Hangutánzó szó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A hangutánzó szó állati, emberi vagy természeti hangjelenséget felidéző lexikális elem.[1]

Nem tévesztendő össze a hangjelenség tulajdonképpeni, nem nyelvi utánzása a hangutánzó szóval, ugyanis az utóbbi beilleszkedik a nyelv fonológiai rendszerébe, és olykor a grammatikai rendszerébe is.[2]

Jellegzetes vonása a hangutánzó szónak az, hogy természetes motivációja lévén, kivételt képez azon szabály alól, mely szerint a nyelvi jel általában önkényes, azaz nincs kapcsolat a hangtani alak és aközött, amit jelent.[3][4]

A hangutánzó szó körülhatárolása[szerkesztés]

Az hangutánzó szó körülhatárolása nem egységes különböző nyelvek grammatikáiban és különböző nyelvészeknél.

A magyar nyelv grammatikáiban megtalálható egyrészt a „hangutánzó mondatszó” terminus,[1] másrészt a „hangutánzó szó”, amely alatt a hangjelenségeket felidéző igéket, főneveket és más szófajokhoz tartozó szavakat értik.[3][5]

Más nyelvekben a „hangutánzó mondatszó”-nak a görög ὀνοματοποιία, az angol nyelvben onomatopoeia alakban használt szó felel meg,[6] de alatta nemcsak mondatszót értenek, hanem a mondatszó alakjával mondatba illeszthető szót is.

Egyes grammatikákban a hangutánzó mondatszót az indulatszó egyik kategóriájának tekintik, például a francia nyelv grammatikáiban,[7] a horvát nyelvéiben,[8] a szerb nyelvéiben,[9] a román nyelvéiben.[10][11][12] Magyar grammatikákban ingadozás tapasztalható a kérdésben. Például Gerstner 2006 megemlít hangutánzó indulatszavakat a hangutánzó szavakról szóló alfejezetében, mely ilyen igékről és főnevekről szól, de nem foglalkozik velük az indulatszavakról szóló alfejezetében. A. Jászó 2007 külön mondatszó-kategóriákként kezeli az indulatszavakat és a hangutánzó mondatszókat,[13] de nála is megjelenik a „hangutánzó indulatszó” terminus a gyermeknyelvről szóló fejezetben.[14] Több nyelvészeti szótárban is látszik ilyen ingadozás. Például Bussmann 1998 azt állítja, hogy „az indulatszavaknak gyakran hangutánzó jellegzetességeik vannak”,[15] de a hangutánzó mondatszót nem határozza meg mint az indulatszó egyik kategóriáját.[6] Dubois 2002-ben sem jelenik meg a hangutánzó mondatszó az indulatszó egyik kategóriájaként,[16] viszont az „interjection” szócikkben megemlíti, hogy egyes indulatszavak hangutánzó mondatszókból származnak.[17] Crystal 2008-ban nincs szócikk a hangutánzó mondatszóról, és az „interjection” szócikkben sem említi meg.[18]

Nem tisztázott, hogy az indulatszavak közé tartoznak-e olyan emberi artikulálatlan hangos megnyilvánulások, amelyek más szófajokhoz tartozó szavakkal kifejezett mondatszók szinonimái, például az írásban ühüm-ként visszaadott igen értékű. Balogh 1971 az ilyeneket hangutánzó szavaknak tekinti,[19] A. Jászó 2007 pedig az indulatszókkal rokonoknak nevezi.[1]

A körülhatárolás kérdéséhez tartozik az állatok hívására, terelésére és űzésére használt szavak státusza is. Egyesek az indulatszókhoz sorolják őket: sicc,[20] (horvátul)/(szerbül) šic,[21] (románul) zât.[22] Gerstner 2006 szerint ezek „az indulatszavak és a hangutánzó szavak […] sajátos csoportját alkotják”.[23]

Felidézett hangok[szerkesztés]

A hangutánzó mondatszók a következő kategóriákba tartozó hangokat adják vissza:[1]

  • állati hangok: kikirikí, nyihaha, miau;
  • emberi artikulálatlan hangok: cupp, hapci, hukk;
  • természeti hangok: bumm, durr, puff, kipp-kopp.

