Szomália
| Szomáli Szövetségi Köztársaság | |||
| Jamhuuriyadda Federaalka Soomaaliya جمهورية الصومال الفدرالية Jumhūriyyat aṣ-Ṣūmāl al-Fiderāliyya | |||
| |||
| Nemzeti himnusz: Qolobaa Calankeed | |||
-Blue_version.svg) | |||
| Fővárosa | Mogadishu | ||
| é. sz. 2° 04′, k. h. 45° 22′ | |||
| Államforma | szövetségi köztársaság | ||
| Vezetők | |||
| Elnök | Mohamed Abdullahi Mohamed | ||
| Miniszterelnök | Hasszan Ali Khayre | ||
| Hivatalos nyelv | Szomáli | ||
| függetlenség |
az Egyesült Királyságtól és Olaszországtól | ||
| Egyesítés és alapítás | 1960. július 1. | ||
| Tagság | ENSZ, Afrikai Unió, IMF, OIC, Arab Liga | ||
| Népesség | |||
| Népszámlálás szerint | 10 495 583 fő (2013)[1] | ||
| Rangsorban | 79 | ||
| Becsült | 10 806 000 fő (2014. július) | ||
| Rangsorban | 79 | ||
| Népsűrűség | 13 fő/km² | ||
| GDP | 2005 | ||
| Összes | 4 597 millió USD (157) | ||
| Egy főre jutó | 600 USD | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 637 657 km² | ||
| Rangsorban | 41 | ||
| Víz | 1,6% | ||
| Időzóna | EAT (UTC+3) | ||
| Egyéb adatok | |||
| Pénznem |
Szomáliai shilling (SOS) | ||
| Nemzetközi gépkocsijel | SP | ||
| Hívószám | 252 | ||
| Segélyhívó telefonszám |
| ||
| Internet TLD | .so | ||
| Villamos hálózat | 220 volt | ||
| Elektromos csatlakozó | Europlug | ||
| Közlekedés iránya | jobb | ||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szomáli Szövetségi Köztársaság témájú médiaállományokat. | |||
Szomália egy Magyarországnál csaknem hétszer nagyobb ország Kelet-Afrikában, az úgynevezett Afrika szarván.
Neve népnevet őriz, amelynek jelentése („sötét, fekete”) a helyi lakosság bőrének színére utal.
Tartalomjegyzék
Földrajz[szerkesztés]
Területének északi részét a tengerpartról lépcsőzetesen emelkedő félsivatagos hegyvidék jellemzi. Az Indiai-óceán partját déli irányban kiszélesedő szavannás síkság kíséri.
Éghajlata[szerkesztés]
Éghajlata trópusi sivatagi és félsivatagi. (A Köppen-osztályozáson: BWh, BSh.) Az évi csapadék mennyiség Mogadishuban 430 mm, Boosaaso-ban évi 20 mm.[2] Az északi és középső területek rendkívül szárazak, a déli rész valamivel több csapadékot kap. A hőség olykor kibírhatatlan. A magasabban fekvő belső vidék éghajlata már kellemesebb.[3] Az egyenlítőhöz való közelsége miatt éghajlatánál nincs sok szezonális változás, de négy évszak különböztethető meg főleg a csapadék alapján[4]:
- decembertől márciusig tart a Jilal, forró és egyben az év legszárazabb évszaka
- áprilistól júniusig a Gu, az esős évszak,
- júliustól szeptemberig a második száraz évszak, a Xagaa ("Hagaa"),
- októbertől decemberig tart a rövidebb esős évszak, a Dayr.
Domborzat[szerkesztés]
- Guban: Az Ádeni-öböl partján fekvő, keskeny (2-12 km), sivatagos tengerparti síkság északnyugat-Szomáliában, Zeila és Berbera városok között.
- Észak-szomáli-hegyvidék (Medzsurtin): az Etióp-magasföldből kinyúlva az ország északi részén, nyugat-keleti irányban húzódik, az etióp határtól Afrika szarváig. Több tagból áll. Itt található az ország legmagasabb pontja: Shimbiris (Shimbir Beris, 2460 m)[5]
- Szomáli-felföld vagy fennsík: kelet felé fokozatosan lejt az Indiai-óceán felé, és az ország középső részén a Mudug-síkságot alkotja. Egyik fontos része a Nugaal-völgy, melyet számos időszakos folyó szel át. A fennsík dél felé lejt, és egy lankás dombvidékbe (Haud [Hawd]), majd a Mudug síkságába megy át. [6]
- Szomália déli felén széles feltöltött síkság húzódik.
