Jóannész Geometrész
Jóannész Geometrész | |
Született | 935[1] |
Elhunyt | 1000 (64-65 évesen)[1] |
Állampolgársága | bizánci |
Foglalkozása |
Jóannész Geometrész (ógörögül: Ιωάννης Γεωμέτρης), (? – 990 körül[2]) középkori bizánci költő.
Tartalomjegyzék
Élete és művei[szerkesztés]
Életéről keveset tudunk, mellékneve talán foglalkozására (földmérő?, geometriatanár?) utal. Másik melléknevét (Küriótész ógörögül: Κυριώτης) onnan kapta, hogy állami szolgálatból való elbocsátása után a Konstantinápolyi Küru-kolostor lakója lett. Feltehetően a világi értelmiség alsó rétegéhez tartozott.
Elsősorban epigrammákat írt, de egyes darabjaiban túllép a műfaji sémákon. Sok versben foglalkozik önmagával, a belsejében folyó – lélek és test közötti – harccal. Változatos témakörű verseiben megjelennek korának nagyjai és eseményei. Nem idegen Jóannésztől az őszinte meggyőződésből fakadó moralizálás sem. Lelkesedéssel szól az ókori görög–római filozófia és irodalom képviselőiről, és ugyanígy ünnepli a keresztény szentatyákat is.
Jegyzetek[szerkesztés]
Művei magyar nyelven[szerkesztés]
- Epigrammák (részletek) INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 362–363 p
Forrás[szerkesztés]
- Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-282-093-2, 100 p
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|