Szomália

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szomáli Szövetségi Köztársaság
Jamhuuriyadda Federaalka Soomaaliya
جمهورية الصومال الفدرالية
Jumhūriyyat aṣ-Ṣūmāl al-Fiderāliyya
Szomália zászlaja
Szomália zászlaja
Szomália címere
Szomália címere
Nemzeti himnusz: Qolobaa Calankeed
Somalia (orthographic projection)-Blue version.svg

Fővárosa Mogadishu
é. sz. 2° 04′, k. h. 45° 22′
Államforma szövetségi köztársaság
Vezetők
Elnök Mohamed Abdullahi Mohamed
Miniszterelnök Hasszan Ali Khayre
Hivatalos nyelv Szomáli
függetlenség az Egyesült Királyságtól
és Olaszországtól
Egyesítés és alapítás 1960. július 1.

Tagság ENSZ, Afrikai Unió, IMF, OIC, Arab Liga
Népesség
Népszámlálás szerint 10 495 583 fő (2013)[1]
Rangsorban79
Becsült10 806 000 fő (2014. július)
Rangsorban79
Népsűrűség13 fő/km²
GDP2005
Összes4 597 millió USD (157)
Egy főre jutó600 USD
Földrajzi adatok
Terület637 657 km²
Rangsorban 41
Víz1,6%
IdőzónaEAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Pénznem Szomáliai shilling (SOS)
Nemzetközi gépkocsijel SP
Hívószám 252
Segélyhívó telefonszám
  • 999
  • 888
  • 555
Internet TLD.so
Villamos hálózat 220 volt
Elektromos csatlakozó Europlug
Közlekedés iránya jobb
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomáli Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat.

Szomália egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az úgynevezett Afrika szarván.

Neve népnevet őriz, amelynek jelentése („sötét, fekete”) a helyi lakosság bőrének színére utal.

Földrajz[szerkesztés]

Szomália domborzati térképe
Az ország műholdas képe

Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri.

Éghajlata[szerkesztés]

Éghajlata trópusi sivatagi és félsivatagi. (A Köppen-osztályozáson: BWh, BSh.) Az évi csapadék mennyiség Mogadishuban 430 mm, Boosaaso-ban évi 20 mm.[2] Az északi és középső területek rendkívül szárazak, a déli rész valamivel több csapadékot kap. A hőség olykor kibírhatatlan. A magasabban fekvő belső vidék éghajlata már kellemesebb.[3] Az egyenlítőhöz való közelsége miatt éghajlatánál nincs sok szezonális változás, de négy évszak különböztethető meg főleg a csapadék alapján[4]:

  • decembertől márciusig tart a Jilal, forró és egyben az év legszárazabb évszaka
  • áprilistól júniusig a Gu, az esős évszak,
  • júliustól szeptemberig a második száraz évszak, a Xagaa ("Hagaa"),
  • októbertől decemberig tart a rövidebb esős évszak, a Dayr.

Domborzat[szerkesztés]

  • Guban: Az Ádeni-öböl partján fekvő, keskeny (2-12 km), sivatagos tengerparti síkság északnyugat-Szomáliában, Zeila és Berbera városok között.
  • Észak-szomáli-hegyvidék (Medzsurtin): az Etióp-magasföldből kinyúlva az ország északi részén, nyugat-keleti irányban húzódik, az etióp határtól Afrika szarváig. Több tagból áll. Itt található az ország legmagasabb pontja: Shimbiris (Shimbir Beris, 2460 m)[5]
  • Szomáli-felföld vagy fennsík: kelet felé fokozatosan lejt az Indiai-óceán felé, és az ország középső részén a Mudug-síkságot alkotja. Egyik fontos része a Nugaal-völgy, melyet számos időszakos folyó szel át. A fennsík dél felé lejt, és egy lankás dombvidékbe (Haud [Hawd]), majd a Mudug síkságába megy át. [6]
  • Szomália déli felén széles feltöltött síkság húzódik.

