Etiópia

Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság
የኢትዮጵያ ፌዴራላዊ ዲሞክራሲያዊ ሪፐብሊክ (Ityop'iya Federalawi Demokrasiyawi Ripeblik)
Etiópia zászlaja Etiópia címere
Nemzeti himnusz: Whedefit Gesgeshi Woude Henate Ethiopia
Fővárosa	Addisz-Abeba
é. sz. 9°, k. h. 40°9, 40
Államforma	köztársaság
Vezetők
Elnök	Mulatu Teshome Wirtu
Miniszterelnök	Abiy Ahmed Ali
Hivatalos nyelv	amhara
Beszélt nyelvek	angol, tigrinya, oromija, szomáli, arab
Tagság	ENSZ, Afrikai Unió, IMF
Népesség
Népszámlálás szerint	96 958 732 fő (2014)
Rangsorban	14
Becsült	87 952 991 fő (2014. június)
Rangsorban	14
Népsűrűség	83 fő/km²
GDP	2008
Összes	84,299 millió
Egy főre jutó	(1122,93$)
HDI (2008)	0,503 (155) –
Földrajzi adatok
Terület	1 127 127 km²
Rangsorban	26
Víz	0,7%
Időzóna	EAT (UTC+3)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Etióp birr (ETB)
Nemzetközi gépkocsijel	ETH
Hívószám	251
Segélyhívó telefonszám	911 907 939 991
Internet TLD	.et
Villamos hálózat	220 volt
Elektromos csatlakozó	Europlug Schuko Type D SEV 1011 Type L Type E
Közlekedés iránya	jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Etióp Szövetségi Demokratikus Köztársaság témájú médiaállományokat.
Szudán Eritrea Jemen Dzs. Szomália Szomália Kenya Dél-Szudán Uganda O g a d e n Denakil ADDISZ-ABEBA Gondar Bahir Dar Dessie Dire Dawa Harar Adama Jimma Awassa Werdēr Dolo Odo Moyalē Indiai- óceán Vörös- tenger Ádeni-öböl Kék Nílus Turkana-tó Tana-tó Ras Dashan

Etiópia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található. Gazdasága nemrégiben nagyarányú növekedésnek indult, ennek ellenére még mindig egyike Földünk legszegényebb országainak.

Neve a görög Αιθιοπία (Aithiopia) latinosított változata (Aethiopia, Ethiopia), amely a görög Αιθίοψ (Aithiopsz) összetett szóból származik, és az αιθω + οπψ alkotóelemek jelentése: aithó „égni, égek” + ópsz „arc”, így a jelentése: égett vagy napsütött arc, vagyis „ember napsütötte arccal”.

Földrajz

Domborzat

Etiópia Afrika második legmagasabban fekvő országa Lesotho után, hiszen területének kb. a fele több mint 1200 m magasan fekszik. Központi része a 2500 m magas Etióp-magasföld hullámos fennsíkja, amelyből 4000 métert meghaladó csúcsok emelkednek ki. Északkeleten fekszik a Danakil-mélyföld félsivatagi vidéke, délkeleten az óceán felé fokozatosan alacsonyodó, bazalttal borított szomáli lépcsővidék határolja.

Az ország legmagasabb hegyei: Ras Dashen (4620 m), Talo (4413 m), Guma Terara (4231 m) és Guge (4203 m). Etiópiában számos ma is működő vulkán található.

Az ország fővárosa, Addisz-Abeba is 2370 m magasan fekszik.

Az országnak 5328 km-es határa van: Dzsibutival 349 km, Eritreával 912 km, Kenyával 861 km, Szomáliával 1600 km, Dél-Szudánnal 883 km, Szudánnal 723 km közös határa van.

• 

  Domborzati térképe

• 

  Műholdas képe

Etiópia nagyméretű domborzati térképe (nyitható térkép) >>>>>>>>>>
Addisz-Abeba Gondar O g a d e n O g a d e n Danakil- mélyföld Tana-tó Dire Dawa Adama Mek’ele Bahir Dar Awassa Jimma Dessie Harar Jijiga Debre Zeyit

Etiópia éghajlati térképe

  sivatagi

  félsivatagi

  szavannai

  trópusi

  hegyvidéki

Földrajzi képek

Vízrajz

Az ország legjelentősebb folyója a Nílus egyik forrásága, a Kék-Nílus. A Nílus vízrendszeréhez tartoznak még a Sobat, az Atbara és a Tekeze folyók is.

Az Indiai-óceánba ömlik a Dzsubba és mellékfolyója a Shebelle. Lefolyástalan területek vizeit gyűjti össze az Omo és az Avas (Awash).

