Ortegal-foki csata

Ortegal-foki csata
Napóleoni háborúk
Thomas Whitcombe: Az Ortegal-foki csata
Dátum	1805. november 4.
Helyszín	Ortegal-fok, Északnyugat-Spanyolország
Eredmény	döntő angol győzelem
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Egyesült Királyság
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pierre Dumanoir le Pelley ellentengernagy Sir Richard Strachan ellentengernagy
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
4 8
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
730 halott és sebesült Mind a 4 hajó elfoglalva 24 halott 111 sebesült
A Wikimédia Commons tartalmaz Ortegal-foki csata témájú médiaállományokat.

Az Ortegal-foki csata 1805. november 4-én zajlott le az Ortegal-foknál Északnyugat-Spanyolország partjainál. Ez az ütközet volt a trafalgari csata utolsó akciója.

Előzmények

Pierre Dumanoir le Pelley francia ellentengernagy négy hajójával nem vett részt a trafalgari ütközetben, csak mozdulatlan szemlélője volt az eseménynek. November 3-án a spanyol partoknál megpillantotta Sir Richard Strachan angol ellentengernagy nagyobb flottáját, ami elől ki akart térni.

A csata

Sir Richard Strachan angol ellentengernagy a Caesar, Hero, Courageux, Namur sorhajóval és négy fregattal döntő vereséget mért és elfoglalta a Pierre Dumanoir le Pelley francia ellentengernagy irányította hajórajt: a Formidable, Scipion, Duguay-Trouin és Mont Blanc hajókat, amelyek kimaradtak a két héttel korábban vívott trafalgari csatából.

Következmények

Ezzel a vereséggel a francia flotta gyakorlatilag megsemmisült és az angol flotta lett a tengerek szinte korlátlan ura. Az elfoglalt francia hajókat besorozták az angol flotta sorhajó kötelékébe, Formidable-ból HMS Brave, a Scipion-ból HMS Scipion, Duguay-Trouin-ból HMS Implacable, a Mont-Blanc-ból HMS Mont Blanc lett. A francia ellentengernagy a csatában a fején sebesült meg, hadifogságba került Angliába és sokáig viselnie kellett a veresége szégyenét.

Csatarend

Strachan hajóraja
Hajó	Fokozat	Fegyverzet	Tengerészet	Parancsnok	Veszteségek			Megjegyzés
					Halott	Sebesült	Teljes veszteség
HMS ''Caesar''	harmadosztály	80		kapitány Sir Richard Strachan	4	25	29
HMS ''Hero''	harmadosztály	74		kapitány Hon. Alan Hyde Gardner	10	51	61
HMS ''Courageux''	harmadosztály	74		kapitány Richard Lee	1	13	14
HMS ''Namur''	harmadosztály	74		kapitány Lawrence Halsted	4	8	12
HMS ''Santa Margarita''	ötödosztály	36		kapitány Wilson Rathbone	1	1	2
HMS ''Aeolus''	ötödosztály	32		kapitány Lord William Fitzroy	0	3	3
HMS ''Phoenix''	ötödosztály	36		kapitány Thomas Baker	2	4	6
HMS ''Révolutionnaire''	ötödosztály	38		kapitány Hon. Henry Hotham	2	6	8
Veszteség: 24 halott, 111 sebesült, 135 teljes veszteség

Dumanoir le Pelley hajóraja
Hajó	Fokozat	Fegyverzet	Tengerészet	Parancsnok	Veszteségek			Megjegyzés
					Halott	Sebesült	Teljes veszteség
Formidable	harmadosztály	80		Pierre Dumanoir le Pelley ellentengernagy	-	-	-	Elfoglalva, HMS Brave
Scipion	harmadosztály	74		kapitány Berrenger	-	-		Elfoglalva, HMS Scipion
Duguay-Trouin	harmadosztály	74		kapitány Toufett †	-	-	-	Elfoglalva, HMS ''Implacable''
Mont Blanc	harmadosztály	74		kapitány Lavillegris	-	-	-	Elfoglalva, HMS Mont Blanc
Veszteségek: 730 halott és sebesült
Forrás: Adkin, p. 535; Fremont-Barnes, p. 86

Jelkulcs

• A † azt jelzi, ahol a parancsnok meghalt vagy halálos sebet kapott.

Forrás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Cape Ortegal című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.