Élővilág[szerkesztés]

Az ország száraz; legnagyobb részét alacsony, bozótos felföldek alkotják. A Guban területén örökzöld vegetáció a jellemző, de itt száraz az éghajlat, a fű foltszerűen nő. Jellemző növények az akácia, a tüskés cserjék, az aloe, a baobab és a tömjénfa. Az északi hegyvidéken örökzöld fák és cserjék élnek, az alacsonyabb részeken ritkás erdőket is alkotnak. A Szomáli-felföld fás, bokros, füves térség, ez is sok helyen erősen lepusztult a túllegeltetés miatt. [6][7]

Vízrajz[szerkesztés]

Legnagyobb folyója az Etiópia felől érkező Dzsubba (Jubba), amely az ország déli végében, Kismayo mellett ömlik az Indiai-óceánba. Másik állandó folyója a Shebelle, amelyik szintén Etiópiából érkezik, majd megközelíti a szomáliai fővárost, ezután élesen délnyugat felé fordul. Utána időszakossá válik, vize általában elfogy, de az esős időszakokban eléri a Dzsubba folyót.

Környezet[szerkesztés]

A túllegeltetés és a növekvő faszén termelése hozzájárul a terület elsivatagosodáshoz. [8]

Számtalan illegális szemétlerakóhely jön létre; a főváros régiójában a szemetet egyéni vállalkozók gyűjtik össze, aztán a saját telkükön elégetik vagy elássák. A közösségi területek (piacok, vágóhidak, kórházak) nem rendelkeznek szennyvízkezelő rendszerrel, csak nagyon ritkán (éttermek, üzletek) gyűjtik a szennyvizet és szállítják el tartálykocsikkal. Az emésztőgödröket többnyire nem ürítik; ha megtelik, csak betemetik és újat ásnak. [8]

Sok külföldi nemzet az ország partjai közelében szórja az óceánba a különösen veszélyes hulladékát, emiatt az itt élő tengeri állatok jelentős része kipusztult.[8][9]

Nemzeti parkok[szerkesztés]

Szomáliában korábban nemzeti parkok és természetvédelmi területek kiterjedt rendszere létezett.[10] A mai állapotról, a volt nemzeti parkok tényleges helyzetéről keveset tudni, de nem valószínű, hogy a hadviselő felek különös figyelemmel lennének a természeti értékekre.

Történelem[szerkesztés]

A gyarmatosítás előtt[szerkesztés]

Lehetséges, hogy ezen a területen feküdt az ókori egyiptomiak által Punt néven ismert vidék. Egy része a 27. században az Etiópiai Királysághoz tartozott. Az arabok a 7. században telepedtek le a partvidéken, míg a szomáliak a 9. században kezdtek a területére bevándorolni. 1200 és 1500 között virágoztak különböző szomáli városállamok és királyságok. Északnyugat-Szomáliában az Adal Szultánság (szomáliak, afarok és hararék többnemzetiségű állama) uralkodója 1520-tól kezdve meghódította Etiópia háromnegyedét, aztán vereséget szenvedett az egyesült etióp-portugál csapatoktól 1543. február 21-én. Az Ajuuraan Szultánság a 14. és a 17. század között virágzott. Adal és Ajuuraan összeomlása után a 17. században új városállamok virágoztak fel.

Gyarmati kor[szerkesztés]

A 19. században északi része brit, déli része pedig olasz közigazgatás alá került. A gyarmati időszakban is folytatódott a szomáli törzsek egymás közti küzdelme. Iszlám szekták szerveződtek, amelyek közül volt, amelyik fegyverrel harcolt a gyarmatosítók ellen, mások az erőszakmentes ellenállást választották.

A második világháborúban átmenetileg az olaszok elfoglalták egész Szomáliát, majd brit csapatok Kenyából kiindulva elfoglalták egész Olasz Kelet-Afrikát (Szomáliát és Etiópiát). Mindkét oldalon harcoltak szomáli katonák is. A háború után nem csak a brit, de az olasz gyarmati uralmat is helyreállították.

A polgárháborút megelőzően Mogadishu az "Indiai-óceán partjának drágaköve volt.".[11]

A független Szomália[szerkesztés]

Az állam 1960-ban nyerte el függetlenségét, az egykori Brit Szomáliföld és Olasz Szomáliföld egyesítéseként. 1969. október 15-én meggyilkolták Abdi Rasid Ali Sermarke köztársasági elnököt. Hat nappal később Mohamed Sziad Barre (1910–1995) tábornok vezetésével a katonaság és a rendőrség puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ben szocialista fejlődési irány és államosítások kezdődtek. Az 1974–75-ös szárazság óriási éhínségeket okozott. Az 1970-es évek közepétől 1988-ig Etiópiával véres háborút vívott (lásd: Ogadeni háború). A háborút rosszul készítették elő, Szomália nem kapott külső támogatást, míg Etiópiát a Szovjetunió és Kuba támogatta. Szomália katonai vereségét gazdasági összeomlás követte, majd a rezsim minden támogatóját elvesztve az Etiópia által támogatott különböző fegyveres ellenállási csoportok egyidejű támadása miatt megbukott.

