Keleti temető (Kaposvár)
| Keleti temető | |
 | |
| A 117 éves Szent Anna-kápolna a temetőben | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Kaposvár |
| Városrész | Keleti városrész |
| Cím | Mező u. 2. |
| Létrejötte | 1890 |
| Vallás | katolikus |
| Tulajdonos | Kaposvári önkormányzat |
| Földrajzi adatok | |
| Területe | 115 653 m² |
| Távolság a központtól | 1,5 km |
| Elhelyezkedése | |
 Keleti temető
Pozíció Kaposvár térképén
| |
| é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 48′ 40″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 36″, k. h. 17° 48′ 40″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti temető témájú médiaállományokat. | |
Az 1890-ben létesített Keleti temető Kaposvár legfontosabb temetője. A városban eltemetett nevezetes személyek közül a legtöbb ebben a temetőben nyugszik. A temető a Keleti városrészben, a Mező u. 2. alatt található, területe 115 653 m².[1]
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Kaposvár első temetője még a város főtere, a mai Kossuth tér mellett, a templom körül terült el. Amikor 1770-ben II. József (ekkor még nem volt király) a városba látogatott, elrendelte, hogy közegészségügyi okokból a temetőt a városközpontból a város két szélére kell telepíteni. Ennek megfelelően 1776-ban létrejött Kaposvár első „Keleti temetője”, a mai Gróf Apponyi Albert utcában, de ez később (1843-ban) a város terjeszkedése miatt átköltözött a mai Hársfa utca környékére, majd 1860-ban már szinte a mai helyén létesült újra a temető. Ide már 1880-ban haranglábat is állítottak. A pontos mostani helyét 1890-ben foglalta el a Keleti temető, így ezt az évet tekinthetjük alapítási évének.[2] 1892-ben „Kováts Imre kegyes alapitványából” emelték a temető kőkeresztjét, melynek ma már sajnos csak talapzata eredeti, a kereszt többi részét más stílusban később pótolták.[3] A ravatalozót 1928-ban emelték Lamping József tervei alapján,[2] ma építészeti értéke miatt önkormányzati védelem alatt áll.[4]
A Szent Anna-kápolna[szerkesztés]
A Keleti temető kápolnája az 1902-ben épült Szent Anna-kápolna. Eredetileg már a 18. században is állt egy kápolna a városban (a mai Kodály iskola helyén), melyet 1840-es felújításakor Szent Annáról neveztek el, azonban ezt a kápolnát 1870-ben városépítészeti okokból le kellett bontani. Ennek a kápolnának az emlékére nevezték el a Keleti temető kápolnáját Szent Annáról. Kántor Ferencné (szül. Lőrinczy Rozália) végrendeletében 8000 koronát hagyott kápolnaépítés céljára, ehhez közadakozásból még mintegy 500 korona gyűjt össze, a város pedig ingyen adott telket, így épülhetett fel a kápolna, méghozzá a város főmérnöke, Bereczk Sándor tervei alapján. Ide helyezték át a korábbi temető haranglábjának harangját is. 1985-ben urnahelyeket alakítottak ki a kápolnában, ma mint építészeti értéket, önkormányzati rendelet védi.[4] A kápolnában található az alapító házaspárén kívül Martyn Róbert orvos (Rippl-Rónai József nevelt fia, a legendás „hegyi tanár”) sírja is.[2]
A temetőben nyugvó neves személyek[szerkesztés]
A temetőben számos helyi és több országos, sőt, nemzetközi híresség is nyugszik:[1][2]
| Név | Születés | Halál | Ismertség oka |
|---|---|---|---|
| Abafi Genovéva | 1911 | 1969 | az első női repülő |
| Baudrion Lazarine | 1865 | 1947 | festőművész, Rippl-Rónai József felesége |
| Bereczk Antal | 1818 | 1872 | ügyvéd, polgármester |
| Bereczk Sándor | 1856 | 1945 | városi főmérnök |
| Bors István | 1938 | 2003 | szobrász[5] |
| Duráczky József | 1909 | 1994 | gyógypedagógus[6] |
| Galimberti Alajos | 1847 | 1897 | olasz festőművész |
| Gönczi Ferenc | 1861 | 1948 | néprajzkutató, múzeumigazgató |
| Gruber János | 1846 | 1931 | országgyűlési képviselő, jogász, író |
| Hoss József | 1881 | 1969 | plébános, országgyűlési képviselő |
| Dr. Kaposváry György | 1886 | 1954 | polgármester |
| Kisfaludy Atala | 1836 | 1911 | költőnő |
| Kovács-Sebestény Gyula | 1874 | 1917 | polgármester |
| Lengyel Árpád | 1915 | 1993 | Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes úszó |
| Vitéz Merész László | 1915 | 1997 | Magyar Vitézségi Éremmel kitüntetett második világháborús hős[7] |
| Molnár Csilla | 1969 | 1986 | szépségkirálynő |
| Németh István | 1849 | 1911 | polgármester |
| Vitéz Reichard Béla | 1876 | 1921 | ezredes, a 44-es gyalogezred parancsnoka |
| Rippl-Rónai József | 1861 | 1927 | festőművész |
| Rippl-Rónai Ödön | 1865 | 1921 | műgyűjtő, képtáralapító |
| Roboz István | 1834 | 1916 | királyi tanácsos, újságíró, író, költő |
| Szalay Fruzina | 1864 | 1926 | költőnő |
| Szász Endre[8] | 1926 | 2003 | festő, grafikus |
| Szigeti-Gyula János[9] | 1840 | 1900 | főorvos, kórházigazható |
| Szigetvári György[10] | 1926 | 2018 | építész |
| Szita Bence[11] | 2001 | 2012 | brutális kegyetlenséggel meggyilkolt kisfiú |
| Takáts Gyula | 1911 | 2008 | Kossuth-díjas költő |
| Tar Csatár | 1836 | 1883 | színész, az első kaposvári óvoda első nevelője |
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b Kaposvár 2000-ben - Pillanatképek múltról és jelenről. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2001)
- ↑ a b c d L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1
- ↑ Kaposvár kőkeresztjei és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
- ↑ a b Kaposvár honlapja, 38/1995. önkormányzati rendelet (DOC). [2015. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 3.)
- ↑ Bors István és Honty Márta sírja. BME. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
- ↑ Nagy Zoltán. „Hogy Kaposvárott oskolák álléttassanak...” – Fejezetek a város három évszázados neveléstörténetéből (1715–2015), 139. oldal. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2016). ISBN 978-615-80091-8-8
- ↑ A sír fényképe. (Hozzáférés: 2015. augusztus 6.)
- ↑ Szász Endre. Somogyi Temetkezés. (Hozzáférés: 2017. július 21.)
- ↑ Dr. Szigeti Gyula János. DD-temetkezés. (Hozzáférés: 2016. november 1.)
- ↑ Végső búcsú Szigetvári Györgytől. Kaposvár Most, 2018. április 27. (Hozzáférés: 2018. április 27.)
- ↑ Eltemették Szita Bencét. Kaposvár Most, 2012. november 10. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