Élővilág[szerkesztés]
Az ország száraz; legnagyobb részét alacsony, bozótos felföldek alkotják. A Guban területén örökzöld vegetáció a jellemző, de itt száraz az éghajlat, a fű foltszerűen nő. Jellemző növények az akácia, a tüskés cserjék, az aloe, a baobab és a tömjénfa. Az északi hegyvidéken örökzöld fák és cserjék élnek, az alacsonyabb részeken ritkás erdőket is alkotnak. A Szomáli-felföld fás, bokros, füves térség, ez is sok helyen erősen lepusztult a túllegeltetés miatt. [6][7]
Vízrajz[szerkesztés]
Legnagyobb folyója az Etiópia felől érkező Dzsubba (Jubba), amely az ország déli végében, Kismayo mellett ömlik az Indiai-óceánba. Másik állandó folyója a Shebelle, amelyik szintén Etiópiából érkezik, majd megközelíti a szomáliai fővárost, ezután élesen délnyugat felé fordul. Utána időszakossá válik, vize általában elfogy, de az esős időszakokban eléri a Dzsubba folyót.
Környezet[szerkesztés]
A túllegeltetés és a növekvő faszén termelése hozzájárul a terület elsivatagosodáshoz. [8]
Számtalan illegális szemétlerakóhely jön létre; a főváros régiójában a szemetet egyéni vállalkozók gyűjtik össze, aztán a saját telkükön elégetik vagy elássák. A közösségi területek (piacok, vágóhidak, kórházak) nem rendelkeznek szennyvízkezelő rendszerrel, csak nagyon ritkán (éttermek, üzletek) gyűjtik a szennyvizet és szállítják el tartálykocsikkal. Az emésztőgödröket többnyire nem ürítik; ha megtelik, csak betemetik és újat ásnak. [8]
Sok külföldi nemzet az ország partjai közelében szórja az óceánba a különösen veszélyes hulladékát, emiatt az itt élő tengeri állatok jelentős része kipusztult.[8][9]
Nemzeti parkok[szerkesztés]
Szomáliában korábban nemzeti parkok és természetvédelmi területek kiterjedt rendszere létezett.[10] A mai állapotról, a volt nemzeti parkok tényleges helyzetéről keveset tudni, de nem valószínű, hogy a hadviselő felek különös figyelemmel lennének a természeti értékekre.
Történelem[szerkesztés]
A gyarmatosítás előtt[szerkesztés]
Lehetséges, hogy ezen a területen feküdt az ókori egyiptomiak által Punt néven ismert vidék. Egy része a 2–7. században az Etiópiai Királysághoz tartozott. Az arabok a 7. században telepedtek le a partvidéken, míg a szomáliak a 9. században kezdtek a területére bevándorolni. 1200 és 1500 között virágoztak különböző szomáli városállamok és királyságok. Északnyugat-Szomáliában az Adal Szultánság (szomáliak, afarok és hararék többnemzetiségű állama) uralkodója 1520-tól kezdve meghódította Etiópia háromnegyedét, aztán vereséget szenvedett az egyesült etióp-portugál csapatoktól 1543. február 21-én. Az Ajuuraan Szultánság a 14. és a 17. század között virágzott. Adal és Ajuuraan összeomlása után a 17. században új városállamok virágoztak fel.
Gyarmati kor[szerkesztés]
A 19. században északi része brit, déli része pedig olasz közigazgatás alá került. A gyarmati időszakban is folytatódott a szomáli törzsek egymás közti küzdelme. Iszlám szekták szerveződtek, amelyek közül volt, amelyik fegyverrel harcolt a gyarmatosítók ellen, mások az erőszakmentes ellenállást választották.
A második világháborúban átmenetileg az olaszok elfoglalták egész Szomáliát, majd brit csapatok Kenyából kiindulva elfoglalták egész Olasz Kelet-Afrikát (Szomáliát és Etiópiát). Mindkét oldalon harcoltak szomáli katonák is. A háború után nem csak a brit, de az olasz gyarmati uralmat is helyreállították.
