Pécsi egyházmegye
| Pécsi egyházmegye (Dioecesis Quinque Ecclesiensis) | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Magyarország |
| Területi fennhatóság | Baranya megye, Tolna megye |
| Főegyházmegye | Kalocsa-Kecskeméti |
| é. sz. 46° 04′ 43″, k. h. 18° 13′ 25″ | |
| Statisztikai adatok | |
| Terület | 8200 km² |
| Lakosság | |
| Teljes | 660 000 (2010)[1] |
| Egyházmegyéhez tartozók | 440 000 (2010)[1] (64,6%) |
| Plébániák | 206[1] |
| További jellemzők | |
| Egyház | római katolikus egyház |
| Rítus | latin |
| Alapítás ideje | 1009 |
| Alapító | I. István magyar király |
| Székhely | Pécs |
| Székesegyház | Pécsi székesegyház |
| Papjai | 129[1] |
| Vezetése | |
| Püspök | Udvardy György |
| Általános helynök | Dr. Kvanduk Frigyes |
| Püspöki helynök | Pavlekovics Ferenc |
| Nyugalmazott püspök | Mayer Mihály |
| Térkép | |
 | |
| Pécsi egyházmegye | |
| Pécsi egyházmegye weboldala Pécsi egyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pécsi egyházmegye témájú médiaállományokat. | |
A Pécsi egyházmegye (latinul: Dioecesis Quinque Ecclesiensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben. Az egyházmegye püspöki székhelye Pécs.[2]
Tartalomjegyzék
Terület[szerkesztés]
Tolna megye és Baranya megye teljes területe, továbbá Somogy megye délkeleti falvai alkotják az egyházmegyét.[3]
Történelem[szerkesztés]
A pécsi egyházmegye alapító okirata 1009. augusztus 23-án kelt oklevél, amelyet Azo pápai legátus jelenlétében írtak alá Győrben.[1] Ez tartalmazza a püspökség határleírását, ami a következő: a Duna, a Száva, a Bródnál beléfolyó Lisnice, a Baranya vármegye és Somogy vármegye határait alkotó Alma patak, a Tolnát határoló Lápa és Ozora (Sió) vizek, valamint Fejér vármegye felé Tápé és Zemony (Dunaföldvár) falvak. Csak a 13. századi szávaszentdemeteri per során szúrták be a „Kőárok” határt, ami a Sirmiumba vezető római aquaeductus vonala volt. A határleírás alapján tehát a pécsi püspökség hatásköre az alapításkor Tolna, Baranya és Valkó vármegyékre, valamint a Szerémségben lévő Bolgyánvár határispánságra (marchia) terjedt ki.[2]
A középkorban a bencések, a ciszterciek, premontrei rend, a domonkos-rend, a ferences rend, a kármeliták voltak jelen az egyházmegye területén, továbbá a templomosok és a johannita rend, mint lovagrendek is képviseltették magukat.[1] Ebben az időben az ország leggazdagabb egyházmegyéje volt.[1]
1543-ban az Oszmán Birodalom elfoglalta Pécset, és ezzel együtt az egyházmegyét is. Bár a püspöki tisztséget a hódoltság idején is betöltötték, de az aktuális pécsi püspök nem járt az egyházmegye területén. Ebben az időben 60-70 falu volt római katolikus az egyházmegye területén, az ő lelki gondozását a jezsuiták és a ferences rendiek végezték.[1]
A törökök elűzése utáni időkben fokozatosan tértek vissza a szerzetesrendek: ferencesek (1687), domonkosok (1690), pálosok (1694), kapucinusok (1698) és ágostonosok.[4] 1703-ban I. Lipót király visszaadta az egyháznak korábbi területeit. 1736-ban ismét megindult a teológiai képzés, felépült a papnevelde.[4] 1780-ban Pécs szabad királyi város lett, így az egyház elvesztette joghatóságait, továbbá a püspök főispánságát.[4]
1832-ben a frissen épült joglíceumba költöztették át Klimó György Püspöki Könyvtárat. Az 1850-es években Girk György püspök letelepítette az Irgalmas Nővérek rendjét a városban.[5]
Az 1950-es évek államosítása nyomán a papi képzés megszűnt, az egyház földjeit elvette az állam. A rendszerváltás után ezek a földek visszakerültek az egyház birtokába, és ismét folyt teológiai oktatás. 1991-ben Pogányba látogatott II. János Pál pápa.[5]
Szervezet[szerkesztés]
Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök[szerkesztés]
| Fénykép | Név, beosztás | Születési helye, ideje | Kinevezés dátuma |
|---|---|---|---|
 |
Udvardy György pécsi püspök |
Balassagyarmat, 1960. május 14. (58 éves) | esztergom-budapesti segédpüspöknek kinevezve: 2004. január 24. Megyés püspök: 2011. április 9. beiktatás: 2011. április 25. |
 |
Mayer Mihály nyugalmazott pécsi püspök |
Kisdorog, 1941. január 31. (78 éves) | pécsi segédpüspöknek kinevezve: 1988. december 23. Pécsi püspök: 1989. november 3. Nyugállományban: 2011. január 19.[6] |
Esperesi kerületek[szerkesztés]
Az egyházmegyében 9 esperesi kerület található:[7]
- Pécsi esperesi kerület
- Siklósi esperesi kerület
- Mohácsi esperesi kerület
- Komlói esperesi kerület
- Szigetvári esperesi kerület
- Szekszárdi esperesi kerület
- Paksi esperesi kerület
- Dombóvári esperesi kerület
- Tamási esperesi kerület
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d e f g h Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 153. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ a b Györffy György. 14 / Térítés és egyházszervezés., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
- ↑ Pécsi egyházmegye térképe. www.pecs.egyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
- ↑ a b c Pécs lexikon
- ↑ a b Pécs lexikon II. (N-ZS). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 155. o. ISBN 978-963-06-7920-6
- ↑ Mayer nyugalmazása (latin nyelven). (Hozzáférés: 2017. december 26.)
- ↑ esperesi kerületek. pecsiegyhazmegye.hu. (Hozzáférés: 2017. december 26.)
Források[szerkesztés]
- Fedeles Tamás: Középkori pécsi segédpüspökök. Magyar egyháztörténeti vázlatok 2010/ 1-2, 5-20.
További információk[szerkesztés]
- Hivatalos honlap (magyar, angol, német)
|