A hangutánzó mondatszókat gyakran használják ismételten ugyanabban az alakban vagy kisebb változásokkal: pí-pí-pí,[24] kipp-kopp.[1] Egyes nyelvészek ezeket összetett szavaknak tekintik: (románul) gogâlț-gogâlț (nyelés hangjának utánzása), pif-paf-puf.[25]

Több nyelvben a hangokat azonosan vagy hasonlóan adják vissza, de nem mindegyikben, és olykor a különbségek nagyon jelentősek, annak dacára, hogy a hangutánzó szavaknak természetes motivációjuk van. Példák a kakas hangjára:[26]

Nyelv Hangutánzó szó
albán kikiriki[27]
angol cock-a-doodle-doo
belarusz кукарэку [kukarɛku]
bolgár кукурику [kukuriku][28]
cseh kykyryký[29]
dán kykeliky
eszperantó kokeriko[30]
észt kikerikii[31]
finn kukkokiekuu[32]
francia cocorico
görög κικιρίκου [kikir'iku]
héber קוּקוּרִיקוּ [kukuriku]
holland kukeleku
horvát kukuriku[33]
indonéz kukuruyuk[34]
izlandi gaggalagó
japán コケコッコ [kokekok:o][35]
lengyel kukuryku[36]
szerb кукурику [kukuriku]
macedón кукурику [kukuriku][37]
magyar kukurikú, kikirikí
német kikeriki
norvég kykeliky
olasz chicchirichì
orosz кукареку [kukareku][38]
portugál cocorocó, cocoricó[39]
román cucurigu[40]
spanyol quiquiriquí
svéd kuckeliku
szlovák kikirikí[41]
szlovén kukuriku
thai เอ้กอี๊เอ้กเอ๊ก [eki:e:ke:k][42]
török kukuriku[43]
urdu kuklooku
vietnámi ò-ó-o-o

Az onomatopoeia mondattani viselkedése[szerkesztés]

Általában mondatszói alakjában a hangutánzó szó nem illeszkedik bele a mondatba, de vannak kivételek. Egyes nyelvekben mondattani funkció nélkül jellennek meg mondatban, például (franciául) Tous les insectes ça fait crac quand on les écrase ’Minden bogár a krakk hangot hallatja, amikor rátaposnak’.[44]

Ritkábban az onomatopoeia mondatrészként is előfordul. Példák:

  • állítmány: (románul) Cioc în ușă! (szó szerint ’Kopp az ajtón!’),[45] (románul) Și el, bâldâbâc în apă (szó szerint ’Ő meg [vízbe esés hangja] a vízbe’);[46]
  • alany: (románul) Se-auzea câte un […] trosc, pleosc […] ’Egy-egy […] reccs, loccs […] hallatszott’;[47]
  • tárgy: (románul) Cloșca cum l-a văzut a început să strige cârr clonc clonc ’A kotló, ahogy meglátta, ezkezdett kárálni és kotyogni’;[47]
  • módhatározó: (románul) A intrat pâș-pâș în cameră (szó szerint ’Bement [könnyed lépések hangja] a szobába’).[46]

Egy olyan nyelv, mint például az angol, amellett, hogy több hangutánzó mondatszót produkál, mint például a francia, könnyebben is illeszti őket eredeti alakjukban a grammatikai rendszerbe. Ez szófajváltással történik, ami következtében a szó a mondattani rendszerbe is beilleszkedik. Például a splash fröcskölést utánzó szóból a splash ’fröcskölés’ főnév és a to splash ’fröcsköl’ ige keletkezik. A magyarban így keletkezett néhány állatnév, mint a csér és a kakukk.[23] Másféle hangutánzó mondatszó is válhat főnévvé, például az óra tiktakja szókapcsolatban.

Hangutánzó szavak alkotása[szerkesztés]

Hangutánzó szavak többnyire szóképzéssel keletkeztek, és ezek főleg igék. Gerstner 2006 szerint a magyar nyelvben ezek nem előzőleg létező szavakból jöttek létre, hanem egy hangutánzó előrész és egy képző egyidejű összetapadása útján. Ilyenek például a nyekken, recseg, fütyül, durrog igék. A képzők elhomályosulásával ezekből később a nyekk, recss, fütty, illetve durr hangutánzó indulatszókat következtették ki.[48]

A hangutánzó igéket is lehet a felidézett hangfélék szerint osztályozni:[23]

  • állati hangok: mekeg, röfög;
  • állati és emberi hangok: csámcsog, hörög;
  • emberi hangok: dadog, nyafog;
  • természeti hangok, zörejek: csobog, loccsan.