1982-ben határháború robbant ki Etiópia és Szomália között. (etióp-szomáli háború)

Kanadai békefenntartók bevetésen az országban, 1992.
Fegyveresek Mogadishuban, 1992/1993.
Az Al-Shabaab iszlamista csoport zászlója

Polgárháború[szerkesztés]

Az 1990-es évek elején polgárháború tört ki, északi részei (Szomáliföld, Puntföld és Jubaföld) kinyilvánították függetlenségüket (amelyet sem a központi kormány, sem az ENSZ nem ismert el), a központi hatalom széthullott, a déli területeken állandósult a belviszály. A kilencvenes években volt olyan időszak, amikor a különböző hadurak közötti határok állandósultak, viszonylagos béke állt be. De a hadurak, illetve az általuk vezetett törzsek közti mély gyűlölet és bizalmatlanság megakadályozta működőképes központi kormány szervezését. 2000-ben végül szerveztek egy ideiglenes központi szövetségi kormányt a rend helyreigazítására, az északi területek újraintegrálására, de ez még arra se volt képes, hogy a fővárost, Mogadishut birtokába vegye. Nyugatabbra, Baidoa városban rendezte be hivatalait.

A zűrzavaros körülmények kedveztek az iszlám szélsőségek térnyerésének. Az Iszlám Bíróságok Uniója (ICU) nevű szervezet milicistái 2006 elejére az ország déli részének jelentős vidékein magukhoz ragadták a tényleges kormányzást. Megromlott a viszonyuk az ideiglenes kormány mögött álló hadurakkal. A nézeteltérés a saría (iszlám jog) alkalmazása körül robbant ki. Az iszlám bíróságok megváltoztatták a társadalmi életet szabályozó törvényeket, betiltották a khat (amfetamin-szerű stimuláns anyagot tartalmazó növény) fogyasztását, a magatartás megváltoztatását követelték, szigorú erkölcsi törvényeket érvényesítettek. Betiltották a futballt, beleértve a tévéközvetítéseket is. Ez utóbbi intézkedést magában az ICU-ban sem tartották be. A hadurak megkíséreltek leszámolni az ICU-val, de vereséget szenvedtek. Csapataikat kiűzték Szomáliából, egész Dél-Szomália ICU milicistáinak kezére került 2006 júniusára. Szeptemberben, amikor a Baidoában székelő kormány utolsó kikötője is az ICU kezére került, Etiópia beavatkozott. Páncélosok és modern légierő támogatásával harcoló csapatai december 8-án elfoglalták Mogadishut. Folytatták az ICU erőinek üldözését és 2007 januárjában minden jelentősebb településről kiszorították az ICU milicistáit.

2006 és 2009 között új iszlamista militáns csoportokat szerveztek (Al-Shabaab, Jabhatul Islamiya, Hizbul Islam) és folytatták az átmeneti kormány erői és az etióp csapatok elleni harcot. Sikerült ellenőrzésük alá vonni az ország nagy részét. Mogadishuban is folytatódtak a harcok. Az átmeneti kormány továbbra is csak Mogadishut és Baidoát tartja ellenőrzése alatt.

A politikai helyzet Szomáliában továbbra is áttekinthetetlen, törzsi harcosok harcolnak a másik törzs harcosai ellen. A Sziad Barre rezsimje idején szerveződött frakciók megakadályozzák, hogy szilárd kormány alakuljon. Nincs működő központi kormány Sziad Barre rezsimjének összeomlása, a késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek óta. Ennek nagy szerepe van a folyamatos káoszban és az 1989–1992-es polgárháborúban. Barre "oszd meg és uralkodj" taktikája következtében a nemzetségek között súlyos gyűlölet és bizalmatlanság alakult ki.

Politika[szerkesztés]

Tekintélyét és hatalmát az egész ország területén érvényesíteni képes szomáli kormány nem létezik. Nincs központi államhatalom, helyette a törzsek anarchiája érvényesül.

