Kálvária-kápolna (Donner)
| Donneri kálvária-kápolna | |
 | |
| Vallás | római katolikus |
| Egyházmegye | Kaposvári püspökség |
| Építési adatok | |
| Építése | 1892–1893 |
| Stílus | eklektikus |
| Tervezője | Bereczk Sándor |
| Építtetője | római katolikus egyház |
| Felszentelés | 1893. június 29. (125 éves) |
| Elérhetőség | |
| Település | Kaposvár |
| Cím | Kálvária u. 15. |
| Elhelyezkedése | |
 Donneri kálvária-kápolna
Pozíció Kaposvár térképén
| |
| é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 17° 47′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 20′ 55″, k. h. 17° 47′ 32″ | |
A donneri kálvária-kápolna Kaposvár Donner városrészének egyik műemléke.[1]
Tartalomjegyzék
Elhelyezkedés[szerkesztés]
A kápolna és a hozzá tartozó kálvária a Kapos folyó völgyéből délre induló, a Kaposhegyre felvezető nyílegyenes Kálvária utca keleti oldalán található egy régi vadgesztenyesor árnyékában. A kápolnához és az előtte álló három kőkereszthez[2] kis téglalépcső vezet fel, a terület kőfallal van elkerítve, az utcától kerítés választja el, kapuja általában zárva van.
Története[szerkesztés]
Kaposvár első kálváriája nem pontosan ezen a helyen épült fel, de közel a maihoz: a mostani Zrínyi Miklós és Bartók Béla utcák találkozásánál emelkedő dombon állt, kápolna nélkül. Pontos építési ideje nem ismert, valószínűleg a 18. század végéről származott. 1814-ben Tulok Ferenc, 1870-ben pedig Komesz György plébánosok újíttatták fel, azonban 1872-ben a domb egy részét vasútépítéshez elhordták. Emiatt a kálvária életveszélyessé vált, így 1891-ben le kellett bontani.
A város, és főként Ujváry Ferenc plébános azonban úgy érezte, Kaposvár nem maradhat kálvária nélkül, így új építését határozták el. A várostól megkapták a mai Kálvária utca melletti területet, a plébános pedig adományokat kezdett gyűjteni. Sőt, mivel eladta a régi kálvária területét, a lövölde felesleges részét, mindemellett pedig az 1876-ban lebontott belvárosi Szent Anna-kápolna harangját is, elegendő pénz gyűlt össze ahhoz, hogy hamarosan neki lehessen látni az építkezésnek. A Szent Anna-kápolna más módon is „segítette” az új épület elkészültét: megmaradt tégláit felhasználták az építkezéshez. Bereczk Sándor, a város főmérnökének tervei alapján Gáspár Gyula kaposvári építőmester 1892 és 1893 között építette fel a kápolnát eklektikus stílusban. Felszentelésére 1893. június 29-én, Péter-Pál napján került sor, Auerbach Pál segesdi ferences házfőnök jóvoltából. Ezen az ünnepélyes napon a nép a főtéri templomtól vonult fel Ujváry apát vezetésével a kálváriához, ahol misét is mondtak. Azonban a misézés 1923-ig nem folytatódott, a kálvária fenntartására létrehozott pénzalap pedig a világháború utáni pénzromlás miatt értékét vesztette, sokáig elhanyagolt állapotban állt a kápolna. Az 1920-as évek közepén viszont megcsinálták a kerítést, a kápolnához kívül sekrestye, belül kórus épült. Kisebb-nagyobb felújítások következtek 1928-ban, 1930-ban és 1938-ban is (ekkor épült a téglalépcső), ez utóbbihoz a donneri Széchenyi Kör által rendezett színielőadások bevételét is felhasználták. Utoljára az 1980-as évek végén, az ezredfordulón,[3] végül 2015-ben került sor felújításokra.[4]
Az épület[szerkesztés]
A nagyrészt eklektikus stílusú kápolna egyhajós, mennyezete sík, a nyolcszög három oldalával zárt szentélye viszont boltozott. Homlokzatának timpanonszerűen kialakított oromfala a klasszicista stílusra emlékeztet. Efölött emelkedő tornya két harangot rejt: egy 100 és egy 60 kilósat. A főpárkányt látszólag négy toszkán stílusú oszlop tartja, melyek így három részre osztják a homlokzatot. A két szélső részben egy-egy szoborfülke, a középsőben egy körablak helyezkedik el.[3]
Források[szerkesztés]
- ↑ A kápolna a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. május 25.)
- ↑ Kaposvár kőkeresztjei és egyéb gyűjtemények. (Hozzáférés: 2013. május 25.)
- ↑ a b L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 - Helytörténeti olvasókönyv. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1
- ↑ Felújították a kaposvári Kálváriát. Kaposvár Most, 2015. október 15. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
