-
mederi: @mederi: 12 jav.: "hozzászólása"2019. 02. 10, 13:02 Mit vizslat a vizsla?
-
mederi: @Diczkó: 11 A "Fórum" időben utolsó két "hozzászólás" (legalább is az én gépemen Kincse Sz...2019. 02. 10, 13:00 Mit vizslat a vizsla?
-
Diczkó: Igaz az, hogy a Nyest ezután a NERc nevet fogja viselni? Bundabotrány! Remélem örökbecsű é...2019. 02. 09, 09:52 Mit vizslat a vizsla?
-
panyigai péter: @Tamás74: A "berág" nekem gépészeti eredetűnek tűnik, hasonlóan a bepörgéshez.2019. 02. 02, 16:13 Basznak-e a boszorkányok?
-
panyigai péter: A bagzik egészen más: a bakzik alakból módosult, a k zöngésülésével (a kecskebak közmondás...2019. 02. 02, 16:00 Basznak-e a boszorkányok?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Hollywood nem tudja megfizetni a magyar színészeket
Tudjuk, hogy egyesek szerint a világon minden a magyaroknak köszönhető. Persze bizonyára minden nemzetnek vannak tagjai, akik szerint saját népük szarta a civilizációt, de azért mi magyarok azzal is büszkélkedhetünk, hogy erről vagyunk híresek. Na jó, szerencsére nem csak erről, de akkora hírünk azért van a világban, hogy bárki fenntartással fogadja, ha valamit magyar eredetűnek mondanak.
Ennek ellenére néhány apró marhaság át tud csúszni a szűrőn. Így például az egyébként jól használható Urban Dictionaryn 2005 óta olvasható egy bizonyos Gabesz bejegyzése, aki az itsy-bitsy ’ici-pici’ szót a magyarból vezeti le:
Érdekes módon a „definíció” alatt található második helyezett már jóval kevesebbet szavazatot kapott, lehet tippelni, kik nyomhatták ennyire az első helyezettet.
2013-ban egy bizonyos xxlrutin felismerte Gabesz sikerének receptjét, és megpróbálta kissé felturbózva meghódítani a trónt – egyelőre sikertelenül. Mindenesetre kétségkívül ügyesen keveri a helytálló coach < kocsi etimológiát a bacon közismerten téves, a Bakony hegység nevéből való származtatásával. A bacon valójában a back ’hát’ szóval függ össze, az ógermán *bakkon a háton lévő húst jelentette, de ez a szó az angolba francia közvetítéssel került.
A magyarból való származtatása a szónak már azért sem indokolt, mert az ilyen ikerszavak, melyeknek második tagja meg valamilyen ajakkal képzett mássalhangzóval (p, b, f, v, m stb.) kezdődik, a világ nyelveiben számos helyen előfordul és az angolban is vannak rá példák: incy-wincy, teeny-weeny stb. – azt, hogy mikor milyen mással hangzó jelenik meg, ma is kutatják.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A megbízható források szerint az angol itsy-bitsy a gyereknyelvi itty ’pici’ (a little ’kicsi’-ből) és a szintén gyereknyelvi bitsy, bitty ’pici’ (a bit ’apró darab, falat’-ból) ikerítésével jött létre. Első előfordulása már 1890-ből adatolható, ami eleve kizárja, hogy a 20. század elején terjesztette volna el az angolban egy magyar származású hollywoodi filmrendező. Ráadásul bitsy-itsy, itty-bitty, pitsy-itsy-kitsy stb. formában már évtizedekkel korábban is előfordul. Az Ngram Viewer szerint az azonban igaznak tűnik, hogy az amerikai angolban jóval hamarabb elterjedt, mint a britben. Ez azonban önmagában aligha szólhat magyar származása mellett.
870 milliárdért heti párezer focirajongót elégít ki a kormány, a 200 éves Akadémiát – többezer dolgozójával együtt – viszont 27 milliárdért beszántja. Védjük meg az Akadémiát!
Korábban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is.
Most induló sorozatunk első részében a nyelvészeti kísérletek világába kezdjük el bevezetni az olvasókat.
Szemléletformáló sorozatunk tizedik részében ezúttal egy könyvajánlón keresztül mutatjuk be, szerintünk hogyan érdemes viszonyulni az autizmushoz.
Elfelejti-e az angol nyelvet Európa a Brexit után? Az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból komoly és aktuális kérdéseket is felvet – hiszen az angol az Unió legfontosabb munkanyelve – no és valódi európai lingua franca-ként is működik.
Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?
