Managua

	Managua
; Managua címere	; Managua zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Nicaragua
Alapítás éve	1819
Polgármester	Dionisio Marenco
Irányítószám	10000–14338
Körzethívószám	2
Testvérvárosok	Lista Tajpej (1992–); Caracas; Madrid; Trujillo; Montréal; Amszterdam; Rio de Janeiro; Amszterdam; Santo Domingo; Madison;
	Népesség
Teljes népesség	1 028 808 fő (2012)
Népsűrűség	2536,9 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	83 m
Terület	544 km²
Időzóna	UTC−6
	Elhelyezkedése
	Managua Pozíció Nicaragua térképén
	é. sz. 12° 09′, ny. h. 86° 16′Koordináták: é. sz. 12° 09′, ny. h. 86° 16′
	Managua weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Managua témájú médiaállományokat.

Managua Nicaragua fővárosa és egyben legnépesebb városa. Itt van az ország közigazgatási, politikai és gazdasági központja.

Földrajz[szerkesztés]

Managua átlagosan 56 méteres tengerszint feletti magasságban, az ország szárazabb nyugati részén, az itt nyújtózó Managuai (más néven: Xolotlán-) tó déli oldalán, egy kis öböl mentén, sík terepen fekszik.

Éghajlat[szerkesztés]

Managua a trópusi szavannaövben található. Az évi középhőmérséklet átlagosan 26,9 °C. A legmelegebb hónap a május, ekkor a hőmérséklet átlaga 28,3 °C, míg leghűvösebb januárban van, ekkor az átlaghőmérséklet 25,7 Celsius-fok.

A szinte egyenletesnek mondható nyár bágyasztóan fülledt melege nem szab évszakos ritmust sem a vegetációnak, sem a kultúrnövények életfolyamatainak.

A csapadék évi átlaga 1200 milliméter. A Csendes-óceánhoz közel fekvő fővároshoz az északkeleti passzát ide már száraz bukószélként érkezik. A csapadék nagy része körülbelül 95%-a a májustól októberig tartó esős évszakban hull le, ebből egyedül októberben 300 milliméternyi eső esik, míg a novembertől áprilisig tartó száraz évszakban összesen csak 60 milliméter.

Managua éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	31,0	32,1	33,6	34,3	34,0	31,4	30,9	31,4	30,3	30,8	30,6	30,8	31,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	20,4	20,6	21,7	22,6	23,4	23,0	22,6	22,4	22,2	22,1	20,9	20,0	21,8
Átl. csapadékmennyiség (mm)	9	5	3	8	130	224	144	136	215	280	42	8	1204
Havi napsütéses órák száma	263	254	291	276	229	186	151	195	210	223	231	248	2757
Forrás: Wetter Spiegel

Történelem[szerkesztés]

1502-ben Kolumbusz Kristóf negyedik, s egyben utolsó útja során hajózott el Nicaragua partjainál. A terület gyarmatosítására az 1520-as években került sor. Francisco Fernández de Córdoba vezetésével a spanyolok véres háborúban verték le az országnak nevet adó Nicaro indián törzsfőnököt, majd 1523-ban elfoglalták a mai főváros helyén álló 40 000 lakosú indián települést, Managuát, amely a hódítók brutalitása miatt majdnem néptelenné vált.

A város nevének jelentésére kétféle változat maradt fenn; az egyik szerint a guarani elnevezés jelentése: az eső szeme, míg a másik változat szerint ahol a vízfelület van jelentéssel bír.

Gazdaság[szerkesztés]

Santiago de Managua katedrális

Az ország fővárosa 1858 előtt León volt, Managua az 1800-as évek közepéig csupán poros kis falu volt, még az 1846-os függetlenség kikiáltása táján is. 1858-ban 6000 lakosú kisváros, Managua lett az ország új fővárosa, s ettől kezdve gyors fejlődésnek indult, a fejlődését időnként visszafogó természeti csapások ellenére is. Az itt kialakult építkezések tíz- és tízezreket vonzottak ide még az ország legtávolabbi zugából is. 1972-ben már 409 ezer lakosa volt a fővárosnak. 1972 végén azonban egy hatalmas földrengésben több mint tízezer ember lelte itt halálát. A legnagyobb károkat a Nicaragua tó partján álló egykori belváros szenvedte el. Elpusztultak az egykor itt álló elegáns üzletek, éttermek is.

A helyreállítások során elsőként az ipari üzemeket és a lakóházak ezreit állították helyre. Managua lakossága 1985-re megkétszereződött 1972-höz képest, s elérte a 850 ezer főt.

A város Nicaragua gazdasági centruma, legnagyobb iparvárosa, s közlekedési gócpontja lett. A környező fejlett agrárvidékre támaszkodó élelmiszereket és élvezeti cikkeket előállító ipara különösen jelentős; rizshántolás, cukor-, sör-, növényolaj-, gyümölcskonzerv- és dohányipar, kávé- és kakaófeldolgozás. De számottevő textilipara; gyapot, juta, és kenal feldolgozása, valamint faipara is. Újabb keletű itt a gépgyártás, a kőolaj-finomítás, a gyógyszer- és cementgyártás. Az ország szerény méretű ipari termelésének a felét a főváros üzemei szolgáltatják. A nyersanyagellátást és a késztermékek elszállítását a főváros kedvező közlekedés-földrajzi helyzete nagyban megkönnyíti.

Közlekedés[szerkesztés]

Managua autóbuszvonalai

Repülőtere az Augusto C. Sandino nemzetközi repülőtér, a város központjától 13 km-re helyezkedik el.

A fővároson áthaladó Carretera Interamericana (pánamerikai autóút) és a jól kiépített belső úthálózat az ország legfejlettebb területeivel köti össze.

A Granada-Managua-León-Corinto vasútvonal a Csendes-óceán felé teremt kapcsolatot. A kőolajat csővezetéken keresztül Puerto Sandinóból kapja.

A főváros legforgalmasabb útvonala a tóparttól a déli városrészbe vezető Sandíno sugárút.

Kultúra, oktatás[szerkesztés]

Managua az ország szellemi életének egyik nagy központja. Számos könyvtára, múzeuma mellett kihelyezett tagozata van itt az 1812-ben Leonban alapított Nicaraguai Nemzeti egyetemnek is. Itt működik a Közép-amerikai Katolikus Egyetem kihelyezett tagozata, de több főiskolája is van, mint például a mezőgazdasági-, tanárképző-, képzőművészeti főiskola, katonai akadémia.

A város nevezetességei a több mint 6000 éves acahualincai lábnyomok, amelyek a ma ismert legrégebbi bizonyítékok az ember közép-amerikai jelenlétére.^[1]