Etiópia legnagyobb tava a Tana-tó. Az ország legnagyobb krátertava a Shala, a Langano pedig a legmagasabban fekvő tó. A száraz területeken számos sós tó fekszik, legjelentősebb az Abbé-tó. Etiópiához tartozik a Turkana-tó kisebb, északi része is.

Éghajlat

Az ország túlnyomó részén az éghajlat jellegzetes magassági övezetekbe rendeződik, ez alapján az éghajlata 3 zónára osztható:

• 1800 méter alatt van a trópusi forró éghajlat területe, az úgynevezett kolla öv. Az alacsonyabb részeken minden hónap középhőmérséklete meghaladja a 20 °C-ot.
• 1800 és 2500 m között van a meleg-mérsékelt öv, a vojna dega. Az állandó tavasz birodalma ez, ahol az évi középhőmérséklet 15–19 °C.
• 2500 m felett van a hűvös-hideg zóna, a dega. Itt az év bármely szakában hajnali fagyok is előfordulhatnak.

A csapadék mennyisége délről észak felé csökken, mennyisége és eloszlása azonban résztájanként változó. Míg délen kétszakaszos esőzések jellemzőek, északon már csak a nyári 4–6 hónapban van csapadék.

Addisz-Abeba napi középhőmérséklete 8 és 24 °C között változik évszaktól függően. Az évi csapadékmennyiség 500 mm. Az ország hegyvidékein 2500 mm is előfordul.

Élővilág, természetvédelem

Képek az élővilágról

Etiópiában az afrikai kontinens szinte valamennyi vegetációtípusa megtalálható. A „kolla” övben – főként az Etióp-magasföld nyugati lejtőin és a mélyen bevágódott folyóvölgyekben – a trópusi esőerdő kelet-afrikai változata fejlődött ki. A kevesebb csapadékot kapó területeken a szavannák, ligetes, fás-füves puszták uralkodnak. A „vojna dega” öv fennsíkjait egykor hegyi erdők és szavannák borították. A nedvesebb erdők cserjeszintjéből, Kaffa (ma Kefa) régióból származik (és vadon ma is terem) a kávéfajták őse, az arab kávécserje.

A több évezred óta folytatott földművelés az eredeti növényzet nagy részét kipusztította. Csak foltokban maradtak fenn fás-füves pusztaságok. A „dega” öv a nagy kiterjedésű legelők birodalma.

Állatvilága tipikusan afrikai, kelet-afrikai, a jellegzetes patásokkal és ragadozókkal. A főemlősök közül előfordul a törpe fülesmaki, a brazza cerkóf, a nyílt szavannák jellegzetes állata a huszármajom, a kutyafejű, illetve a galléros pávián stb. Sok ragadozó él itt: a macskafélék közül előfordul a gepárd, az oroszlán, a leopárd, a sivatagi hiúz, a cibetmacskafélék sok faja, a hiénafélék közül három faj. A páratlanujjú patások közül a vadszamár, a síkvidéki és a Grevy-zebra. A párosujjú patások jellegzetes képviselői a folyami disznó, a tehénantilop, a Grant-gazella, a homoki gazella, a Thomson-gazella. A nagy testű szarvasmarhafélék közül a kafferbivaly, a jávorantilop, a nagy- és kiskudu. Madárvilága szintén gazdag: strucc, kis flamingó, pirosszemű réce, karvalykeselyű, pelikán, koronás sas stb.

Természeti világörökségei

Az UNESCO világörökség listájára felvették Etiópia egyik nemzeti parkját:

• Simien Nemzeti Park - területén található az ország legmagasabb pontja, a Ras Dashan.

Történelem

A középkori Bazilidész-palota Gondarban

Az Etióp-felföldön az i. e. II. évezred óta biztosan szemita nyelvű népek élnek. Az i. e. I. évezredben már fejlett civilizáció volt itt. 315 után kereszténnyé lett az akkoriban éppen egységes ország. Ez a keresztény hatalom a 6. században átmenetileg a mai Jemenre is kiterjesztette hatalmát, így köze volt az iszlám vallás keletkezéstörténetéhez. Amikor az Etióp-felföldet körös-körül iszlám országok vették körül, Etiópia elszigetelődött, belsőleg elgyengült, a központi hatalom szétforgácsolódott. A 16. században a portugálokkal sikerült kapcsolatot teremtenie, segítségükkel vertek vissza egy nagyon jelentős ellenséges támadást. 1632-ben viszont kiűzték Etiópiából a jezsuitákat és minden más nyugati keresztényt. Ismét az elszigetelődés korszaka következett, 1858-ig. A 19. század második felében ismét megerősödő császári hatalom kiterjesztette dél felé az ország határait, és ahhoz is volt elég ereje, hogy az Adua városánál 1896-ban megvívott csatában visszaverje az olasz gyarmatosító törekvéseket.