A legtöbb hangutánzó névszó a hangutánzó igékből képzett, például mindegyik olyan főnév, amely az illető ige cselekvését nevezi meg: mekegés, dadogás stb. Más főnevek létrejöhettek:[23]

  • igéből elvonással: lötty, korty;
  • az ige képzőjének tudatos kicserélésével: robaj, zörej;
  • hangutánzó előrészből és képzőből (állatnevek): cinege, pacsirta.

Más grammatikákban úgy vélik, hogy hangutánzó mondatszókból képezhetők egyéb hangutánzó szavak: (románul) poc > a pocni ’pattan, pattint, pattog’,[49] vâj > a vâjâi ’zúg, süvölt’,[50] (angolul) splash > splashy ’befröcskölt’, splasher ’kerékpár sárhányója’.[2]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b c d e A. Jászó 2007, 252. o.
  2. ↑ a b Dubois 2002, 334. o.
  3. ↑ a b A. Jászó 2007, 157. o.
  4. ↑ Kálmán – Trón 2007, 18. o.
  5. ↑ Gerstner 2006, 462–464. o.
  6. ↑ a b Bussmann 1998, 836. o., onomatopoeia szócikk.
  7. ↑ Pl. Grevisse 1964, 1002. o.
  8. ↑ Pl. Barić 1997, 283. o.
  9. ↑ Pl. Klajn 2005, 174. o.
  10. ↑ Constantinescu-Dobridor 1980, 245. o.
  11. ↑ Avram 1997, 291. o.
  12. ↑ Bărbuță 2000, 210. o.
  13. ↑ A. Jászó 2007, 251–252. o.
  14. ↑ A. Jászó 2007, 693. o.
  15. ↑ Bussmann 1998, 582. o., interjection szócikk.
  16. ↑ Dubois 2002, 334. o., onomatopée szócikk.
  17. ↑ Dubois 2002, 253. o.
  18. ↑ Crystal 2008, 249. o.
  19. ↑ Balogh 1971, 99. o.
  20. ↑ A. Jászó 2007, 251.
  21. ↑ Barić 1997, 283–284. o.; Klajn 2005, 174. o.
  22. ↑ Avram 1997, 293. o.
  23. ↑ a b c d Gerstner 2006, 464. o.
  24. ↑ A. Jászó 2007, 179. o.
  25. ↑ Bărbuță 2000, 211. o.
  26. ↑ Abbott 2004 és a Glosbe szótár (hozzáférés: 2017. április 25) nyomán, kivéve a külön jelzett más forrásokból származó szavakat.
  27. ↑ Newmark, Leonard. Albanian-English Dictionary (Albán–angol szótár). SEELRC. 2005.
  28. ↑ Pечник на българския език (A bolgár nyelv szótára). A Bolgár Nyelv Intézete. (Hozzáférés: 2017. április 25)
  29. ↑ slovníky.lingea.cz (cseh–francia szótár). Lingea. (Hozzáférés: 2017. április 25)
  30. ↑ Bokarev, E. A. Esperanta-rusa vortaro (Eszperantó–orosz szótár). 2010. (Hozzáférés: 2017. április 25)
  31. ↑ Eesti keele seletav sõnaraamat (Észt értelmező szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  32. ↑ IlmainenSanakirja.fi (finn–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  33. ↑ Hrvatski jezični portal (Horvát nyelvi portál). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  34. ↑ Kamus (indonéz–angol szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  35. ↑ tangorin. (angol–japán szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  36. ↑ Sensagent (lengyel–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  37. ↑ Дигитален речник на македонскиот јазик (A macedón nyelv digitális szótára). makedonski.info. (Hozzáférés: 2017. április 25)
  38. ↑ Jandex (orosz–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  39. ↑ Infopédia (francia–portugál szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  40. ↑ Dexonline, cucurigu szócikk.
  41. ↑ slovník.sk (szlovák–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  42. ↑ Longdo Dict (thai–angol–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  43. ↑ Sozluk.net (török–francia szótár). (Hozzáférés: 2017. április 25)
  44. ↑ TLFi, crac szócikk (Hozzáférés: 2017. április 25).
  45. ↑ Avram 1997, 294. o.
  46. ↑ a b Forăscu 2002, I betű, interjecție.
  47. ↑ a b Bărbuță 2000, 214. o.
  48. ↑ Gerstner, 2006, 463. o.
  49. ↑ Dexonline, pocni szócikk (Hozzáférés: 2017. április 25).
  50. ↑ Dexonline, vâjâi szócikk (Hozzáférés: 2017. április 25).

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hangutánzó_szó&oldid=20548442”