Kossuth tér (Kaposvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kossuth tér
Kaposvár Kossuth tér.jpg
Közigazgatás
Ország Magyarország
Település Kaposvár
Városrész Belváros
Földrajzi adatok
Távolság a központtól0 km
Elhelyezkedése
Kossuth tér (Kaposvár)
Kossuth tér
Kossuth tér
Pozíció Kaposvár térképén
é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 23″Koordináták: é. sz. 46° 21′ 24″, k. h. 17° 47′ 23″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kossuth tér témájú médiaállományokat.
Légi felvétel a térről, még 2003-as felújítása előttről
Kossuth Lajos szobra és az egykori Pénzügyi Palota

A Kossuth tér Kaposvár főtere. 2003-as felújítása óta Magyarország legszebb főterei között tartják számon: 2010-ben a Fő utcával együtt együtt elnyerte a Magyarország legszebb főtere és főutcája díjat,[1] 2017-ben pedig az Európai Virágos Városok és Falvak versenyén Európa legszebb főterévé választották.[2]

Fekvése[szerkesztés]

A Kossuth tér a megyeszékhely belvárosának szívében helyezkedik el, annak egyik legfontosabb tere, jelentős épületekkel. Északról a Zárda utca, keletről a Fő utca és a Teleki utca, délről a Noszlopy Gáspár utca, nyugatról az Ady Endre utca határolja.

Története[szerkesztés]

A kaposvári Belváros a 19. század második felében, illetve a 20. század első évtizedeiben kapta mai formáját. Épületei főként eklektikus stílusúak, vagy a szecesszió jegyeit viselik magukon. A Fő utcát 1987-ben zárták le a járműforgalom elől. A Kossuth teret – a sétálóutca folytatásaként, a környező utcákkal együtt – 2003-ban újították fel. A felújítási munkák keretében díszburkolatokkal, díszes kandeláberekkel, padokkal és a teret átszelő szökőkút-kompozícióval látták el, a járműforgalom elől teljesen elzárták. A környék parkolási gondjait parkolóházak segítik.

Épületek[szerkesztés]

Városháza[szerkesztés]

A tér déli részén található a Városháza impozáns neoreneszánsz épülete. A Fogadó a Bárányhoz nevű szálló szomszédságában emelt palota a 20. század elején épült. A Kopeczek György és Kertész Róbert tervezőtehetségét dicsérő épületben nemcsak a polgármesteri és a járási hivatalt találjuk meg, hanem néhány műalkotást is. Ilyen például a város díszpolgárainak nevét felsoroló márványtábla, a városcímer, a kaposvári vár épületének festménye, vagy Kossuth Lajos és Deák Ferenc egész alakos portréi, valamint a festett ablakok és a tetővilágító, amely Róth Miksa kiváló üvegfestő keze munkáját dicséri. A Városháza lépcsőházában helyezték el az eredeti Gugyuló Jézus-szobrot is, miután a Csalogány utcai szoborfülkéjéből 2003-ban ellopták és a rendőrség megtalálta.

Székesegyház[szerkesztés]

A tér északi felén helyezkedik el a Nagyboldogasszony-székesegyház, amely Magyarország egyik legnagyobb temploma, tornya már messziről jól láthatóan magasodik a város fölé. Kaposvár városképének egyik legfontosabb eleme, a Kossuth tér és a város egyik legszebb épülete. A jelenlegi neoromán épület - sorrendben a harmadik templom ezen a helyen - már 1886 óta a város és a katolikus hitközösség egyik jelképe. Közvetlen szomszédságában helyezkedik el a Székesegyházi Plébániahivatal, a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium és a Püspöki Palota.

Erzsébet Szálló[szerkesztés]

A város főtere egykor két neves szállóval is büszkélkedhetett. 1901-ben épült fel a tér délnyugati részén az Erzsébet Szálló, amelyben egykor nemcsak fogadó működött, hanem ott kapott helyet a Forgalmi Adóhivatal és a rendőrség is. Külön érdekessége a díszes saroktorony, a Zsolnay cserepekkel, melyet - formájára utalva viccesen - „bagolyvárnak” is neveztek.

Kapos Hotel[szerkesztés]

A székesegyházzal szemben egykor - a Pityók vendéglőt és a Fekete Sast követően - a Korona Szálló állt. Az épület az Esterházyak tulajdonában volt, és 1912-ben alakították át. A szép, szecessziós stílusú, kétemeletes szállóról ma már csak a régi fotográfiák tanúskodnak. Helyén az 1960-as évektől a tér stílusától idegen Kapos Hotel fogadja a vendégeket.

Egykori gimnázium, majd Pénzügyi Palota[szerkesztés]

A Kossuth szobor mögötti épület a Fő utcát és a Teleki utcát választja el egymástól. 1864-ben épült gimnáziumnak, majd amikor 1898-ra felépült az iskola új épülete, a pénzügy-igazgatóság költözött ide, később élelmiszeripari szakközépiskola és technikum lett. A 21. század elején teljesen lebontották, majd 2010-re nagyjából eredeti formájában visszaépítették, jelenleg a megyeszékhely egyik legelegánsabb lakó- és irodaháza.

