Bhután
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
| Bhutáni Királyság | |||
| འབྲུག་ཡུལ Druk Yul (Dru Ü) भूटान अधिराज्य | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Druk tsendhen | |||
 | |||
| Fővárosa | Timpu | ||
| é. sz. 27° 27′, k. h. 90° 30′ | |||
| Államforma | monarchia | ||
| Vezetők | |||
| Király | Dzsigme Keszar Namgyal Vangcsuk | ||
| Miniszterelnök | Kinzang Dordzsi | ||
| Hivatalos nyelv | dzongkha | ||
| Beszélt nyelvek | tibeti, nepáli | ||
| független | 1616 | ||
| Tagság |
| ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 753 947 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 166 | ||
| Becsült | 749 950 fő (2014. július) | ||
| Rangsorban | 166 | ||
| Népsűrűség | 18,1 fő/km² | ||
| GDP | mérés éve | ||
| Egy főre jutó | egy főre jutó PPP: PPP egy főre | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 47 000 km² | ||
| Rangsorban | 128 | ||
| Időzóna | UTC+6 (UTC+6) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
Ngultrum (BTN) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | BHT | ||
| Hívószám | 975 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .bt | ||
| Villamos hálózat | 230 volt | ||
| Elektromos csatlakozó |
| ||
| Közlekedés iránya | bal | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bhutáni Királyság témájú médiaállományokat. | |||
Bhután Ázsia délkeleti részén fekvő ország; a Himalájától keletre helyezkedik el. Területe kb. Magyarország felét teszi ki. Földünk egyik legelzártabb országa.
Óind eredetű nevét („szélen fekvő ország”) Tibet-határvidéki elhelyezkedésének köszönheti. Felszínének nagy része magas hegyvidék, déli része alacsonyabb, medencékkel tagolt, erdős dombvidék.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Domborzat[szerkesztés]
Az ország északi határán a Himalája főlánca húzódik, 7000 méter feletti csúcsokkal. Bhután legmagasabb hegycsúcsa a Gangkhar Puensum 7570 méterrel. A hegyeket örök hó borítja, a völgyekben vándorló pásztorkodás folyik, tehát a lakosság igen ritka.
Ettől délre, Bhután központi részén középhegység alakult ki, 1500–2700 m körüli csúcsmagasságokkal. Ebbe vágódtak bele szűk szurdokokkal a folyók, amelyeket olvadékvíz és monszun táplál. A területet erdő fedi, és itt él a lakosság zöme.
Még délebbre haladva a Shivalik-dombságot találjuk. A csúcsmagasságok 1500 m körüliek. A széles folyóvölgyekben alluviális síkságok alakultak ki.
A dombvidék lábánál a Duars nevű síkság van. Ennek nagyobb része Indiához tartozik, Bhutánhoz csak egy 10–15 km széles sáv. Dzsungel vagy szavanna fedi, állat- és növényvilága ennek megfelelő.
Domborzati térkép a régióról
Műholdkép (2002. április)
Települések
Köppen-féle éghajlati térkép (angol)
A Haa-völgy Nyugat-Bhutánban
Vízrajz[szerkesztés]
A folyókat egyaránt táplálja a magas hegyek olvadékvize és a monszun esőzés. India területén a Brahmaputrába ömlenek Bhután folyói.
Éghajlat[szerkesztés]
Az éghajlat nagyon függ a magasságtól. Az északi magas hegységekben a sarkvidékire emlékeztető magashegyi éghajlat uralkodik. Dél felé haladva - és ereszkedve lefelé - az éghajlat egyre melegebb. A központi hegyvidék éghajlata mérsékelt, a déli síkságé szubtrópusi. A csapadékmennyiség nyugatról kelet felé haladva csökken. A monszun a nyári hónapokra jellemző; az ország több csapadékot kap, mint a himalájai régió többi része. Egyes helyeken évente 5500 mm csapadék esik.[2]
Élővilág, természetvédelem[szerkesztés]
|
Állatok    |
Bhután változatos domborzatának egyik következménye, hogy élővilága is változatos. (lásd: biodiverzitás). Egy bhutáni törvény szerint az ország területének mindenkor legalább 60%-át erdőnek kell borítania.[3] Az ország területének negyedrésze természetvédelem alatt áll.
