|
 Diskurzus-Elmélkedés szóban Üdvözlünk a Filozófiaportálon!
|
A filozófia a metafizika, az esztétika, az episztemológia és logika, a jogelmélet és politológia, az etika, valamint a teológia terén érvényesülő törvényszerűségek tudománya. A filozófia tárgya ezért lehet a világmindenség természete, a szépség mibenléte, a tudás és a megismerés lehetősége, a jogi-politikai normák természete, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivolta, az istenség és a transzcendencia léte. Részterülete a bölcsészettudományoknak. A filozófia szó a görög philoszophiából ered, melynek jelentése: „a bölcsesség szeretete”. A szophia, amit általánosságban „bölcsesség”-nek fordítunk, szélesebb jelentést hordoz, magába foglalja mesterségbeli tudást, ügyességet is, amit ma praktikus tudásnak mondanánk (Homérosznál például az ügyes ács tudása minősül szophiának); ugyanez figyelhető meg a hasonló jelentéstartománnyal bíró latin ars – „művészet, tehetség”, de „tudás”, sőt „mesterség” is – esetében.
Sokak véleménye szerint a filozófus feladata az, hogy kutatásait objektíven, elvetve bármely elfogultságot a tárgyalandó problémával kapcsolatban, az ész természetes fényében végezze – a jó példa erre a szókratészi elenkhosz, mely nem egy határozott álláspont kifejtése, hanem a beszélgetőpartnerek álláspontjának megvizsgálása, melynek során azok hiányosságaira, esetenként a problémák megoldhatatlanságaira mutatunk rá. Mások – így pl. Hegel – szerint az abszolút elfogulatlanság követelménye teljesíthetetlen, bizonyos problémák ún. megoldhatatlansága pedig viszonylagos.
 Raffaello Sanzio: Az athéni iskola (részlet) – A két filozófus gondolkodása közötti ellentétet mutatja: Platón felmutat az ideák égi birodalma felé, Arisztotelész ellenben lefele mutat a földi létezőket hangsúlyozva Arisztotelész, (ógörögül: Aριστοτέλης, latinosan: Aristoteles); (i. e. 384 – i. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára. Mesterével, Platónnal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű makedón hadvezér és despota, Nagy Sándor nevelőjeként is.
Művei részint párbeszédek (dialógusok), részint értekező előadásúak; az előbbiekből alig maradt ránk valami. A munkák meglevő gyűjteménye bizonyára Andronikosz kiadásán alapszik. Arisztotelésznek számos műve elveszett, amint két ránk maradt jegyzékből kitűnik. Az egyik, melynek szerzője egy Ptolemaiosz nevű peripatetikus, ezerre teszi Arisztotelész könyveinek számát.
|
 A filozófiai kert, „Egymás jobb megértéséért”; Wagner Nándor munkája. |
Filozófiai irányzatok, iskolák és képviselőik
 Filozófia a hajdani gondolkodás szerint, mint a "Tudományok királynője". Alul Szókratész és Platón alakja. |
Íme néhány tennivaló :
Bővítendő cikkek :
Schelling,
Politikafilozófia,
Vallásfilozófia,
Leibniz,
Platón dialógusai,
Daniel Clement Dennett,
Kategória:Magyar filozófusok.
filozófia témájú csonk cikkek
Megírni
Wilhem Dilthey
Alvin Plantinga,
Társadalomfilozófia,
Hans Albert,
Wilhem Dilthey,
Peter Singer,
Saul Kripke,
Basilios Bessarion,
Pietro Pompanozzi,
Jacopo Zabarella,
Petrus Ramus,
Johannes Althusius,
A német felvilágosulás Kant előtt,
Christian Wolff,
Christian August Crusius,
Claude Helvetius,
Condillac,
Paul Holbach,
Empíriokriticizmus,
Richard Avenarius,
Charles S. Sanders Peirce,
Ferdinand Canning Scott Schiller,
William Stern,
Badeni iskola,
Wilhelm Windelband,
Heinrich Rickert,
Marburgi iskola,
Paul Natorp.
|
|
Miben vehetsz részt?
Több módon is a Filozófiaportál segítségére lehetsz:
|
|