A független Szomália[szerkesztés]
Az állam 1960-ban nyerte el függetlenségét, az egykori Brit Szomáliföld és Olasz Szomáliföld egyesítéseként. 1969. október 15-én meggyilkolták Abdi Rasid Ali Sermarke köztársasági elnököt. Hat nappal később Mohamed Sziad Barre (1910–1995) tábornok vezetésével a katonaság és a rendőrség puccsal magához ragadta a hatalmat. 1970-ben szocialista fejlődési irány és államosítások kezdődtek. Az 1974–75-ös szárazság óriási éhínségeket okozott. Az 1970-es évek közepétől 1988-ig Etiópiával véres háborút vívott (lásd: Ogadeni háború). A háborút rosszul készítették elő, Szomália nem kapott külső támogatást, míg Etiópiát a Szovjetunió és Kuba támogatta. Szomália katonai vereségét gazdasági összeomlás követte, majd a rezsim minden támogatóját elvesztve az Etiópia által támogatott különböző fegyveres ellenállási csoportok egyidejű támadása miatt megbukott.
1982-ben határháború robbant ki Etiópia és Szomália között. (etióp-szomáli háború)
Polgárháború[szerkesztés]
Az 1990-es évek elején polgárháború tört ki, északi részei (Szomáliföld, Puntföld és Jubaföld) kinyilvánították függetlenségüket (amelyet sem a központi kormány, sem az ENSZ nem ismert el), a központi hatalom széthullott, a déli területeken állandósult a belviszály. A kilencvenes években volt olyan időszak, amikor a különböző hadurak közötti határok állandósultak, viszonylagos béke állt be. De a hadurak, illetve az általuk vezetett törzsek közti mély gyűlölet és bizalmatlanság megakadályozta működőképes központi kormány szervezését. 2000-ben végül szerveztek egy ideiglenes központi szövetségi kormányt a rend helyreigazítására, az északi területek újraintegrálására, de ez még arra se volt képes, hogy a fővárost, Mogadishut birtokába vegye. Nyugatabbra, Baidoa városban rendezte be hivatalait.
A zűrzavaros körülmények kedveztek az iszlám szélsőségek térnyerésének. Az Iszlám Bíróságok Uniója (ICU) nevű szervezet milicistái 2006 elejére az ország déli részének jelentős vidékein magukhoz ragadták a tényleges kormányzást. Megromlott a viszonyuk az ideiglenes kormány mögött álló hadurakkal. A nézeteltérés a saría (iszlám jog) alkalmazása körül robbant ki. Az iszlám bíróságok megváltoztatták a társadalmi életet szabályozó törvényeket, betiltották a khat (amfetamin-szerű stimuláns anyagot tartalmazó növény) fogyasztását, a magatartás megváltoztatását követelték, szigorú erkölcsi törvényeket érvényesítettek. Betiltották a futballt, beleértve a tévéközvetítéseket is. Ez utóbbi intézkedést magában az ICU-ban sem tartották be. A hadurak megkíséreltek leszámolni az ICU-val, de vereséget szenvedtek. Csapataikat kiűzték Szomáliából, egész Dél-Szomália ICU milicistáinak kezére került 2006 júniusára. Szeptemberben, amikor a Baidoában székelő kormány utolsó kikötője is az ICU kezére került, Etiópia beavatkozott. Páncélosok és modern légierő támogatásával harcoló csapatai december 8-án elfoglalták Mogadishut. Folytatták az ICU erőinek üldözését és 2007 januárjában minden jelentősebb településről kiszorították az ICU milicistáit.
2006 és 2009 között új iszlamista militáns csoportokat szerveztek (Al-Shabaab, Jabhatul Islamiya, Hizbul Islam) és folytatták az átmeneti kormány erői és az etióp csapatok elleni harcot. Sikerült ellenőrzésük alá vonni az ország nagy részét. Mogadishuban is folytatódtak a harcok. Az átmeneti kormány továbbra is csak Mogadishut és Baidoát tartja ellenőrzése alatt.
A politikai helyzet Szomáliában továbbra is áttekinthetetlen, törzsi harcosok harcolnak a másik törzs harcosai ellen. A Sziad Barre rezsimje idején szerveződött frakciók megakadályozzák, hogy szilárd kormány alakuljon. Nincs működő központi kormány Sziad Barre rezsimjének összeomlása, a késő nyolcvanas, kora kilencvenes évek óta. Ennek nagy szerepe van a folyamatos káoszban és az 1989–1992-es polgárháborúban. Barre "oszd meg és uralkodj" taktikája következtében a nemzetségek között súlyos gyűlölet és bizalmatlanság alakult ki.