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
Valamilyen formában kilenc terület védett.[4] Négy nemzeti parkot jelöltek ki:
- Dzsigme Dordzsi Nemzeti Park: az ország északnyugati részén fekszik, területe 4350 km². Él itt hópárduc, bengáli tigris, örvös medve, jak és sok más állatfaj.
- Dzsigme Singje Vangcsuk Nemzeti Park: Bhután központi részén 1730 km²-en fekszik. Vannak állatfajok, amelyek csak itt élnek, de egyébként is gazdag az állat- és madárvilága.
- Royal Manas National Park: Bhután középső részén fekszik, területe 1023 km². Élővilága a síksági trópusi élővilágtól az örök hómezőkig terjed.
- Thrumshingla National Park: az ország keleti részén fekszik. Területe 889 km². "Rhododendronkert."
Természeti világörökségei[szerkesztés]
Bhutánban jelenleg hivatalosan nincs világörökségi helyszín.[5]
Története[szerkesztés]
Korai idők[szerkesztés]
Kőeszközök, fegyverek, elefántok és megalit építmények romjai mutatják, hogy Bhután már i. e. 2000 táján lakott volt, bár írott forrás nem maradt erről az időről. Történészek úgy vélik, hogy Lhomon („déli sötétség”), vagy Monyul („sötét föld”) államokat i. e. 500 és i. sz. 600 között itt élt monpa nép alapította. A Lhomon Tsendenjong (szantálfa ország) és a Lhomon Khashi (déli mon ország – itt a mon buddhista vallási kifejezés) kifejezések előfordulnak régi bhutáni és tibeti krónikákban.
Az első feljegyzett esemény Bhutánban 747-ben Padmaszambhava (Guru Rinpoche) buddhista szent utazása. Bhután korai története nem világos, mert a legtöbb feljegyzés elpusztult Punakhában, a régi fővárosban 1827-ben pusztító tűzben. A tizedik századtól Bhután politikai fejlődését vallástörténete írja le. Nincs pontos információ arról, mit is tartalmaztak a tűzben elpusztult feljegyzések. Különböző buddhista irányzatok emelkedtek ki, amelyek különböző mongol és tibeti urak patronáltak. A mongolok tizennegyedik századi lehanyatlása után az ő vallási irányzataikat mások váltották fel, amelyek átmenetileg meghatározták az ország politikai és vallási arculatát, míg végül a drukpa néven emlegetett irányzat lett az uralkodó a 16. században.
Bhután kialakulása[szerkesztés]
A 17. században Bhután háborúskodó uradalmak mozaikja volt, amelyet Shabdrung Ngawand Namgyal tibeti láma és katonai vezető egyesített. Az időnkénti tibeti rablóhadjáratok ellen az ország védelmére bevehetetlen erődök (dzong) hálózatát építette fel, és törvények segítségével a helyi urakat központi ellenőrzés alá vonta. Sok dzong ma is létezik. Namgyal 1651-es halála után polgárháború tört ki. A káosz láttán a tibetiek megtámadták Bhutánt 1710-ben, majd 1730-ban ismét, mongol segítséggel. Mindkét támadást sikeresen visszaverték, és 1759-ben fegyverszünetet kötöttek.
A 18. században a bhutániak megtámadták és megszállták a déli Cooch Behar királyságot. 1771-ben Cooch Behar a Brit Kelet-indiai Társaságtól kért segítséget a bhutániak kiszorítására, és 1774-ben magát Bhutánt támadta meg. A békeszerződés értelmében a bhutániak visszavonultak az 1730-as határok mögé. A béke törékeny maradt, a határincidensek a britekkel a következő száz évben folytatódtak. Az összecsapások végül a duar-háborúba vezettek (1864-1865). Duar – egy vidék neve Bengáliában, ennek az ellenőrzéséért folyt a harc. Bhután veresége után a Sinchulában békét kötött Brit India és Bhután. Ennek részeként a vitatott területet Indiához csatolták, de a britek évi 50 000 rúpia bérleti díjat fizettek utána. A békével rendeztek minden vitás kérdést Brit India és Bhután között.
