Ouro Preto

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ouro Preto történelmi városrésze
Világörökség
Ouro Preto látképe
Ouro Preto látképe
Adatok
OrszágBrazília
TípusKulturális helyszín
KritériumokI, III
Felvétel éve1980
Elhelyezkedése
Ouro Preto (Brazília)
Ouro Preto
Ouro Preto
Pozíció Brazília térképén
d. sz. 20° 23′, ny. h. 43° 30′Koordináták: d. sz. 20° 23′, ny. h. 43° 30′
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ouro Preto témájú médiaállományokat.

Ouro Preto 66000 lakosú városa Brazília Minas Gerais államában fekszik, korábbi gyarmati bányásztelepülés a Serra do Espinhaço-hegységben. A város jelentős barokk építészeti műemlékeinek köszönhetően került fel az UNESCO Világörökségi listájára.

Története[szerkesztés]

A 17. század végén rabszolgavadászok (bandeiranték) érkeztek a vidékre, akik az egyik patakban apró fekete rögöket találtak, amelyekről kiderült, hogy 23 karátos aranyat rejtenek. A város erről kapta a nevét (Ouro Preto: fekete arany). A hír nyomán kitört az aranyláz, és 1698-tól kezdve ömlöttek a területre a szerencsevadászok. Mivel a rengeteg ember ellátásával senki nem törődött, 1700-ban és 1701-ben olyan éhínség dühöngött, amely sokakat menekülésre késztetett. Pár év múlva egy portugál megvásárolta a területet, az aranyásók visszatértek, s megalapították Vila Rica de Albuquerque települését (Vila Rica: gazdag település). Ouro Preto a magját alkotta az új városnak, s egy idő múlva átadta a nevét is.

Az aranykorszak az 1725 és 1750 közötti években tetőzött. Az első kőépületet, a kormányzói palotát csak 1740-ben építették, s nyomán a 18. század második felében kialakult a város mai képe. 1789-ben Ouro Preto volt a kiindulópontja az Inconfidência-összeesküvésnek, ami a Portugáliától való elszakadást és a független brazil állam megalapítását tűzte ki célként. Az összeesküvést leleplezték, résztvevőit kivégezték vagy száműzték más portugál gyarmatokra. 1822-ben viszont már tiltakoztak a Portugáliától való elszakadás ellen. 1876-ban nyitotta meg kapuit az Escola de Minas, ahol bányamérnököket képeztek. 1822-től 1897-ig Ouro Preto volt Minas Gerais fővárosa, majd a kormányzat átköltözött Belo Horizontéba

Ma a város fő bevételi forrása a turizmus mellett az arany-, vas- és mangántermelés, valamint a textilipar, bányászati főiskolája Brazíliában a legjelentősebb. A fémek mellett bányásznak zsírkövet, dolomitot és márványt is, valamint drága- és féldrágaköveket: turmalint, gránátkövet és topázt. Az igen értékes, narancssárgás színű imperiál topáz csak itt található. Ouro Preto egyetemén (Universidade Federal de Ouro Preto) napjainkban 8000 diák tanul.

Főbb látnivalók[szerkesztés]

A São Fancisco de Assis-templom

A várost, mint a gyarmati barokk építészet és művészet ("Barroco Mineiro") értékes alkotásainak őrzőjét, 1933-ban a brazil kormány nemzeti műemlékvárossá nyilvánította. Templomait gazdag aranyozás és a legnagyobb brazil barokk építész és szobrász, Aleijadinho művei díszítik.

  • Inconfidência Múzeum: korábban a városi tanács székhelye és fogház. 1784 és 1854 között épült.
  • Volt kormányzói palota: 1740-ben épült. Az egyetlen épület a városban, amelynek márvány homlokzata és egyszerű vonalú toszkán oszlopsora van. Ma itt kap helyet az Ásványtani Múzeum.
  • São Fancisco de Assis-templom: 1766 és 1794 között épült Aleijadinho tervei alapján. Ő faragta a főoltárt és a szobrok nagy részét is. A homlokzatot is az ő szappankőből készült művei díszítik. A templom hat mellékoltárának egyikét Magyarországi Szent Erzsébetnek szentelték. A mennyezeti képen Szűz Mária és az angyalok mulattok. A templom a művészettörténészek véleménye szerint a kor bazil építészetének legnagyszerűbb alkotása.
  • Nossa Senhora da Conceição de Antônio Dias-templom: egy bandeirante, Antônio Dias vagyonából építették 1727 és 1770 között Aleijadinho apjának, Manuel Francisco Lisboának tervei alapján. Ebben a templomban nyugszik Aleijadinho, és az épülethez csatlakozik múzeuma, a Museu do Aleijadinho.
  • Santa Efigênia-templom: a hagyomány szerint 1742 és 1749 között abból az aranyból építették, amelyet a négerek bányásztak, s az asszonyok a szenteltvíztartóban mosták ki a hajukból a beleragadt aranyport.
  • Casa dos Contos: az épület, amelyet 1782-1787 között építettek, Ouro Preto legszebb világi épülete. Az idők folyamán a házban kapott helyet az adóhivatal, majd a pénzverde, valamint a tartományi kincstár is. Ma múzeum.
  • Ponte dos Contos (Contos-híd): 1744-ben építették.
  • Nossa Senhora do Pilar-székesegyház: 1720 és 1760 között építették. A templomhajó díszítését Aleijadinho nagybátyja tervezte és faragta. Érdekes, hogy a templom mennyezete szélesebb, mint a padlója, falai enyhén kifele dőlnek.

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született Bernardo Guimarães, a Rabszolgasors című regény írója.

Forrás[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ouro Preto témájú médiaállományokat.