Csokonai Hotel[szerkesztés]

Más néven: Dorottya-ház. Az épület a Kossuth tér és a Fő utca sarkán, az egykori Pénzügyi Palotával szemben helyezkedik el. Egykor az Esterházy család somogyi uradalmi központja volt. Nevét Csokonai Vitéz Mihály Dorottya, vagyis a dámák diadalma a Fársángon című vígeposza nyomán kapta, amelynek cselekményét ide helyezte. Az épület mellett Fritz János 1977-ben felavatott Csokonai–mellszobra áll.

A Haza Kis Polgárainak[szerkesztés]

A város főterének legidősebb épülete a Haza Kis Polgárainak feliratot viselő, egyszerűségében is gyönyörködtető épület. Itt mindig is iskola működött: 1715-től egy aprócska, fából készült elemi iskola, majd helyén 1832-ben készült el az immár kétemeletes iskolaépület. Volt polgári fiúiskola, kollégium és szakközépiskola is, ma a Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnázium általános iskolája működik itt.

Szobrok[szerkesztés]

Kossuth Lajos szobra[szerkesztés]

A tér névadójának, Kossuth Lajosnak a szobrát egy kaposvári származású szobrászművész, Kopits János készítette el 1911-ben.

Nepomuki Szent János szobra[szerkesztés]

Egy másik érdekes szobor a székesegyház mellett található Nepomuki Szent János szobor. A 18. század végi barokk szobor az elkészültekor még festetlen volt. A 19. század elején történt, hogy az éj leple alatt valaki befestette. Hiába keresték, a tettest nem találták meg. Csak hatvan év múlva jelentkezett a fővárosból Kaposi Illés, aki versbe szedve vallotta be tettét. Természetesen felajánlotta a szobor kijavítását is, de az akkori bíró ezt visszautasította.

Mária-oszlop[szerkesztés]

A 18. század második feléből származó, rokokó stílusú szobrot Toponárról, a Festetics-kastély udvarából az 1970-es években költöztették a Belvárosba, a székesegyház mellé.[3] Műemléki védelem alatt áll.

Egyéb építmények, létesítmények[szerkesztés]

Testvérvárosi emlékkő[szerkesztés]

A Kossuth tér Ady Endre utca felőli szélén található a testvérvárosi emlékkő, amelyről megállapíthatjuk Kaposvár testvérvárosainak irányát és távolságát.

Időjelző ház[szerkesztés]

1913-ban készíttette a Kaposvári Szépítő Egyesület. A székesegyház mellett található.

Kandeláberek a templom mellett[szerkesztés]

A székesegyház mellett álló díszes kandelábereket 1891-ben állították fel, ám az idők során állapotuk nagyon leromlott. 1981-ben a Városszépítő Egyesület felkérésére a Gépészeti Szakközépiskola szakkörösei nekiláttak a nehéz feladatnak, és több éves munkával sikerült megújítaniuk a kandelábereket. Először összegyűjtötték a még meglevő darabokat, áttanulmányozták a műtárgyakat ábrázoló régi fényképeket és Z. Soós István vázlatait, majd tervet készítettek a felújításra. Ezután elkészítették a lámpatesteket; az öntési feladatokban a Kaposvári Villamossági Gyár és a Finommechanikai Vállalat is segítségükre volt. Következő lépésként letisztították a szárakat és a talpakat, majd összeszerelték az elkészült darabokat. A munkával 1983-ra végeztek: erről a kandeláberek ma olvasható felirata is tudósít.[4]

Rendezvények[szerkesztés]

A tér és épületei különböző kulturális és sportrendezvények állandó helyszínei:

Közlekedés[szerkesztés]

A 2003-as felújítás óta a gépjárműforgalom ki van tiltva a térről, de 2015 óta itt, a tér Zárda utca felőli végén található a Kaposvári Tekergő nevű kerékpármegosztó rendszer egyik állomása.[5]

Képek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Kaposváré Magyarország legszebb főtere. Kapos.hu, 2010. október 15. (Hozzáférés: 2017. június 6.)
  2. A kaposvári lett Európa legszebb főtere!. Kapos.hu, 2017. szeptember 15. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
  3. L. Balogh Krisztina, Nagy Zoltán. Kaposvár 300 – Helytörténeti olvasókönyv, 83. oldal. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2013). ISBN 978-963-87678-5-1 
  4. Nagy Zoltán. „Hogy Kaposvárott oskolák álléttassanak...” – Fejezetek a város három évszázados neveléstörténetéből (1715–2015), 194–195. oldal. Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzata (2016). ISBN 978-615-80091-8-8 
  5. Mától bárki használhatja a közbiciklit. Kaposvár Most, 2015. október 27. (Hozzáférés: 2016. április 2.)

További információk[szerkesztés]