Vadkecske
 | ||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Krétai bezoárkecske (Capra aegagrus cretica))
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető      
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Capra aegagrus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||
| Alfajok | ||||||||||||||||||||||||||||||
---
| ||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vadkecske témájú kategóriát. |
A vadkecske (Capra aegagrus) a tülkösszarvúak családjába és a kecskeformák alcsaládjába tartozó Capra nem egyik faja. Párosujjú patás, kérődző emlősállat. A vadkecskének öt vadon élő alfaja ismert, ezek közül legelterjedtebb a bezoárkecske (Capra aegagrus aegagrus). A vadkecske háziasított alfaja a házikecske (Capra aegagrus hircus), amelynek valószínűleg a bezoárkecske volt az őse.
Tartalomjegyzék
Megjelenése[szerkesztés]
A vadkecske fej-törzs-hossza 120-160 centiméter, marmagassága 70-100 centiméter és testtömege a baknak 35-40 kilogramm, míg a nősténynek 25-35 kilogramm. A bak teste zömök, lába erős, patája széles, és súlya többnyire meghaladja a nőstényét. Orra, szakálla és nyaka elülső része általában sötétbarna, míg hátának színe a barnától a szürkéig terjedhet. Gyűrűzött szarva sarló formájú és akár 140 centiméteresre is megnőhet. A nőstény kisebb, mint a bak, szőre rendszerint sárgásbarna árnyalatú. Szarva sokkal rövidebb és kevésbé görbült. A bakot és a nőstényt egyaránt vastag piheszőrzet védi a hideg ellen.
Alfajai[szerkesztés]
A vadkecske alfajainál a szín, a mintázat és a szarv alakja igen változó. Az eltérő alfajok a nagy területi elterjedtség, valamint a hegyi életmód miatti elszigetelődés következtében alakultak ki. A bezoárkecskék elterjedési területe Törökországtól az egész Közel-Keleten át északra a Kaukázusig és keletre Pakisztánig terjed. Európában élő alfaja a Kréta szigetén található krétai bezoárkecske, amely az első háziasított kecskék kb. 8 000 ezer éve visszavadult utódja.
Szaporodása[szerkesztés]
Az ivarérettséget 2-5 éves korban érik el. A párzási időszak ősszel van. A vemhességi időszak 150-160 napig tart. A nőstény egy vagy két gidát ellik.
Források[szerkesztés]
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. június 26.)
- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
|