Politika[szerkesztés]
Tekintélyét és hatalmát az egész ország területén érvényesíteni képes szomáli kormány nem létezik. Nincs központi államhatalom, helyette a törzsek anarchiája érvényesül.
Államforma[szerkesztés]
2016-ban Szomália elméletileg 6 regionális államra osztható[12]:
Puntföld (Puntland),
Szomáliföld (Somaliland),
Galmudug (Central State),
Délnyugati Állam (South West State),
Hirshabelle,
Dzsubaföld (Jubaland)
Jogrendszer[szerkesztés]
Négy hagyományon alapszik [6]:
- xeer (wd) - a szomáli szokásjog íratlan szabályai
- precedens-alapú angolszász jogrendszer,
- a kontinentális olasz jogrendszer,
- * saría - iszlám vallásjog
Szomáliföldön a jogrendszer alapja a szomáli szokásjog és iszlám saría. Az iszlám jognak ellentmondó törvények érvénytelenek.[6]
Közigazgatási beosztás[szerkesztés]
|
Régiók:
|
| Szomália országrészei: |
Védelmi rendszer[szerkesztés]
Szomália hadereje a szárazföldi erőkből, haditengerészetből, a légierőből valamint a légvédelemből állt 1991-ig. A szomáliai polgárháború kitörése után de facto feloszlott az ország hadserege. Ugyanakkor a kormány folyamatosan építi újra és fejleszti a hadsereget, melyért 2004 óta a védelmi minisztérium a felelős. Szomáliföld és Puntföld helyi kormányzósága a saját hadseregét felügyeli.
Népesség[szerkesztés]
|
Szomáliak         |
Főbb települések[szerkesztés]
A legnagyobb agglomerációs település a főváros, Mogadishu. Ott az ország lakosságának mintegy 20 százaléka koncentrálódik. A további legnagyobb városok nagy része északon találhatók, Szomáliföldön, és Puntföld északi részén: Hargeisa, Boosaaso, Burao (Burco), Berbera.
Nyelvek[szerkesztés]
Az országban 1972 óta a szomáli a hivatalos nyelv, de beszélik még az arabot (főleg Szomáliföldön és Puntföldön), továbbá sokan az angolt, néhol pedig az olaszt is.
Etnikai csoportok[szerkesztés]
A lakosság 85%-a szomáli, 15%-a pedig egyéb népcsoporthoz (bantu és más nem-szomáli) tartozik. [13]
Vallás[szerkesztés]
Szomáliában az uralkodó vallás az iszlám (kb. a lakosság 99,8%-a),[14] ennek is a szunnita ága.[13] A szúfizmus, az iszlám misztikus irányzata szintén sok hívet vallhat magának.[15]
Egyéb adatok[szerkesztés]
- Városi népesség aránya: a teljes népesség 39,6%-a (2015) [13]
- Születéskor várható élettartam: 52,4 év - férfiaknál 50,3 , nőknél 54,5 év. (2016-os becslés) [13]
- Népességnövekedés: 1,92% (2016-os becslés) [13]
Gazdaság[szerkesztés]
|
Képek         |
Az ország gazdasága a felkelések, a polgárháború, az anarchia és a hatékony központi kormányzás hiányának ellenére is működik, és az afrikai körülményekhez viszonyítva képes egy magas életszínvonalat biztosítani nem csak a haduraknak és a kalózoknak, de az átlagember nagy részének is.[6] A mezőgazdaság és állattenyésztés a legfontosabb ágazat (főleg az utóbbi), ahonnan a GDP 40%-a és az export bevételének több mint fele származik. [16] Afrika országai közül itt a legnagyobb a népesség számához viszonyított állatállomány. [6]
Mezőgazdaság[szerkesztés]
Fő termények: banán, cirok, köles, kukorica, rizs, cukornád, mangó, kókuszdió, szezámmag, bab. [13] Földművelés az éghajlati adottságok miatt csak az ország töredékén folyik. Nevezetes terménye még a tömjén és a mirha, ezekből a termékekből innen látják el a világpiacot.[6] A 2000-es években nőtt a faszén termelése is.
A lakosság nagy része nomád állattenyésztéssel (teve, juh, kecske) foglalkozik. Szomália a világ első számú tevetenyésztője.[17] Az állati termékek adják a kivitel több mint 50%-át.