Az első világháború kitörésekor Afrikában csak két független állam volt: Etiópia és Libéria. A világháborúban Etiópia nem vett részt, bár Törökország szövetségese volt. A későbbiekben az olasz fasiszták az abesszíniai háborúban ismét megkísérelték Etiópia meghódítását. 1936-ban indított támadásuk nyomán átmenetileg (1941-ig) elfoglalták Etiópiát, és az „Olasz Birodalomhoz” csatolták. Őket a britek verték ki, akik 1944-ben visszaadták Hailé Szelasszié császárnak az uralmat.

Hailé Szelassziét világszerte hősként ünnepelték, a rasztafarik egyenesen istennek látták. De képtelen volt jól kormányozni. Korrupció és éhínségek nyomorították országát. 1974-ben szélsőbalos katonatisztek megdöntötték hatalmát. 1975-ben, máig tisztázatlan körülmények között érte a halál, egyes feltételezések szerint meggyilkolták. A Mengisztu Hailé Mariam által vezetett rezsim a Szovjetunió támogatásával remélte a kitörést az elmaradottságból. Politikájuk tovább súlyosbította a gazdasági nehézségeket. Az éhínségek tovább ismétlődtek és nemzeti alapú gerillaharccal kellett szembenézni Eritreában és Tigre tartományban.

1977-ben Szomália megtámadta Etiópiát. Az ogadeni háborúban az etióp csapatok kubaiak részvételével, jelentős szovjet katonai szállításokkal megtámogatva gyors győzelmet arattak, de a belső nehézségeken nem tudtak úrrá lenni. A Szovjetunió széthullásával nem maradt a rezsimnek támogatója, így végül tagjainak menekülniük kellett az országból a mindent elfoglaló lázadók elől.

Azóta Etiópia többpárti demokrácia. 1993-ban népszavazás eredményeként elismerte Eritrea függetlenségét. Az új Eritreával 1998-ban súlyos áldozatokat követelő határháborúba keveredett. Ezt a konfliktust 2000-re rendezték. Etiópia ma gazdaságilag gyenge, fejletlen ország viszonylag erős hadsereggel. Bár többpárti demokrácia, a választások tisztaságát rendszeresen vitatják.

Legújabban a szomáliai konfliktusba avatkozott be katonailag, megmentve a nemzetközileg elismert kormányt az iszlám felkelőkkel szemben.

2018 júliusában békét kötött Eritreával.

Államszervezet és közigazgatás

A pénzügyminisztérium épülete Addisz-Abebában

Alkotmány, államforma

1974 előtt Etiópia abszolút monarchia volt. Az utolsó császár Hailé Szelasszié volt. Akkor katonák vették át az ország irányítását és szocialista népköztársaság lett.

1991 óta Etiópia szövetségi köztársaság. Az alkotmányt 1995-ben fogadták el. Az ország államfője egyben a parlament elnöke is. A miniszterelnök a legerősebb pártból kerül ki. Parlamentje kétkamarás. A Szövetségi ház 198 képviselővel és a Népi képviselőház 548 képviselővel alkotja a parlamentet, amelyet öt évre választanak meg.

Etiópia az alábbi nemzetközi szervezeteknek tagja: ENSZ, Afrikai Unió, Világbank, IMF.

Politikai pártok

Államfők

Államfők 1974 óta

A Derg elnökei: Aman Mikael Andom: 1974. szeptember 12. – 1974. november 17. Mengisztu Hailé Mariam: 1974. november 17. – 1974. november 28. Tafari Benti: 1974. november 28. – 1975. február 3. Mengisztu Hailé Mariam: 1977. február 11. – 1987. május 10. Etióp Népi Demokratikus Köztársaság: Mengisztu Hailé Mariam: 1987. szeptember 10. – 1991. május 21. Etiópia: Tesfaye Gebre Kidan: 1991. május 27. – 1991. május 28. Meles Zenawi: 1991. május 28. – 1995. augusztus 22. Etióp Demokratikus Szövetségi Köztársaság: Negasso Gidada: 1995. augusztus 22. – 2001. október 8. Girma Wolde-Giorgis: 2001. október 8. - 2013. október 7. Mulatu Teshome: 2013 október 7-e óta