Mérték (matematika)
A mérték egy függvény, ami egy adott halmaz részhalmazaihoz egy számot rendel. A mindennapi életben például ilyen mérték lehet a hossz, a terület, a térfogat vagy a valószínűség.
A mérték az integrál fogalmát általánosítja.
A mértékelmélet a valós analízis egyik ága, amely a halmazok mérhetőségével foglalkozik. Fontos szerepet tölt be a valószínűségszámításban és a statisztikában.
Tartalomjegyzék
Formális definíció[szerkesztés]
A mérték egy függvény, ahol egy X halmaz feletti σ-algebra, ami kielégíti az alábbi feltételeket:
- Az üres halmaz mértéke nulla:
- σ-additivitás: ha E1, E2, E3, … egy páronként diszjunkt, megszámlálható halmazsorozat -ban, akkor
Az hármast nevezik mértéktérnek, és elemeit pedig mérhető halmazoknak.
Tulajdonságok[szerkesztés]
Monotonitás[szerkesztés]
μ monoton, vagyis ha E1 és E2 mérhető halmazok, és E1 ⊆ E2, akkor μ(E1) ≤ μ(E2).
Végtelen sok mérhető halmaz uniójának mértéke[szerkesztés]
Ha E1, E2, E3, … egy megszámlálható halmazsorozat Σ-ban, akkor
- .
Ha E1, E2, E3, … mérhető halmazok és En részhalmaza En+1-nek minden n-re, akkor az Ei halmazok uniója is mérhető, és
- .
Végtelen sok mérhető halmaz metszetének mértéke[szerkesztés]
Ha E1, E2, E3, … mérhető halmazok és minden n-re En+1 részhalmaza En-nek, akkor az En halmazok metszete is mérhető; illetve, ha legalább egy En halmaz mértéke véges, akkor
- .
Ez a tulajdonság nem teljesül, ha nem tesszük fel, hogy legalább egy halmaz mértéke véges, ugyanis legyen minden n ∈ N esetén
Ekkor minden halmaz végtelen mértékű, de a metszetük üres.
Példák[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Paul R. Halmos: Mértékelmélet (Gondolat, 1994)