Az 1870-es években a Paro és a Tongsa völgy közötti hatalmi küzdelem polgárháborúba vezetett, amelyből végül Ugyen Wangchuck, Tongsa kormányzója (ponlop) került ki győztesen. Az ő hatalmi bázisa Bhután középső része volt, és 1882-1885 között polgárháborúk és lázadások sorában legyőzte politikai ellenségeit és egyesítette az országot.
Bhutáni Királyság[szerkesztés]
1907. nevezetes év volt az ország történetében. Buddhista szerzetesek, kormányhivatalnokok és a fontosabb családok fejeinek gyűlése egyhangúlag az ország örökletes királyává nyilvánította Ugyen Wangchuckot. A brit kormányzat azonnal elismerte az új monarchiát, és 1910-ben Bhután szerződésben adta át Nagy-Britanniának külügyei intézését. Ez nem változtatott Bhután hagyományos viszonyán Tibettel. Mindenesetre innentől kezdve Bhután nem volt teljesen független ország.
Amikor India elnyerte függetlenségét az Egyesült Királyságtól 1947. augusztus 15-én, Bhután az elsők között volt, amely elismerte azt. Az 1910-es szerződéshez hasonlót 1949. augusztus 8-án írtak alá Indiával.
Amikor a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg 1951-ben benyomult Tibetbe, Bhután aggódott északi határai miatt és megbeszéléseket kezdeményezett Indiával. A kínai beavatkozás veszélyét csökkentendő Bhután modernizációs programba kezdett India nagyarányú pénzügyi támogatásával.
1953-ban Jigme Dorji Wangchuck összehívta a 130 tagú Nemzetgyűlést, hogy valamivel demokratikusabb formát adjon a kormányzatnak. 1965-ben alakult a Királyi Felügyelőtanács, és 1968-ban szabályos kormány. 1971-ben Bhután tagja lett az Egyesült Nemzetek Szervezetének. Előtte három évig volt megfigyelői státusban. 1972-ben meghalt Dzsingme Szingje Wangchuck, utóda 16 éves fia, Dorji Wangchuck lett.
Az 1980-as években az „egy nemzet, egy nép” jelszavával kampányt indítottak a periférikus etnikai és kulturális csoportok integrálására a bhutáni társadalomba. Megkövetelték a Driglam namzha néven ismert magatartási szabályok betartását és a dzongkha nyelv használatát. Ugyanakkor a népszámlálás megmutatta, hogy a legnagyobb létszámú népesség nepáli eredetű és az ország déli részén él. Amikor a kormány megpróbálta eltávolítani őket, mint illegális betelepülőket, súlyos zavargások törtek ki, számos terrorista cselekményt hajtottak végre a kormányzat iskolái, kórházai, hivatalai és semleges dél-bhutáni személyek ellen. Hogy helyreállítsa a rendet délen, a kormányzat számos fiatalt és más szolgálatra alkalmast hívott be a milíciába. Civilek ezreit űzték el Nepálba, beleértve az onnan politikai okokból menekülteket. Nepálban menekülttáborokat állítottak fel az Egyesült Nemzetek felügyelete alatt. A bhutáni kormány, Nepál és India közti megbeszélések, amelyeken külső partnerként részt vett az ENSZ, az Európai Unió és az Egyesült Államok, nem hoztak kézzel fogható eredményt. Jelenleg az Egyesült Államok a táborokban élő 70 000 menekült hazatelepítésén dolgozik.
