Hierapoliszi Szent Papiasz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hierapoliszi Szent Papiasz
püspök, apostoli atya
Születése
60/70 körül
Hierapolisz
Halála
120/130 körül
Hierapolisz
Tisztelete
Egyháza Görög ortodox egyház
Tisztelik Ortodox kereszténység
Római katolikus egyház
Ünnepnapja február 22.
Ortodox kereszténység
Római katolikus egyház
Irodalmi munkássága
Fő művei Az Úr mondásainak magyarázata

Hierapoliszi Szent Papiasz, görögösen Papiasz Hierapolitész (latinul: Papias), (60/70 k.,[1] Hierapolisz120/130 k.,[1] Hierapolisz) görög nyelven alkotó ókeresztény író, az apostoli atyák egyikeként tartják számon.

Élete[szerkesztés]

Kis-Ázsiai Hierapolisz (Ma: Pamukkale, Törökország) püspöke volt, s valószínűleg János evangélista, illetve Szent Polikárp környezetéhez tartozott,[2] illetve kortársa volt Antiochiai Szent Ignácnak.[1] Egy késői legenda szerint vértanú lett.[1] Később összetévesztették egy Papaiasz nevű zsidó szerzővel, akinek chiliazmusa miatt elmarasztalták[1] – valamint ugyancsak ismételten összetévesztették Papiasz lexikoníróval.[1] Egyházi ünnepe február 22.

Műve[szerkesztés]

Az Úr mondásainak magyarázata című, Kr. u. 130 körüli 5 kötetes műve csak más szerzők műveiben található idézetekben, töredékesen maradt fenn.[2] Bár Papiasz az apostolok közül senkit sem ismert,[1] de mindent összegyűjtött azoktól, akik találkozhattak velük[1][2] – ezért számítják némelyek az apostoli atyák közé.[1] Fő forrásai Arisztion és Johannesz Presbyter voltak.[1] Papaiasz kánonon kívüli apostoli hagyományt is megőrizte,[2] és tanúságtétele döntő érv az ókeresztény irodalom nem egy legendás szereplőjének történetisége mellett.[2] Ő még említi azt, hogy egyes legendás iratok – szerinte például Máté evangéliuma – eredetileg héberül készültek.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c d e f g h i j Papiasz szócikk – Magyar katolikus lexikon.  
  2. a b c d e f Világirodalmi Lexikon, 10. köt., 118–119. o.

Műve magyar nyelven[szerkesztés]

  • Hierapoliszi Papiasz írásaiból ránk maradt töredékek és a Quadratus-töredék IN: Apostoli atyák, Szent István Társulat, Budapest, 1980, ISBN 963-360-371-4, 205–218. o. elektronikus elérés

Források[szerkesztés]

  • Világirodalmi lexikon X. (P–Praga). Főszerk. Király István. Budapest: Akadémiai. 1986. ISBN 963-05-3264-6  
  • Magyar katolikus lexikon I–XV. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2010.  

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap