Szokotri nyelv
| Szokotri nyelv | |
 | |
| Modern délarab nyelvek. Szokotri vörössel | |
| Beszélik | Szokotra szigetén, Ománban, az Egyesült Arab Emírségekben |
| Terület | Közel-Kelet |
| Nyelvcsalád | Afroázsiai nyelvcsalád sémi nyelvek déli sémi nyelvek modern délarab nyelvek |
| Ágak | szokotri nyelv |
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A szokotri nyelv vagy szokotrai nyelv a Jemenhez tartozó Szokotra szigetén beszélt modern dél-arab nyelvek csoportjába tartozó sémi nyelv, ami közeli rokonságban van az arab nyelvvel és annak változatával a jemeni arabbal, viszont nem dialektusa annak. Szokotra lakosságának, a szokotriknak a nagy része beszéli, de kivándoroltak élnek még Ománban és az Egyesült Arab Emírségekben. A Szokotrához közel fekvő Abd al Kuri, Szamha és Darsza szigeteken is ezt a nyelvet beszéliik. Világszerte összesen több mint hetvenezer ember tekinthető a szokotrai nyelv beszélőjének. Közvetlen rokona a Jemenben beszélt mehri nyelv és a már régi kihalt szabái nyelv is. A szokotri nem hivatalos Szokotra szigetén, kizárólag a klasszikus arab nyelvet használják. Szokotra társadalma a világon egyedülálló módon zárt, nagyon sokan primitív körülmények között élnek eldugott hegyvidéki közösségekben, emiatt nincs például oktatás a szigeten. Vitalij Naumkin orosz nyelvész elsőként dokumentálta a szokotri nyelvet és készítette el írásbeli szisztémáját 2014-ben.
Mohamed próféta születése körüli időkben az arabok, akik annak idején még csak az Arab-félszigetet népesítették be, két külön csoportra szakadtak szét. A rómaiak által Boldog Arábiának nevezett terület a délarab nép lakóhelye volt (ez nagyjából a mai Jemen), amelynek kialakult a saját nyelve, a délarab nyelv. A délarabok földműveléssel foglalkoztak, mivel itt a vidék nem volt olyan száraz és sivatagos, mint északon, ahol az északi arabok nomád életmódot folytattak. Az északi arab nyelv és a délarab nyelv között jelentős különbségek voltak és mindkettő saját ábécével rendelkezett. Az északarab nyelv lett aztán a mai klasszikus arab őse, míg a délarab az iszlám hódítás után megszűnt és kihalt Jemenből, a szokotri és a mehri nyelv a délarab máig élő utódai.
Irodalom[szerkesztés]
- Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 314.
|