Államforma[szerkesztés]

Szomália politikai megoszlása (2017).
2016-ban Szomália elméletileg 6 regionális államra osztható[12]:
Puntföld (Puntland),
Szomáliföld (Somaliland),
Galmudug (Central State),
Délnyugati Állam (South West State),
Hirshabelle,
Dzsubaföld (Jubaland)

Jogrendszer[szerkesztés]

Négy hagyományon alapszik [6]:

  • xeer (wd) - a szomáli szokásjog íratlan szabályai
  • precedens-alapú angolszász jogrendszer,
  • a kontinentális olasz jogrendszer,
  • * saría - iszlám vallásjog

Szomáliföldön a jogrendszer alapja a szomáli szokásjog és iszlám saría. Az iszlám jognak ellentmondó törvények érvénytelenek.[6]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Szomália régiói

Régiók:

  1. Awdal Szomáliföld
  2. Bakool
  3. Banaadir
  4. Bari Puntföld
  5. Bay
  6. Galguduud
  7. Gedo
  8. Hiiraan
  9. Jubbada Dhexe
  10. Jubbada Hoose
  11. Mudug Puntföld
  12. Nugaal Puntföld
  13. Sanaag Szomáliföld
  14. Shabeellaha Dhexe
  15. Shabeellaha Hoose
  16. Sool Szomáliföld
  17. Togdheer Szomáliföld
  18. Woqooyi Galbeed Szomáliföld
Szomália országrészei:

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Szomália hadereje a szárazföldi erőkből, haditengerészetből, a légierőből valamint a légvédelemből állt 1991-ig. A szomáliai polgárháború kitörése után de facto feloszlott az ország hadserege. Ugyanakkor a kormány folyamatosan építi újra és fejleszti a hadsereget, melyért 2004 óta a védelmi minisztérium a felelős. Szomáliföld és Puntföld helyi kormányzósága a saját hadseregét felügyeli.

Népesség[szerkesztés]

Szomáliak
Young Somali woman in Mogadishu.jpg
Egy kislány a fővárosból
Somgirlegyhs.jpg
Somgirharcon1.jpg
Somwomgarbshash.jpg
Nuruddin Farah.jpg
Old man in Harar.jpg
Khat 01.jpg

Főbb települések[szerkesztés]

A legnagyobb agglomerációs település a főváros, Mogadishu. Ott az ország lakosságának mintegy 20 százaléka koncentrálódik. A további legnagyobb városok nagy része északon találhatók, Szomáliföldön, és Puntföld északi részén: Hargeisa, Boosaaso, Burao (Burco), Berbera.

Nyelvek[szerkesztés]

Az országban 1972 óta a szomáli a hivatalos nyelv, de beszélik még az arabot (főleg Szomáliföldön és Puntföldön), továbbá sokan az angolt, néhol pedig az olaszt is.

Etnikai csoportok[szerkesztés]

A lakosság 85%-a szomáli, 15%-a pedig egyéb népcsoporthoz (bantu és más nem-szomáli) tartozik. [13]

Vallás[szerkesztés]

Szomáliában az uralkodó vallás az iszlám (kb. a lakosság 99,8%-a),[14] ennek is a szunnita ága.[13] A szúfizmus, az iszlám misztikus irányzata szintén sok hívet vallhat magának.[15]

Egyéb adatok[szerkesztés]

  • Városi népesség aránya: a teljes népesség 39,6%-a (2015) [13]
  • Születéskor várható élettartam: 52,4 év - férfiaknál 50,3 , nőknél 54,5 év. (2016-os becslés) [13]
  • Népességnövekedés: 1,92% (2016-os becslés) [13]

Gazdaság[szerkesztés]

Képek
Bosaso kikötője az ország északi részén
Szomáli halkonzerv
A Hormu'd távközlési cég közponja a fővárosban
Banképület Bosasoban
Bevásárlóközpont Burco városában
Földműves az ország északkeleti részén
Egy férfi kecskenyájjal közép-Szomáliában
Az Air Somalia légitársaság egy repülőgépe

Az ország gazdasága a felkelések, a polgárháború, az anarchia és a hatékony központi kormányzás hiányának ellenére is működik, és az afrikai körülményekhez viszonyítva képes egy magas életszínvonalat biztosítani nem csak a haduraknak és a kalózoknak, de az átlagember nagy részének is.[6] A mezőgazdaság és állattenyésztés a legfontosabb ágazat (főleg az utóbbi), ahonnan a GDP 40%-a és az export bevételének több mint fele származik. [16] Afrika országai közül itt a legnagyobb a népesség számához viszonyított állatállomány. [6]

Mezőgazdaság[szerkesztés]

Fő termények: banán, cirok, köles, kukorica, rizs, cukornád, mangó, kókuszdió, szezámmag, bab. [13] Földművelés az éghajlati adottságok miatt csak az ország töredékén folyik. Nevezetes terménye még a tömjén és a mirha, ezekből a termékekből innen látják el a világpiacot.[6] A 2000-es években nőtt a faszén termelése is.

