Schleizi-Saalbourgi csata
| Schleizi csata | |||
 Napóleoni háborúk | |||
 | |||
| Városi templom Schleizben | |||
| Dátum | 1806. október 9. | ||
| Helyszín |
 Schleiz - Saalburg (Németország | ||
| Eredmény | francia győzelem | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
.svg){kind=small}
| Negyedik koalíciós háború (1806–1807) |
|---|
|
Schleiz-Saalbourg • Saalfeld • Jéna • Auerstädt • Lübeck • Golymin • Pułtusk • Eylau • Kolberg • Danzig • Heilsberg • Friedland • Tilsit |
A schleizi és a saalburgi csata 1806. október 9-én zajlott le a Bogislav Friedrich Emanuel von Tauentzien vezette porosz és Bernadotte hadseregének részei: Joachim Murat és Jean-Baptiste Drouet d’Erlon gróf vezette francia-itáliai erők között.
Tartalomjegyzék
Előzmények[szerkesztés]
1806. október 2-án a poroszok ultimátumot intéztek Franciaországhoz, követelve a francia csapatok visszavonását a Rajnán túlra. Napóleon végig sem olvasta az ultimátumot. Három nap múlva a francia csapatok hadba indultak Poroszország ellen. Az erők nagyjából egyformák mind a két oldalon, de a franciák sokkal mozgékonyabbak és harcedzettebbek voltak. Október 9-én két csatára is sor került Saalburgnál és Schleiznél.
A csaták[szerkesztés]
Ez az ütközetek voltak az elsők a negyedik koalíció háborúinak sorában. A Grande Armee díszszemlét tartott a Frankenwaldban, a színházban 3 hadoszlopban vonult:
- A jobb oldali hadoszlop 50 000 főből állt Soult és Ney irányításával és a bajorok tartoztak ide
- A középső hadoszlop 70 000 főből állt, a fő hadtestet Bernadotte vezette (aki elővédet formált a Lasalle és Milhaud könnyű lovasságából) és Davout erőiből.
- A bal oldali hadoszlopot Lannes és Augereau hadteste alkotta.
Mindnyájan együtt masíroztak Berlin irányába a Saale jobb partján. Ez a hadművelet 1806 október 8 - 10. között zajlott le.
A saalbourgi csata[szerkesztés]
A porosz hadsereg vezetője II. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem Weimarnál koncentrálta erőit és a franciák cselének gondolta a támadást, a Türingiai-erdő felé vonult keletre, rájött, hogy túl nagy a kockázat, ezzel a keleti kitérővel . Nem tudta, mit tegyen, elkészült a visszavonulásra. De Hohenlohe herceg, parancsa ellenére, hogy csatlakozzon hozzá, inkább elfogadja a támadó pozícióját és továbbra is a Saale partján maradt. Ekkor küldték hátvédnek Lajos Ferdinánd herceget Saalfeld irányába, Tauenzien Schleiznél beleütközött Bernadotte hadoszlopába. 1806 október 8-án reggel az elit 27. könnyű hadosztály Lacoste ezredes (Bernadotte elővédje) villámgyorsan elfoglalta a saalbourgi hidat, amin át lehet kelni a Saale jobb partján és rá lehet térni Lipcsébe vezető útra.
A schleizi csata[szerkesztés]
Dél körül Bernadotte marsall összpontosítani próbált Schleiznél, amit a porosz von Tauenzien tábornok zászlóalja foglalt el a 8. és 2. lovas ezredekkel, mintegy 6000 emberrel (de csak 2600 vett részt a harcban). Joachim Murat ahogy megérkezett a csatatérre, átvette a parancsnokságot. Von Tauentzien ahogy észrevette, hogy a franciák előnyösebb helyzetben és többen vannak, taktikai visszavonulást hajtott végre. A szárnyain lévő erőktől elvágták, ennek következtében 400 embert veszített.
Következmények[szerkesztés]
Anekdoták[szerkesztés]
Jean-Baptiste Bernadotte jelentésében megpróbálta azt a pletykát terjeszteni, hogy ez egy nagy csata volt. Az is igaz, hogy az 1. hadtest nem sok mást hallott a nap folyamán, hogy ez egy csodálatos hadjárat.
Savary tábornok, a császár szárnysegédje szerint a császár nem is említi ezt a csatát az emlékirataiban.
Források[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Schleiz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
