Ciklikus csoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ciklikus csoporton a csoportelméletben olyan csoportot értünk, melyet egy elemének egész kitevős hatványai előállítanak.

A ciklikus csoportok a leginkább átlátható algebrai szerkezetű, legkezelhetőbb csoportok közé tartoznak. Az m elemű (m pozitív egész szám) ciklikus csoportok izomorfak a modulo m maradékosztályok additív csoportjával (Zm={0,1,…,m-1}-gyel), a végtelen elemszámú ciklikus csoportok pedig magával az egész számok additív csoportjával (Z illetve Z+). A véges csoportok osztályozásának elméletében nagy jelentősége van a ciklikus csoportoknak, mert minden prím elemszámú csoport ciklikus csoport, amikből minden véges Abel-csoport felépíthető.

A ciklikus csoportok Abel-csoportok, ezért additív jelöléssel is találkozhatunk.

Definíció[szerkesztés]

A ciklikus csoport definíciójának felírása előtt vissza kell utalnunk a csoportbeli egész kitevős hatványozás illetve a generált részcsoport fogalmára.

Definíció. Azt mondjuk, hogy a (G,) csoport ciklikus, ha van olyan G-beli a elem, melyre

Ekkor a-t a G (egyik) generátorelemének nevezzük.

Megjegyzés. A definíció egy ekvivalens megfogalmazása, hogy G akkor és csak akkor ciklikus, ha létezik olyan a eleme, hogy az a-t tartalmazó egyetlen G-beli részcsoport maga G, azaz létezik aG, hogy minden G-beli H részcsoportra

Ebben az esetben tehát a generálja G-t, vagyis

Világos, hogy

ugyanis egyrészt a hatványozás csoportbeli azonosságainak felhasználásával belátható, hogy

tehát

részcsoport G-ben, másrészt ez a legszűkebb a-t tartalmazó részcsoport, hiszen minden G-beli H részcsoport tartalmazza a és a−1 összes nemnegatív egész kitevőjű hatványát.

Példák[szerkesztés]

1. Az egész számok halmaza az összeadásra nézve ciklikus csoportot alkot, mely egybeesik az egész számok gyűrűjének additív csoportjával, azaz Z+-szal. Ebben a csoportban generátorelem az 1 ∈ Z+ szám:

Hasonlóképpen generátorelem még a (-1) ∈ Z+ szám is.

Megjegyzés. Az 1n jelölés additív, abban az értelemben, hogy a hatványozás szokásos csoportelméleti jelölése helyett (an) a + jelhez adekvát a + a + … + a = na, n tagú összeg alakjában szerepelnek a generált csoport elemeit.

2. Ha m nemnulla természetes szám, akkor a Z / mZ faktorcsoport a + komplexusösszeggel ellátva ciklikus csoportot alkot. Z / mZ (más jelöléssel Zm) a modulo m maradékosztályok additív csoportja. Az mZ komplexus az m-mel osztható egész számok részcsoportja, Z / mZ pedig egyenlő az

mellékosztályok halmazával, ahol r = 0, 1, …, m-1 az m-mel való osztás maradéka (mZ + r pedig a Z következő részhalmaza, vagy más néven komplexusa: {mq + r | q ∈ Z} )

3. Ha p prím, akkor Zp nemnulla elemei ciklikus csoportot alkotnak a „maradékok” szorzásával, mint csoportművelettel ellátva. Ekkor a Z / pZ faktorgyűrű multiplikatív része

éppen p-1 elemű, és generátoreleme bármely nem 1 elem. (Sőt, az is igaz, hogy ekkor Zp egy p elemű véges, kommutatív test.)

4. Vegyük az n oldalú szabályos sokszög összes olyan saját magára történő leképezéseit, melyek megtartják a körüljárási irányt. Ezen leképezések ciklikus csoportot alkotnak a leképezések egymásutánjával, mint művelettel ellátva. A csoport elemszáma n, generátoreleme a 2π / n szögű elforgatás.

Minden ciklikus csoport izomorf vagy az egész számok, vagy a maradékosztályok additív csoportjával mod n, ahol n egész.

Elem rendje – ciklikus részcsoport rendje[szerkesztés]

A ciklikus csoportok esetén nagy jelentősége van az elemek rendjének.

Definíció. Ha G csoport, e a neutrális eleme és aG, akkor az a elem rendjének nevezzük azt a legkisebb pozitív egész k számot, melyre

Az a elem rendjét

-val jelöljük.

Ekvivalens megfogalmazás: elem rendje az elem által generált részcsoport rendje.