Az állam modernizálása[szerkesztés]
1998-ban Dzsigme Szingje Vangcsuk király jelentős politikai reformokat vezetett be, minden végrehajtó hatalmat átadott a minisztertanácsnak és lehetővé tette, hogy a nemzetgyűlés kétharmada büntetőeljárást kezdeményezzen a király ellen. 2003 végén a bhutáni hadsereg sikeres hadműveletben számolta fel az India-ellenes felkelők dél-bhutáni kiképző táborait.
1999-ben a kormányzat feloldotta a televízióadások és az internetszolgáltatás tilalmát, így Bhután lett az egyik utolsó ország, ahol megkezdték tévéadás sugározását. Televíziós beszédében a király ezt a lépést Bhután modernizációjának kritikus lépésének nevezte, amely jelentősen hozzájárul a nemzeti összboldogsághoz (gross national happiness – Bhután az egyetlen ország, amely ezt méri). Figyelmeztetett azonban, hogy a televízió alá is áshatja a hagyományos bhutáni értékeket. Ezt a lépést Bhutánban sokan értékelték úgy, hogy rossz útra lépett az ország.
Az új alkotmányt 2005 elején mutatták be. 2005 decemberében Dzsigme Szingje Vangcsuk bejelentette, hogy 2008-ban lemond a trónról fia javára. 2006. december 14-én bejelentette azonnali lemondását. Bhután belépett a demokrácia korába az első parlamenti választásokkal 2007 decemberében és 2008 márciusában.
2008. november 6-án 28 éves korában megkoronázták Dzsigme Keszar Namgjal Vangcsukot, Dzsigme Szingje Vangcsuk legidősebb fiát.
Teljes függetlenség[szerkesztés]
2007. február 8-án az indiai-bhutáni barátsági szerződést alapvetően felülvizsgálták. Az 1949-es szerződés 2. cikkelye azt írta, hogy „India kormánya nem avatkozik be Bhután belső igazgatásába. Bhután kormánya hozzájárul, hogy India kormánya képviselje őt külső kapcsolataiban.” Ehelyett ma: „Bhután és India közötti szoros barátság és együttműködés fenntartására a Bhutáni Királyság és az Indiai Köztársaság kormánya szorosan együttműködik a két országot érintő ügyekben. Egyik kormány sem bocsátja rendelkezésre területét olyan tevékenységeknek, amelyek veszélyeztetik a másik ország biztonságát vagy érdekeit.” Az átdolgozott szerződés előszava szerint „Mindketten tiszteletben tartják a másik függetlenségét, szuverenitását és területi épségét.” Ez az elem hiányzott korábban. Ez a 2007-es szerződés megerősítette Bhután függetlenségét és szuverenitását.
Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]
Alkotmány, államforma[szerkesztés]
Bhután államformája demokratikus alkotmányos monarchia.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]
Politikai pártok[szerkesztés]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
6 közigazgatási szint létezik::
- 4 Zóna (Dzongdey, történelmi)
- 20 Körzet (Dzongkhag)
- 31 Alkörzet (Dungkhag)
- 201 Blokk (Gewog) és 61 város
- Chiwogs
- Falvak
|
|
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Népesség[szerkesztés]
| Bhután népességének növekedése[6] | |||||
| Év | Népesség (ezer fő) | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| 1970 | 300 | ||||
| 1980 | 409 | ||||
| 1990 | 537 | ||||
| 2000 | 573 | ||||
| 2010 | 727 | ||||
| 2018 | 815 | ||||
Általános adatok[szerkesztés]
Bhután népessége 2016-ban kb. 750 ezer fő.[7]
- Városi lakosság aránya (2017): 40%. [8]
- Születéskor várható élettartam (2016): férfiaknál 69,1 év, nőknél 71,1 év. [8]
- Népességnövekedés (2017): 1,1% [8]
Legnépesebb települések[szerkesztés]
Az országban nincsenek nagyvárosok, csak a főváros népessége éri el a 100 ezer főt.