A lakosság nagy része nomád állattenyésztéssel (teve, juh, kecske) foglalkozik. Szomália a világ első számú tevetenyésztője.[17] Az állati termékek adják a kivitel több mint 50%-át.

Ipar[szerkesztés]

Jelentősebb iparágak: könnyűipar, cukorfinomítás, halfeldolgozás, textilipar, [13] cement-, hullámbádog-, festék- és cigarettagyártás.

Az ipara lassan feltámad; hús- és halkonzerv, zöldség- és gyümölcskonzerv gyártó üzemek, nyomdák, malmok, tésztagyárak létesülnek.[8]

Ásványkincsei jelentős készletekkel rendelkeznek (urán-, vas- és színesfémércek, gipsz) de egyelőre, a 2010-es évek elején még kiaknázatlanok.

Kereskedelem[szerkesztés]

Külkereskedelem

Egyéb ágazatok[szerkesztés]

A halfogás nagy részét exportálják. [8]

Közlekedés[szerkesztés]

Vasút[szerkesztés]

Az országban nincs vasúthálózat. Az 1910-ben épített hálózatot a britek elbontották az 1940-es években. Nyomtávja 950 mm volt.

Légi[szerkesztés]

Légi közlekedése az 1989-es kormányváltást követően indult fejlődésnek. Ma mintegy 15 légitársaság több mint 60 repülőgéppel szállít utasokat 6 nemzetközi és számos belföldi repülőtérre. Szomáliában 65 repülőtér található. A 7 aszfaltozott repülőtér közül 4-nek hosszabb a kifutópályája 3000 m-nél. A nem aszfaltozott repülőterek jellemzően 900 – 1500 m hosszúak.

A nemzetközi forgalmú repülőterek: Mogadishu, Hargeysa, Berbera, Kismayo.

Vízi[szerkesztés]

Bár az ország nem rendelkezik jelentős saját tengeri flottával, az ágazat azonban 1991 óta folyamatosan fejlődik. A legfontosabb kikötőkben, Bosasóban és Berberában zajlott az összes kelet-afrikai kecskeexport 95%-a, valamint a birkaexport 52%-a 1999-ben. További fontos tengeri kikötő még Kismayo, Merka és Mogadishu.

Közúti[szerkesztés]

A közúthálózat teljes hossza 22100 km, melyből 2608 km burkolt (2000).[18] Nagyrészt burkolt, elsőrendű utak hálózata köti össze az ország nagyvárosait. A maradék több mint 19 ezer km-nyi úthálózatnak csak 10%-a van használható (jó) állapotban.[8]

A terep járhatósága az időjárástól függ. Az év nagy részében, a száraz időszakokban az ország majdnem egész területe jó, járható. Csak az északi hegyvidék meredek lejtői és az északi partot szegélyező sziklafal jelenthet komoly akadályt. A déli részen az esős évszakban a gyalogos mozgást a folyók órákra vagy napokra korlátozhatják ugyan, de nagyobb akadályt csak a Dzsubba és a Shabelle folyók képeznek.[19]

A külföldi Szomálián belül csak szervezett, fegyveres konvojok keretében tud mozogni. Az utakon egymást érik a fegyveres ellenőrző pontok.[20]

Kultúra[szerkesztés]

Szomália és térségének klánjai és törzsei

Az iszlám vallásnak nagyon jelentős szerepe van a kulturális életben, különösen az oktatásban.

Az elmúlt évtizedek háborúinak köszönhetően a városokban a műemlékek csaknem teljes hiánya tapasztalható.

