Urdu nyelv
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
urdu | |
Beszélik | Pakisztán, India, USA, Mauritius, Egyesült Királyság, UAE stb. |
Beszélők száma | anyanyelvként kb. 65 M (2007)[1] fő |
Nyelvcsalád | indoeurópai indoiráni indoárja hindi nyelvek hindusztáni |
Írásrendszer | urdu ábécé |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos |
Pakisztán, India, Fidzsi-szk. |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | ur |
ISO 639-2 | urd |
ISO 639-3 | urd |
hivatalos vagy fél-hivatalos
a többi indiai állam | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Urdu nyelv témájú médiaállományokat. |
Az urdu nyelv ( اُردو, उर्दू, urdū) Pakisztánban és Indiában hivatalos. A nyelv tulajdonképpen megegyezik a hindi nyelvvel, csak szókincsében és írásában tér el attól.
A két nyelvet összefoglaló néven hindusztáninak is mondják. Az urdu szókincsben több az arab és a perzsa eredetű szó, mint a hindiben, a szakkifejezéseket általában a muzulmán (perzsa, arab) nómenklatúrából veszik, eltérően a hinditől, ahol a szanszkritból. Az urdu nyelvet kb. 100 millió ember beszéli. A nyelvtana gyakorlatilag megegyezik a hindi nyelvtanával.
Az urdut a hinditől eltérően arab nasztalík (نستعلیق nastaʿlīq) betűkkel írják.
Az urdu ábécé[szerkesztés]
betű | név | IPA kiejtés |
---|---|---|
ا | alif | szó elején néma; mássalhangzó után [ə, ɑ]; hasonlít a magyar a-ra. |
ب | be | [b] |
پ | pe | [p] |
ت | te | dentális [t̪]; hasonlít a francia t-re a trois-ban. |
ٹ | ṭe | retroflex [ʈ]; hasonlít az angol t-hez. |
ث | se | [s] |
ج | jīm | [dʒ] |
چ | cīm/ce | [tʃ] |
ح | baṛī he | [h]; zöngétlen h. |
خ | khe | [x]; torokban képzett h, mint a skót ch a loch-ban. |
د | dāl | dentális [d̪] |
ڈ | ḍāl | retroflex [ɖ] |
ذ | zāl | [z] |
ر | re | dentális [r] |
ڑ | aṛ | retroflex [ɽ] |
ز | ze | [z] |
ژ | zhe | [ʒ] |
س | sīn | [s] |
ش | shīn | [ʃ] |
ص | su'ād | [s] |
ض | zu'ād | [z] |
ط | to'e | [t] |
ظ | zo'e | [z] |
ع | ‘ain | mássalhangzó után[ɑ]; máskor [ʔ], [ə], vagy néma. |
غ | ghain | [ɣ] zöngés verziója a [x]-nak |
ف | fe | [f] |
ق | qāf | [q]; torokban képzett k |
ک | kāf | [k] |
گ | gāf | [g] |
ل | lām | [l] |
م | mīm | [m] |
ن | nūn | [n] vagy orrhangú magánhangzó |
و | vā'o | [v], [u], [ʊ], [o], [ow] |
ہ, ﮩ, ﮨ | choṭī he | szó végén [ɑ]; egyébként [h] vagy néma |
ھ | do cashmī he | azt jelzi, hogy az előtte álló mássalhangzó hehezetes (p, t, c, k) vagy mormolt (b, d, j, g). |
ی | choṭī ye | [j, i, e, ɛ] |
ے | baṛī ye | [eː] |
ء | hamzah | [ʔ] vagy néma |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Mikael Parkvall, "Världens 100 största språk 2007" (The World's 100 Largest Languages in 2007), in Nationalencyklopedin
További információk[szerkesztés]
|