Etnikai megoszlás[szerkesztés]
A lakosság 50%-a bhotija (ngalop), 25%-a gurung (nepáli), 13%-a sarkopsz, 2%-a pedig egyéb népcsoportokhoz (asszami, tibeti) tartozik.
Nyelvi megoszlás[szerkesztés]
Az országban a hivatalos nyelv a dzongkha (bhutáni), amely a tibeti nyelvcsalád egyike. Főbb beszélt nyelvek még a tibeti és a nepáli.
A dzongkát elsősorban az ország nyugati felén beszélik, míg a nepálit a déli határvidéken.
Vallási megoszlás[szerkesztés]
Az államvallás a vadzsrajána-buddhizmus. A népesség 75%-a buddhista, 22%-a hindu, 2%-a bon vagy más bennszülött vallású, 0,5% keresztény, 0,2% muszlim.[9][10]
Szociális rendszer[szerkesztés]
Gazdaság[szerkesztés]
Általános adatok[szerkesztés]
Elmaradott agrárország, a legkevésbé fejlett országok egyike. A gazdasága leginkább a vízenergiára, a mezőgazdaságra és erdészetre épül. 2015-ben a lakosság több mint fele (58%) a mezőgazdaságban és erdészetben dolgozik.[8] Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) a Világbank várakozásai szerint 6,9%-kal nőhet 2018-ban, ezzel a növekedési ütemmel az adott évben a világ hét leggyorsabban fejlődő gazdaságai közé tartozik.[11]
Gazdasági ágazatok[szerkesztés]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Mezőgazdasági termelés csupán az ország területének 7%-án folyik; elaprózott, fejletlen parcellákon. Legfontosabb szántóföldi növényei a rizs, kukorica, árpa, köles és hüvelyesek. Ezenkívül jelentős mennyiségű gyümölcsöt: banánt, mangót és citrusféléket is termelnek.
Állattenyésztését a jak, juh, kecske tartása alkotják, melyek a lakosság életében fontos szerepet töltenek be.
Számottevő a fakitermelés.
Ipar[szerkesztés]
Az országban egyedül a kőszén bányászása folyik a helyi igények kielégítése céljából, más számos ásványkincse; mint például a réz-, ólom-, cinkérc-, gipsz kibányászása még várat magára.
Főbb ágazatok: cementgyártás, élelmiszeripar, kézműipar (fafaragások, szőttesek, ötvösmunkák).
Külkereskedelem[szerkesztés]
- Exporttermékek: elektromos áram, fa, gipsz, cement, fűszerek, ásványok.
- Importtermékek: hajtóanyag, gépek és alkatrészek, járművek, élelmiszer, rizs.
A legfőbb kereskedelmi partner India. 2016-os adat alapján:[12]
Az országra jellemző egyéb ágazatok[szerkesztés]
Közlekedés[szerkesztés]
Bhután közlekedése a közúthálózatra épül, melynek 3690 km-es burkolt hálózatát csak az elmúlt évtizedekben építették ki. Az ország egyetlen nemzetközi repülőtere a Parói nemzetközi repülőtér, ezen kívül még egy kisebb repülőtér található az országban.
Kultúra[szerkesztés]
|
Képek               |
Az országban több mint 1300 buddhista kolostor található.[13]
Számtalan épületet díszít egy ezoterikus jelkép, a színesre festett hatalmas fallosz, amely a középkor végén élt Drukpa Künli láma (wd) jelképe és a szerepe pedig a rossz szellemek távol tartása.[14]
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Kulturális intézmények[szerkesztés]
Tudomány[szerkesztés]
Művészetek[szerkesztés]
Építészet[szerkesztés]
Hagyományok, néprajz[szerkesztés]
A hagyományos és nemzeti férfi viselet a ghó (wd), amely egy térdig érő köntös. A bhutáni kormány megköveteli, hogy minden férfi viselje a ghó-t, ha kormányzati irodában vagy iskolában dolgozik. [14]
Ma is hagyomány az országban, hogy a család a fiatal fiúkat elküldi bonc-nak (szerzetesnövendék) a buddhista kolostorokba.