A szomáli etnikumok közötti keveredés ritka: a lakosok a más etnikumhoz tartozókat alacsonyabb rendűnek tartják, és kivételesen, ritkán kötnek velük házasságot. [6]

Az ország nagy részét uraló Al-Shabaab környezetvédelmi okokból 2018-ban betiltotta a nejlonszatyrok használatát. Ezen kívül a csoport még tiltja a nyugati zenét, a mozit és a műholdas adóvevőt is az általa ellenőrzött területeken.[21]

Képek
Mogadishu új egyeteme
Iskolaterem Hargeisában
Taleh erődjének romjai
Borama mecsetjének minarete
Mecset Puntföldön
Mogadishu az Isbaheysiga-mecsettel az előtérben
Magánépület Puntföldön
Szomáli lányok táncolnak
Somtradanhd7.png
Szomáli úd-zenész
Canje'lo, szomáliai kenyérféle
Tevehús rizzsel
Kókuszból készült sütemény
K’naan, szomáliai származású hiphop zenész

Klánok[szerkesztés]

A szomáli társadalom alapját a törzsek képezik, a törzseken belül a klánok. A társadalom ma is a klánrendszeren alapul, melynek kulturális és politikai jelentősége is óriási. A klánba tartozás apai ágon öröklődik, a nagyobb klánok további alklánokra, azok esetleg kisebb csoportokra oszlanak. A legnagyobb klánok, részarányuk és lakóhelyük:

  • Hadiye (25%): Szomália középső területei Mogadishuval, Kenya északkeleti része, Etiópia déli területei
  • Darod (20%): Szomália északkeleti és déli része, Etiópia keleti területei
  • Isaaq (22%): Szomália északnyugati része
  • Rahanweyn (17%): Szomália középső-nyugati része
  • Dir (7%): Szomália északnyugati csücske
  • Digil (3%): Szomália középső-déli része

Oktatási rendszer[szerkesztés]

Nincs egységes iskolarendszer, de valamilyen oktatás mindenhol van. Nem kormányzati szervezetek, magánszemélyek és vallási szervezetek, helyi és nemzetközi szervezetek különféle tandíjas vagy ingyenes iskolákat működtetnek. [8]

Ünnepek[szerkesztés]

dátum név helyi név
a gregorián naptár alapján
Jan 1 Újév
Máj 1 A munka ünnepe
Jún 26 Brit Szomáliföld függetlensége
Júl 1 Nemzeti ünnep - függetlenség (1960)
az iszlám naptár alapján
12 Rabi'-ul-Awwal Mohamed pr. születésnapja Mawlid Nabi
27 Rajab Mohamed felemeltetése Mi'raaj Nabi
1 Shawwal a böjt megtör. ünnepe - ramadán vége Eid ul-Fitr
10 Dhul Hijja Áldozati ünnep Eid Al Adha
1 Muharram iszlám újév
10 Muharram Ásúrá

Hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Világbank-adatbázis
  2. http://www.dwd.de/DWD/klima/beratung/ak/ak_632600_kt.pdf
  3. A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965
  4. Hadden, Robert Lee. 2007. "The Geology of Somalia: A Selected Bibliography of Somalian Geology, Geography and Earth Science".
  5. http://peaklist.org/WWlists/ultras/africa.html
  6. a b c d e f g h Kis-Álmos P., Besenyő J., Resperger I.: Országismertető: Szomália, 2010
  7. Mohamed Diriye Abdullahi: Culture and customs of Somalia, 5-7. o.
  8. a b c d e f g Kis-Álmos/Besenyő/Resperger: Országismertető: Szomália, 2010
  9. Susan M. Hassig, Zawiah Abdul Latif: Somalia, 51-52. o., Marshall Cavendish, 2007, ISBN 9780761420828
  10. http://www.parks.it/world/SO/Eindex.html
  11. Al J. Venter Africa Today (1975) p. 152 ISBN 0-86954-023-8
  12. http://somalireview.com/2016/10/somalias-regional-states-submit-upper-house-nominations/
  13. a b c d e f g h i [https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/so.html CIA World Factbook]
  14. Pew Research Center. August 2013.
  15. Abdullahi, Mohamed Diriye (2001). Culture and Customs of Somalia. Westport, CT: Greenwood Press. ISBN 978-0-313-31333-2.
  16. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/so.html
  17. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 
  18. CIA World Factbook
  19. http://www.kalasnyikov.hu/dokumentumok/orszagismerteto_szomalia.pdf
  20. http://utikritika.hu/afrika/szomalia
  21. index.hu: A szomáliai terroristák is betiltják a nejlonzacskót

Források[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Somalia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Somali people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomália témájú médiaállományokat.