3. szám alatt

Származása[szerkesztés]

Szabó Magda ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
8. Szabó János mérnök
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
4. Szabó János[10][11]
Szeghalom, 1835. jún. 3.–
Debrecen, 1902. máj. 23.)
református lelkész
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
9. dabasi Halász Julianna
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
2. Szabó Elek
(Köröstarcsa, 1879. –
Debrecen, 1959.)
városi esküdt
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
10. váradi Szabó Lajos[13]
(1817 körül–
Debrecen, 1885. jún. 1.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
5. váradi Szabó Mária[12]
(1847 körül–
Debrecen, 1910. máj. 23.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
11. Szakál Veronika
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
1. Szabó Magda
(Debrecen, 1917. okt. 5.–
Kerepes, 2007. nov. 19.)
író, költő, műfordító
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
12. Jablonczay Kálmán[15]
(Debrecen, 1830.–
Debrecen, 1891. jún. 8.)
mérnök, földbirtokos
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
6. Jablonczay Kálmán[14]
(Debrecen, 1860.–
Debrecen, 1911. szept. 18.)
mérnök, gazdálkodó
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. Rickl József Zelmos[17]
(1818 körül–
Debrecen, 1876. jan. 18.)
kereskedő, városi képviselő
 
 
 
 
 
 
 
13. Rickl Mária[16]
(Debrecen, 1842.–
Debrecen, 1915. jan. 14.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Brunner Mária[18]
(1822 körül–
Debrecen, 1885. dec. 6.)
 
 
 
 
 
 
 
3. Jablonczay Lenke
(Füzesgyarmat, 1884. nov. 17.–
Debrecen, 1967. jan.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
14. Gacsáry Károly
(Füzesgyarmat, ?–
Füzesgyarmat, 1872)
jogász
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
7. Gacsáry Emma
(Füzesgyarmat, 1865.–
Debrecen, 1936.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
15. Síró Emília
(? –
Füzesgyarmat, 1875.)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Elhunyt Szabó Magda. origo.hu, 2007. november 19. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  2. ↑ Szilágyi János: Szabó Magda. doczy.drk.hu, 2009. november 13. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  3. ↑ KIÁLLÍTÁSAINK. fazekas.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  4. ↑ Szabó Magda Az ajtó című könyve felkerült a The New York Times rangos listájára. nlcafe.hu, 2015. december 4. (Hozzáférés: 2017. március 30.)
  5. ↑ https://www.tapiokultura.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2485:szabo-magda-konyvtar-szentmartonkatan&catid=15&Itemid=101
  6. ↑ Szabó Magda részvétkönyve. gyaszhir.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  7. ↑ (1987. október 7.) „Csokonai-díj Szabó Magdának”. Népszava 115. (236.), 5.. o. (Hozzáférés ideje: 2016. május 12.)  
  8. ↑ Sándor Zsuzsanna: Szabó Magda ajtói. 168ora.hu. 168 Óra, 2005. szeptember 27. [2015. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  9. ↑ DALLAMBÓL KIHALLHATÓ ÜZENET. gyoriszalon.hu. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  10. ↑ Szabó János gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  11. ↑ Egyház és kultúra 1848-tól a világháborúig
  12. ↑ Szabó Jánosné Szabó Mária gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  13. ↑ Szabó Lajos gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  14. ↑ Jablonczay Kálmán gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  15. ↑ id. Jablonczay Kálmán gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  16. ↑ Jablonczay Kálmánné Rickl Mária gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2015. június 13.)
  17. ↑ Rickl József Zelmos gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
  18. ↑ Rickl Józsefné Brunner Mária gyászjelentése. rakovszky.net. (Hozzáférés: 2017. október 5.)

Források[szerkesztés]

  • OSZK gyászjelentések

Bibliográfia[szerkesztés]

  • Kónya Judit: Szabó Magda alkotásai és vallomásai tükrében Budapest: Szépirodalmi, 1977
  • Kovács Sándor Iván (szerk.): „Majd ha megfutottam útjaimat” Budapest: Belvárosi / Magyar Írószövetség, 1997
  • Aczél Judit (szerk.): "Ne félj!" (Beszélgetések Szabó Magdával) Debrecen: Csokonai, 1997
  • Szurmainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! Töredékek Szabó Magda életművéhez Debrecen: Tóth Könyvkereskedés, 2007
  • Kónya Judit: Szabó Magda – Ez mind én voltam Budapest: Jaffa, 2008

Egyéb információk[szerkesztés]

A Digitális Irodalmi Akadémia tagjai
Alapító tagok 1998
Tagok
Posztumusz tagok
Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szabó_Magda&oldid=20951597”