Gasztronómia[szerkesztés]
Turizmus[szerkesztés]
A Bhutánba utazó turisták számára javasolt oltások:
- Hastífusz
- Hepatitis A (magas a fertőzésveszély)
- Hepatitis B (közepes a fertőzésveszély)
Javasolt oltás bizonyos területekre utazóknak:
- Veszettség
- Malária elleni gyógyszer. (Bhután déli határa mentén nagy a kockázata a fertőzésnek).
Kötelező oltás, ha fertőzött országból érkezik/országon át utazik valaki:
Sport[szerkesztés]
Az olimpiai játékok során eddig még nem nyert érmet egy bhutáni versenyző sem.
- Bővebben: Bhután az olimpiai játékokon
Bhután a FIFA tagja. Az ország labdarúgócsapata eddig még nem jutott ki világbajnokságra.
- Bővebben: Bhutáni labdarúgó-válogatott
Az országban népszerű sportág az íjászat.
Ünnepek[szerkesztés]
| Dátum[15] | Ünnep | Megjegyzés |
|---|---|---|
| január 1 | Újév | |
| január 2 | Téli napforduló ünnepe | helyi név: Nyinlog. |
| január/febr. | "Felajánlási nap" | Dzongkha: Buelwa phuewi Nyim |
| február 21 | A király születésnapja | Két napig tartó ünnep |
| febr./március | Loszár = Buddhista újév | |
| május 2 | Jigme Dorji Wangchuck születésnapja | |
| május/jún. | Buddha ünnepe (parinirvána) | |
| július 7 | Guru Rinpocse, azaz Padmaszambhava születésnapja | |
| július/aug. | Buddha első prédikációja | |
| szeptember | "Áldott Esős nap" | A monszun évszak végének ünnepe |
| november 1 | Koronázási ünnep | Jigme Khesar megkoronázása |
| november | Buddhista ünnep | Lhabab Duchen |
| december 17 | Nemzeti ünnep | Ugyen Wangchuk király trónra lépésének napja 1907 |
Forrás[szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
- Mari László: A világ országai, ISBN 978-963-596-465-9
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ http://www.lonelyplanet.com/bhutan/weather
- ↑ Lerner János: Világutazók atlasza, 2006.
- ↑ Archivált másolat. [2009. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 21.)
- ↑ http://whc.unesco.org/en/list
- ↑ http://www.worldometers.info/world-population/nepal-population/
- ↑ http://www.livepopulation.com/country/bhutan.html
- ↑ a b c d https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/bt.html
- ↑ http://www.indexmundi.com/bhutan/demographics_profile.html
- ↑ http://www.pewforum.org/files/2012/12/globalReligion-tables.pdf
- ↑ Africa’s economic outlook is promising for 2018, but there are clouds on the horizon. qz.com. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ a b http://www.origo.hu/utazas/azsiaesausztralia/20121220-elmenybeszamolo-bhutanrol-ahol-mindenki-boldog-elso-resz.html
- ↑ http://www.dias-festivos.com/holidays_2014_25.htm
További információk[szerkesztés]
- Apáról fiúra szállt a királyság Bhutánban – Bhután 1999-ben ismerte meg a tévézést, 2000-ben az internetet, most a demokrácia jön
- The Bhutan Times online newspaper
- hivatalos oldal
- The Last Shangri-La
- bhutáni emberek
- Bhutan daily news site – Thimphu, Bhutan
- Bhutan information site – Thimphu, Bhutan
- Les amis du Bhoutan
- királyi esküvő 2011-ben
- Álmomban Bhutánban ébredtem c. könyv
- Magyar-Bhutáni Baráti Társaság
- Magyar önkéntes Bhutánban
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
.svg)
_Islands.svg/22px-Flag_of_the_Cocos_(Keeling)_Islands.svg.png){kind=small}
.svg/22px-Flag_of_Belgium_(civil).svg.png){kind=small}
|