Az jelölés a „kis ordó” függvényből ered. Szintén elterjedt jelölés az abszolútérték-jel is: |a|

Tulajdonságok[szerkesztés]

  • A ciklikus csoportok Abel-csoportok
  • Egy ciklikus csoporthoz több elem lehet, amivel generálható. generátorai +1 és -1; generátorai a redukált maradékosztályok, vagyis az -hez relatív prím maradékosztályok. Számuk megadható az Euler-féle φ függvénnyel.
  • Ha d osztója n-nek, akkor a d rendű elemek száma az n rendű csoportban:
Más elemrend nincs.
  • Egy a elem rendje:
o(a) = n / legnagyobb közös osztó(n,a).
  • Két ciklikus csoport direkt szorzata (additív jelölés esetén direkt összege) akkor és csak akkor lesz újra ciklikus, ha rendjeik relatív prímek. Ekkor a csoportok rendjei összeszorzódnak.
  • Minden végesen generált Abel-csoport ciklikus csoportok direkt szorzata (vagy direkt összege).

Részcsoportok és faktorcsoportok[szerkesztés]

Ciklikus csoport összes részcsoportja és faktorcsoportja újra ciklikus. Példa: az m-mel osztható egész számok részcsoportja , aholm természetes szám. Különböző m-ekre különbözőek ezek a csoportok, és m≠0 esetén izomorfak -vel. Az ilyen csoporttal vett faktorcsoportok éppen a maradékosztályok csoportjai.

részcsoportjainak hálója izomorf a természetes számok oszthatósági hálójának duálisával. minden faktorcsoportja véges, kivéve a triviális faktorcsoportot.

A csoportnak minden 0 < d osztója n-re van egy 'd rendű részcsoportja, amit az n/d elem generál: {kn/d | k=0, ..., d-1}. Minden d pozitív osztóra egy, és csak egy részcsoport létezik, és más részcsoport nincs. Ezért az n rendű ciklikus csoport részcsoporthálója izomorf n oszthatósági hálójával.

Egy ciklikus csoport akkor és csak akkor egyszerű, ha rendje prímszám.

Algebrai tulajdonságok[szerkesztés]

Ha n természetes szám, akkor a multiplikatív csoport akkor és csak akkor ciklikus, ha n 2, 4, pk vagy 2pk, ahol p páratlan prím, és k természetes szám. Ezeknek a generátorai a primitív gyökök modulo n.

Minden p prímre a p-1-edrendű multiplikatív csoport ciklikus. Általában, minden véges test multiplikatív csoportja ciklikus.

Egy véges test véges testbővítéseinek Galois-csoportja véges ciklikus csoport. Megfordítva, minden véges K testhez és minden véges Galois-csoporthoz létezik L/K testbővítés, aminek Galois-csoportja éppen G.

Endomorfizmusok és automorfizmusok[szerkesztés]

Az n-edrendű ciklikus csoport endomorfizmusainak gyűrűje izomorf a maradékosztály-gyűrűvel. Ebben az izomorfizmusban az r maradékosztály annak az izomorfizmusnak felel meg, ami minden elemet az r-edik hatványra emel. Következik, hogy az n-edrendű ciklikus csoport automorfizmuscsoportja izomorf a gyűrű multiplikatív csoportjával. Ez a csoport azokból az elemekből áll, amik relatív prímek n-hez, ezért ez a csoport φ(n) rendű.

A ciklikus csoport endomorfizmusainak gyűrűje izomorf a gyűrűvel, automorfizmuscsoportja pedig izomorf a {+1, -1} egységcsoporttal, ami egy 2 rendű ciklikus csoport.

Ciklikus csoportok osztályozási tétele[szerkesztés]

A G ciklikus csoport esetén az

leképezés szürjektív csoporthomomorfizmus Z+ és G között, amennyiben g a G csoport egy generátoreleme.

Állítás. Ha a G ciklikus csoport végtelen rendű, akkor tetszőleges gG esetén az expg leképezés Z+ G izomorfizmus.

Ugyanis, két tetszőleges egész szám közül a nem nagyobbat m-mel, a nem kisebbet n-nel jelölve, tegyük fel, hogy gn = gm. Szorozzunk be g-m-mel: gn-m = e. Vagyis g legfeljebb n-m -ed (nemnegatív szám) rendű elem, de g hatványai előállítják G-t, mely végtelen elemszámú, így n-m más véges szám nem lehet, csak 0, amiből n=m következik. expg tehát injektív.

TételOsztályozási tétel – A G ciklikus csoport izomorf

Z-vel, ha végtelen rendű és
Zm-mel, ha m-edrendű (m pozitív természetes szám).

Forrás[szerkesztés]

  • Kiss Emil: Bevezetés a csoportelméletbe