Ipar[szerkesztés]
Jelentősebb iparágak: könnyűipar, cukorfinomítás, halfeldolgozás, textilipar, [13] cement-, hullámbádog-, festék- és cigarettagyártás.
Az ipara lassan feltámad; hús- és halkonzerv, zöldség- és gyümölcskonzerv gyártó üzemek, nyomdák, malmok, tésztagyárak létesülnek.[8]
Ásványkincsei jelentős készletekkel rendelkeznek (urán-, vas- és színesfémércek, gipsz) de egyelőre, a 2010-es évek elején még kiaknázatlanok.
Kereskedelem[szerkesztés]
- Külkereskedelem
- Főbb importtermékek: iparcikkek, kőolajtermékek, élelmiszerek, építőanyagok.
- Főbb importpartnerek 2015-ben [13]:
Omán 17,1%, 
Dzsibuti 17%, 
India 15%, 
Kína 10,7%, 
Kenya 5,5%, 
Pakisztán 4% - Főbb exporttermékek: élőállat, banán, nyersbőr, hal, faszén, fémhulladék.
- Főbb exportpartnerek 2015-ben [13]:
Egyesült Arab Emírségek 36,1%, Omán 33,4%, 
Jemen 15,5%
Egyéb ágazatok[szerkesztés]
- Halászat, sópárlás.
- A halfogás nagy részét exportálják. [8]
- Kalózkodás (lásd: szomáliai kalóztámadások).
Közlekedés[szerkesztés]
Vasút[szerkesztés]
Az országban nincs vasúthálózat. Az 1910-ben épített hálózatot a britek elbontották az 1940-es években. Nyomtávja 950 mm volt.
Légi[szerkesztés]
Légi közlekedése az 1989-es kormányváltást követően indult fejlődésnek. Ma mintegy 15 légitársaság több mint 60 repülőgéppel szállít utasokat 6 nemzetközi és számos belföldi repülőtérre. Szomáliában 65 repülőtér található. A 7 aszfaltozott repülőtér közül 4-nek hosszabb a kifutópályája 3000 m-nél. A nem aszfaltozott repülőterek jellemzően 900 – 1500 m hosszúak.
A nemzetközi forgalmú repülőterek: Mogadishu, Hargeysa, Berbera, Kismayo.
Vízi[szerkesztés]
Bár az ország nem rendelkezik jelentős saját tengeri flottával, az ágazat azonban 1991 óta folyamatosan fejlődik. A legfontosabb kikötőkben, Bosasóban és Berberában zajlott az összes kelet-afrikai kecskeexport 95%-a, valamint a birkaexport 52%-a 1999-ben. További fontos tengeri kikötő még Kismayo, Merka és Mogadishu.
Közúti[szerkesztés]
A közúthálózat teljes hossza 22100 km, melyből 2608 km burkolt (2000).[18] Nagyrészt burkolt, elsőrendű utak hálózata köti össze az ország nagyvárosait. A maradék több mint 19 ezer km-nyi úthálózatnak csak 10%-a van használható (jó) állapotban.[8]
A terep járhatósága az időjárástól függ. Az év nagy részében, a száraz időszakokban az ország majdnem egész területe jó, járható. Csak az északi hegyvidék meredek lejtői és az északi partot szegélyező sziklafal jelenthet komoly akadályt. A déli részen az esős évszakban a gyalogos mozgást a folyók órákra vagy napokra korlátozhatják ugyan, de nagyobb akadályt csak a Dzsubba és a Shabelle folyók képeznek.[19]
A külföldi Szomálián belül csak szervezett, fegyveres konvojok keretében tud mozogni. Az utakon egymást érik a fegyveres ellenőrző pontok.[20]
Kultúra[szerkesztés]
Az iszlám vallásnak nagyon jelentős szerepe van a kulturális életben, különösen az oktatásban.
Az elmúlt évtizedek háborúinak köszönhetően a városokban a műemlékek csaknem teljes hiánya tapasztalható.