A magánhangzó-harmóniának egy jól körülhatárolható részén a beszélők bizonytalankodnak. Döntésükhöz többféle, akár nem is hangtani tényezőt vesznek figyelembe. Ilyeneket mutatunk.
Mennyire szorgalmas egy nyelvjárási beszélő, aki hibátlanul, de dadogva mondja fel a leckét? Ehhez képest mit érdemel a standardot választékosan beszélő, de hiányosan felelő diák?
Julianus barát után mi is útra keltünk, hogy földerítsük őseink hazáját, megtaláljuk keleti testvéreinket. Láttuk a Nagy Magyar Alföldet Tatársztánban, és találkoztunk az őshazában élő magyarokkal is.
vagy cserbenhagy
az akadémia?
Nem nagyon szoktak hinni nekünk, amikor azt mondjuk, hogy egy csomó helyesírási szabályból levezethető valami, meg az ellenkezője is. Most a helyesírás szabályzói maguk adnak erre példát.
Mekkora szerepe van a nyelvi diszkriminációnak az oktatásban? Mennyire tehető felelőssé az iskolai kudarcukért és a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartásáért? Egy 4 ország tanárait vizsgáló kutatás tanulságai.
Képességeink aligha teszik lehetővé, hogy megismerjük a helyesírás minden apró részletét. Mint kiderül, más időben nem kell dolgozni, mint napon.
Hej, mostan nyáron puszta ám igazán a puszta! Tüzesen süt le a nyári nap sugára a hagyományőrzőkre. A nemzeti érzés mellett a nap heve melegíti a Kurultájlátogató honleányokat és honfiúkat. Köszöntőt mond Kövér László, a bugaci nagysátorban Lezsák Sándor dedikál.
Önnek mi ugrik be a fenti verssorról? Netán Petőfi?
De akkor hogyhogy „szlovák”?
Hát úgy, hogy ezt nem Petőfi írta, hanem egyik szlovák kortársa, Ján Botto.
Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Végre nem vagyunk tanácstalanok. És így már amatőrök sem.
Az egyetlen dolog, amit a jövőről tudunk, az, hogy nem tudjuk, mi fog történni” – így hangzik magyarul az elvileg Huxleytól származó idézet.
az keveredik
A kérdés: miért keverik magyarok az angol fan 'drukker' és fun 'buli' szavakat. A válasz: mert meglepő módon ugyanúgy ejtik őket.
Az elavult angol szó, a ye kiejtésébe és jelentésébe mindenki belegabalyodik A nyest pedig rendet csinál.
„Előremutató lenne, ha [...] tartózkodnának a szakterületükhöz nem tartozó (és néha nagyon sommás) állítások megfogalmazásától.”
a feltámadt cseléddel
Az igekötős igék elég változékony elemei a nyelvnek: egyrészt mert az igekötők eredeti irányjelentése elhomályosulhat, másrészt mert folyamatosan változhat, hogy mely igék milyen igekötőkkel kombinálódnak.
Több misztériuma van a húsvétnek, mint gondolnánk. Cikkünkből kiderül, hogy a csodákra gyakran van ésszreű magyarázat, és az is, mit mondanak másképp a katonák, mint a szurkolók.
Nincsenek véletlenek. Néha mégis előfordulnak – azaz elő találnak fordulni. A talál + -ni segédigés szerkezetet, valamint 16–18. századi szinonimáit mutatjuk be boszorkányperek és magánlevelek alapján.
Ha magyartanár, tanító vagy ilyen szakon tanul, mindemellett pedig érdekli az, hogy hogyan értékel, akkor itt egy izgalmas kutatás, amiben részt vehet.
Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?
Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia.
Horvát István eleinte a reformkor egyik kulcsfigurája volt. Vitatott őstörténeti nézetei, dilettáns etimológiái ellenére az egyetemi ifjúság rajongott érte.
Archeogenetika, populációgenetika. Létezhetnek-e a nyelvészetre érvényes megállapításai e két diszciplínának? A Genetika és őstörténet című ismeretterjesztő könyv két szerzője szerint igen. Szerintük szerzőnk félreértette a mű több alapvető állítását is.
Koleszár Andor, a mindenhol érthető, de sehol meg nem értett nemzetközi nyelv feltalálója szerint hülyeség nyelvet (vagy bármi mást) tanulni, kivéve persze saját újlatinját.
Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy gyereknek jogai legyenek. A női jogok sem egyidősek a kultúránkkal. Aztán az állatok jogairól is rendelkezni kezdtünk. Mikor jutunk el a gépekig?