Santo Domingo
Santo Domingo | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Dominikai Köztársaság | ||
Alapítás éve | 1498 | ||
Irányítószám | 10100 | ||
Körzethívószám |
| ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2 581 827 fő (2010) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 14 m | ||
Terület | 1302,2 km² | ||
Időzóna | ECT (UTC-4) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 18° 28′ 43″, ny. h. 69° 54′ 49″Koordináták: é. sz. 18° 28′ 43″, ny. h. 69° 54′ 49″ | |||
Santo Domingo weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Santo Domingo témájú médiaállományokat. |
Santo Domingo a Dominikai Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország déli részén, a Karib-tenger partján fekszik. Havanna után a Karib-térség második legnagyobb városa.[1]
Tartalomjegyzék
Földrajza[szerkesztés]
A Nagy-Antillákhoz tartozó Hispaniola keleti részén fekvő Dominikai Köztársaság fővárosa. Az Ozama folyó Karib tengeri torkolatánál, a trópusi övben fekszik.
Éghajlata[szerkesztés]
Éghajlata állandóan meleg, fülledt, a páratartalom 75-80%-os. Az évi középhőmérséklet 25,6 °C. A hónapok közül az augusztus a legmelegebb; átlag 27 °C, a leghűvösebb pedig a január, átlag 23,9 °C. A csapadék bőséges (átlag 1386 mm), melynek nagy része a májustól novemberig tartó nyári évszakra jut. Tipikus szavannai klíma jellemzi.
Santo Domingo éghajlati jellemzői | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 32,5 | 32,4 | 33,0 | 34,5 | 39,5 | 35,7 | 36,0 | 35,0 | 35,0 | 35,3 | 33,8 | 33,0 | 39,5 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 29,2 | 29,2 | 29,6 | 30,2 | 30,4 | 30,8 | 31,3 | 31,5 | 31,4 | 31,1 | 30,6 | 29,6 | 30,4 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 24,4 | 24,5 | 24,9 | 25,7 | 26,3 | 26,9 | 27,1 | 27,1 | 27,1 | 26,7 | 26,0 | 25,0 | 26,0 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 19,6 | 19,7 | 20,2 | 21,1 | 22,2 | 22,9 | 22,8 | 22,7 | 22,7 | 22,3 | 21,4 | 20,3 | 21,5 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 13,0 | 13,5 | 14,0 | 16,8 | 16,0 | 18,6 | 18,5 | 18,6 | 19,4 | 18,0 | 16,7 | 15,3 | 13,0 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 63 | 56 | 53 | 72 | 187 | 140 | 144 | 177 | 180 | 186 | 99 | 84 | 1441 |
Havi napsütéses órák száma | 229 | 231 | 257 | 252 | 244 | 234 | 229 | 238 | 222 | 207 | 219 | 204 | 2766 |
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory |
Történelem[szerkesztés]
1492. december 5-én Kolumbusz fedezte fel Hispaniola szigetét. A város alapításának ideje 1496. augusztus 4., így Santo Domingo az Újvilág legrégebbi állandóan lakott települése.
A város elnevezésével a fiatalabb Kolombusz testvér kívánt emléket állítani édesapjuknak, amikor az első településnek apjáról és védőszentjéről a Santo Domingo de Guzmán nevet adta.
1509-ben az első spanyol gyarmati alkirályság székhelye lett. Az expedíciók innen indultak Mexikó, Peru és Kuba meghódítására. Ekkortájt építették az öblöt és a várost védő Alcázar és Fortaleza erődöket is.
Mexikó és Peru meghódítása után Santo Domingo fokozatosan vesztette el jelentőségét.
1586-ban Sir Francis Drake kalózai pusztítottak a városban.
A 19. század elejére és közepére a spanyol és franciaellenes függetlenségi harcok voltak jellemzők, melyek csak 1865-ben zárultak le.
A függetlenségi harcok időszaka után megindult az, melyet iparosodás, és a város gyors növekedése.
1936-ban a város nevét Dominika egyik diktátoráról Ciudad Trujillóra változtatták.
1962-ben a diktatúra megdöntése után kapta vissza régi nevét.
Gazdaság[szerkesztés]
Santo Domingo az ország egyetlen milliós lakosságú nagyvárosa, ipari, kereskedelmi központja, de itt van az ország legnagyobb kikötője is, és egyben a déli partvidék gazdasági központja.
Trópusi mezőgazdasági termékeit feldolgozó ipara, cukor-, szesz-, sör-, növényolaj- és textilipara mellett országos jelentőségű acél-, cement-, és üveggyártása, fémfeldolgozó- és vegyipara is.
A főváros, melyben az ország lakosságának egynegyede él, az ipar termelési értékének egyharmadát szolgáltatja.
A város új kikötőjét, a Río Hainát az Ozama folyó torkolatában fekvő régi kikötőtől 15 km-re nyugatra építették fel. (A régi kikötőbe ugyanis csak kisebb merülésű hajók futhattak be a torkolat előtti rekesztőzátony miatt). Az új kikötő már nagy tengerjáró hajók fogadására is alkalmas. Az ország fő exportcikkeit, a vasércet, a cukrot, a kakaót, a kávét, a dohányt, a bauxitot stb. is itt rakják hajóra. A Dominikai Köztársaság kivitelének csaknem a felét, behozatalának pedig négyötödét bonyolítják le Santo Domingo kikötői.
A főváros fontos légiforgalmi csomópont is. A Las Américas nemzetközi repülőtér a várostól 25 kilométerre keletre fekszik.
Közlekedés[szerkesztés]
A városban 2008. december 22-én adták át a Karib-térség második metróvonalát. A város tervezi a metróhálózat kiépítését, ennek első eleme a 14,5 km hosszú, összesen 16 állomással megépített első vonal. A vonalon a francia Alstom cég Metropolis típusú 19 darab 3 kocsis (17 szerelvény szükséges a napi üzemhez) szerelvényei közlekednek csúcsidőben 3 percenként.
Két nemzetközi repülőtér található a közelben:
Kultúra[szerkesztés]
A város tudományos intézményei, múzeumai, színházai és könyvtárai révén az ország kulturális életében is vezető szerepet tölt be.
A város múzeumai többek között: Királyi múzeum, Alcázar de Colón, Dominikai Ember Múzeuma, Szépművészeti Galéria.
Színházai: Nemzeti Színház, Operaház.
Oktatás[szerkesztés]
1538-ban itt alapították meg a földrész legelső egyetemét.
A városban az alábbi egyetemek működnek:
- Universidad Autónoma de Santo Domingo
- Universidad Adventista Dominicana
- Universidad APEC
- Instituto Tecnológico de Santo Domingo
- Universidad del Caribe
- Universidad Iberoamericana
- Universidad Católica de Santo Domingo
- Universidad de la Tercera Edad
- Universidad Tecnológica de Santiago
- Universidad Nacional Pedro Henríquez Ureña
- Instituto de Ciencias Exactas
- Universidad Organización y Método
- Universidad Interamericana
- Universidad Eugenio María de Hostos
- Universidad Francisco Henríquez y Carvajal
- Universidad Instituto Cultural Domínico Americano
- Pontificia Universidad Católica Madre y Maestra
- Instituto Tecnológico de las Américas
Képek[szerkesztés]
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
Források[szerkesztés]
- A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986). A Santo Domingóról készült rész Szegedi Nándor munkája.
- National Geographic Magyarország
További információk[szerkesztés]
|