A szomáli etnikumok közötti keveredés ritka: a lakosok a más etnikumhoz tartozókat alacsonyabb rendűnek tartják, és kivételesen, ritkán kötnek velük házasságot. [6]
Az ország nagy részét uraló Al-Shabaab környezetvédelmi okokból 2018-ban betiltotta a nejlonszatyrok használatát. Ezen kívül a csoport még tiltja a nyugati zenét, a mozit és a műholdas adóvevőt is az általa ellenőrzött területeken.[21]
|
Képek      .jpg)         |
Klánok[szerkesztés]
A szomáli társadalom alapját a törzsek képezik, a törzseken belül a klánok. A társadalom ma is a klánrendszeren alapul, melynek kulturális és politikai jelentősége is óriási. A klánba tartozás apai ágon öröklődik, a nagyobb klánok további alklánokra, azok esetleg kisebb csoportokra oszlanak. A legnagyobb klánok, részarányuk és lakóhelyük:
- Hadiye (25%): Szomália középső területei Mogadishuval, Kenya északkeleti része, Etiópia déli területei
- Darod (20%): Szomália északkeleti és déli része, Etiópia keleti területei
- Isaaq (22%): Szomália északnyugati része
- Rahanweyn (17%): Szomália középső-nyugati része
- Dir (7%): Szomália északnyugati csücske
- Digil (3%): Szomália középső-déli része
Oktatási rendszer[szerkesztés]
Nincs egységes iskolarendszer, de valamilyen oktatás mindenhol van. Nem kormányzati szervezetek, magánszemélyek és vallási szervezetek, helyi és nemzetközi szervezetek különféle tandíjas vagy ingyenes iskolákat működtetnek. [8]
Ünnepek[szerkesztés]
| dátum | név | helyi név | |
|---|---|---|---|
| a gregorián naptár alapján | |||
| Jan 1 | Újév | ||
| Máj 1 | A munka ünnepe | ||
| Jún 26 | Brit Szomáliföld függetlensége | ||
| Júl 1 | Nemzeti ünnep - függetlenség (1960) | ||
| az iszlám naptár alapján | |||
| 12 Rabi'-ul-Awwal | Mohamed pr. születésnapja | Mawlid Nabi | |
| 27 Rajab | Mohamed felemeltetése | Mi'raaj Nabi | |
| 1 Shawwal | a böjt megtör. ünnepe - ramadán vége | Eid ul-Fitr | |
| 10 Dhul Hijja | Áldozati ünnep | Eid Al Adha | |
| 1 Muharram | iszlám újév | ||
| 10 Muharram | Ásúrá | ||
Hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Világbank-adatbázis
- ↑ http://www.dwd.de/DWD/klima/beratung/ak/ak_632600_kt.pdf
- ↑ A Föld országai, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1965
- ↑ Hadden, Robert Lee. 2007. "The Geology of Somalia: A Selected Bibliography of Somalian Geology, Geography and Earth Science".
- ↑ http://peaklist.org/WWlists/ultras/africa.html
- ↑ a b c d e f g h Kis-Álmos P., Besenyő J., Resperger I.: Országismertető: Szomália, 2010
- ↑ Mohamed Diriye Abdullahi: Culture and customs of Somalia, 5-7. o.
- ↑ a b c d e f g Kis-Álmos/Besenyő/Resperger: Országismertető: Szomália, 2010
- ↑ Susan M. Hassig, Zawiah Abdul Latif: Somalia, 51-52. o., Marshall Cavendish, 2007, ISBN 9780761420828
- ↑ http://www.parks.it/world/SO/Eindex.html
- ↑ Al J. Venter Africa Today (1975) p. 152 ISBN 0-86954-023-8
- ↑ http://somalireview.com/2016/10/somalias-regional-states-submit-upper-house-nominations/
- ↑ a b c d e f g h i [https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/so.html CIA World Factbook]
- ↑ Pew Research Center. August 2013.
- ↑ Abdullahi, Mohamed Diriye (2001). Culture and Customs of Somalia. Westport, CT: Greenwood Press. ISBN 978-0-313-31333-2.
- ↑ https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/so.html
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ CIA World Factbook
- ↑ http://www.kalasnyikov.hu/dokumentumok/orszagismerteto_szomalia.pdf
- ↑ http://utikritika.hu/afrika/szomalia
- ↑ index.hu: A szomáliai terroristák is betiltják a nejlonzacskót
Források[szerkesztés]
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Somalia című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Somali people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
További információk[szerkesztés]
- A hvg.hu szomáliai melléklete (háttér, hírek)
- Mogadishu.info, információ a fővárosról (angol)
- Kelet-Afrika tengeri farkasai - A szomáliai kalózok fénykora
- Országismertető-Szomália
- Az Európai Unió és Szomália
.svg){kind=small}
|
