Eleai Zénón
| eleai Zénón | |
| Elea Preszókratikus filozófia | |
 | |
| (vitatott képmás) | |
| Élete | |
| Született |
kb. i. e. 488 Velia |
| Elhunyt |
kb. i. e. 430 Velia |
| Pályafutása | |
| Iskola/Irányzat | eleai filozófiai iskola |
| Érdeklődés | metafizika, ontológia |
| Rájuk hatott | szamoszi Melisszosz, Empedoklész, Leukipposz, Kephalosz, Kalliasz |
| Hatottak rá | Parmenidész |
| Fontosabb nézetei | Zénón paradoxonjai |
 A Wikimédia Commons tartalmaz eleai Zénón témájú médiaállományokat. | |
Eleai Zénón, Zeno (Elea, kb. i. e. 488[1] – i. e. 430) görög filozófus
Tartalomjegyzék
Élete[szerkesztés]
Zénón életéről nagyon keveset tudunk. Diogenész Laertiosztól tudjuk, hogy nem hagyta el Eleát, Athénban sem járt soha.[2] Parmenidész tanítványa volt.[3] Platóntól tudjuk, hogy Zénón pénzért tanított, egy kurzusa száz minába került.[4]
Ugyancsak Platóntól tudjuk azt is, hogy Zénón karcsú, elegáns, kellemes megjelenésű férfi volt.[3] Egy arab történetíró, al-Mubasszir alacsony termetűnek és pisze orrúnak írta le.[5]
Filozófiája[szerkesztés]
Platóntól tudjuk, hogy Zénón legalább egy könyvet írt.[6] A Szuda-lexikonban további címlistát is találni, hitelessége azonban nem bizonyított. Arisztotelésztől tudjuk, hogy legalább még egy könyvet írt amelyben a mozgás-paradoxonok, a köles szám paradoxona,[7] a hely paradoxona[8] voltak benne. De az sem kizárt, hogy egy könyvet írt, amely mindezeket tartalmazta.
Az egyetlen, kétségtelenül zénóni töredék, amely érintetlenül marad fenn Szimplikiosz jegyezte fel:
- Amikor ugyanis újra azt bizonyítja, hogy ha sok dolog van, akkor ugyanazok véges sokan és végtelenül sokan is vannak, Zénón szó szerint ezt írja:
- „Ha sok dolog van, akkor éppen annyinak kell lennie, ahány van, sem többnek, sem kevesebbnek. De ha annyi van, ahány van, akkor végesen sokan volnának.
- Ha sok dolog van, akkor végtelenül sok dolog van: mert a dolgok között végtelenül sok más dolgok vannak, és ez utóbbiak között megint mások. És így a dolgok végtelenül sokan vannak.”
Apóriák[szerkesztés]
Az ún. zénóni apóriák:
Akhilleusz és a teknősbéka[szerkesztés]
Akhilleusz és a teknős : Akhilleusz és a teknős versenyeznek, a teknős kap egy méter előnyt. Ekkor Akhilleusz sosem éri utól a teknőst, hiszen először megtesz egy métert, de addigra a teknős odébbmegy, ledolgozza ismét a hátrányát, de addigra a teknős ismét odébbmegy, és így tovább a végtelenségig.
A nyílvessző[szerkesztés]
Egy nyílvessző nem juthat el sehova, hiszen ha egy adott pillanatban vagy ott van ahol van, vagy nincs. Ha nincs az baj, ha pedig ott van, akkor áll, vagyis a nyílvessző minden pillanatban egy helyben áll.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ (szerk.) Balázs György: Alapismereti kislexikon, Novotrade, Budapest, 1990, 415. o.
- ↑ DL IX. 28
- ↑ a b Platón: Parmenidész 127 B
- ↑ Platón: Alkibiadész I. 119 A
- ↑ Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története. Ford. Peredi Mária. Tercium Kiadó. 1995. ISBN 963-8453-443 p. 117
- ↑ Platón: Parmenidész 127 D – 128 A
- ↑ Arisztotelész: Fizika [DK 29 A 29]
- ↑ Uo. [DK 29 A 24]
Források[szerkesztés]
- Diogenész Laertiosz: A filozófiában jeleskedők élete és nézetei. Ford. Rokay Zoltán. (hely nélkül): Jel. 2005. ISBN 963-9318-85-X
- G. S. Kirk, J. E. Raven, M. Schofield: A preszókratikus filozófusok, ford. Cziszter Kálmán, Steiger Kornél, Budapest, Atlantisz, 1998, ISBN 963-7978-99-2
- Luciano De Crescenzo: A görög filozófia. Ford. Peredi Mária. (hely nélkül): Tercium Kiadó. 1995. ISBN 963-8453-16-8
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
