Montevideo
Montevideo | |||
a kikötő | |||
| |||
Becenév: La Muy Fiel Y Reconquistadora Mottó: Con libertad ni ofendo ni temo | |||
Közigazgatás | |||
Ország | Uruguay | ||
megye | Montevideo megye | ||
Alapítás éve | 1724 | ||
Polgármester | Ana Olivera | ||
Irányítószám | 11000–12000 | ||
Körzethívószám | 2 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 319 108 fő (2011)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 43 m | ||
Terület | 530 km² | ||
Időzóna | UTC−3 | ||
Elhelyezkedése | |||
d. sz. 34° 52′ 01″, ny. h. 56° 10′ 00″Koordináták: d. sz. 34° 52′ 01″, ny. h. 56° 10′ 00″ | |||
Montevideo weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Montevideo témájú médiaállományokat. |
Montevideo Uruguay fővárosa, fő kikötője és legnagyobb városa. Lakossága 1,33 millió (2010), a külvárosokkal együtt eléri az 1,8 milliót. Területe 530 négyzetkilométer, a legdélibb főváros Dél-Amerikában, és a harmadik legdélibb a világon, maga a város is az ország déli részén fekszik, a Río de la Plata (spanyolul: "Az ezüst folyó") torkolatánál. A város rövid ideig brit uralom alatt állt 1807-ben. A második világháborúban a város melletti vizeken volt a La Plata-i csata. A városban írta alá 19 amerikai állam a Montevideói egyezményt 1933-ban. A város adott otthont az összes mérkőzésnek az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon. Montevideo gazdag építészeti és kulturális örökséggel rendelkezik, a tangó és candombe táncok is itt alakultak ki.
Tartalomjegyzék
Nevének eredete[szerkesztés]
A városnév etimológiáját illetően kétféle feltételezés létezik. Az egyik szerint a földrészt felfedező spanyol vagy portugál hajós, amikor a megpillantotta a szárazföldet, azt kiáltotta, hogy Monte video!, ami latinul annyit tesz: ’Hegyet látok!’. A másik magyarázat szerint egy tengerészeti térkép feliratából maradt a városra. A térkép a helyet a Monte VI de O (=Oeste) felirattal jelölte, amely spanyolul azt jelenti, hogy ’VI. (hatodik) hegy Ny[ugat]-ról’. A város eredeti teljes neve San Felipe y Santiago de Montevideo.
Földrajz[szerkesztés]
Montevideo az ország déli részén, a La Plata széles torkolatánál fekszik. Éghajlata enyhe, az éves átlaghőmérséklet 13 °C, nyáron többször eléri a 40 °C-ot.
Montevideo éghajlati jellemzői | |||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
Rekord max. hőmérséklet (°C) | 38,8 | 39,9 | 36,2 | 33,6 | 29,6 | 26,4 | 26,8 | 29,5 | 30,6 | 34,2 | 35,6 | 40,8 | 40,8 |
Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 28,4 | 27,5 | 25,5 | 22,0 | 18,6 | 15,1 | 15,0 | 16,2 | 18,0 | 20,5 | 23,7 | 26,5 | 21,4 |
Átlaghőmérséklet (°C) | 23,0 | 22,5 | 20,6 | 17,2 | 14,0 | 11,1 | 10,9 | 11,7 | 13,4 | 16,0 | 18,6 | 21,3 | 16,7 |
Átlagos min. hőmérséklet (°C) | 18,0 | 17,9 | 16,2 | 12,9 | 10,2 | 7,7 | 7,2 | 7,8 | 9,1 | 11,5 | 14,2 | 16,3 | 12,4 |
Rekord min. hőmérséklet (°C) | 9,4 | 9,0 | 5,9 | 1,4 | 1,0 | −5,6 | −2,6 | −2,8 | −0,4 | 3,0 | 5,0 | 7,6 | −5,6 |
Átl. csapadékmennyiség (mm) | 86 | 101 | 104 | 85 | 89 | 83 | 86 | 88 | 93 | 108 | 89 | 84 | 1096 |
Havi napsütéses órák száma | 294 | 230 | 222 | 179 | 164 | 129 | 139 | 164 | 182 | 239 | 248 | 285 | 2475 |
Forrás: Dirección Nacional de Meteorología, World Meteorological Organization |
Története[szerkesztés]
A környéken először a portugálok alapítottak kolóniát Colonia del Sacramento néven – Buenos Airesszel szemben –, annak ellenére, hogy a területet a tordesillasi szerződés alapján a spanyolok követelték maguknak. Montevieu erődjét Manuel de Freitas da Fonseca portugál marsall építtette 1723-ban. 1724-ben spanyol expedíció indult Buenos Airesből a város kormányzója, Bruno Mauricio de Zabala vezetésével, és január 22-én elűzték a portugálokat. Zabala alapította a várost 1726. december 24-én. Montevideo 1828-ban lett Uruguay fővárosa. A 19. század elejétől erős brit befolyás alá került, mivel kikötőjét a britek gyakran használták, hogy kibújjanak az argentin és a brazil kereskedelmi ellenőrzés alól. 1860 és 1911 között a britek kiterjedt vasúthálózatot építettek ki, hogy összekapcsolják a várost a vidéki területekkel. Juan Manuel de Rosas argentin diktátor 1838 és 1851 között többször is ostromolta.
A város lakossága 1860-ban még alig volt több harmincezernél. Ezt követően azonban a folyamatos bevándorlás következtében gyorsan emelkedett, 1884-ben már több mint százezer volt. Ebben az időszakban Montevideo az argentin fővárossal, Buenos Airesszel versengett kereskedelem terén. A 20. század elején sok európai bevándorló települt a városba – főként spanyolok és olaszok, de ezrek érkeztek Közép-Európából is. 1908-ban már a lakosság harminc százaléka bevándorló volt.
A II. világháború alatt az üldöző angol hadihajók elől menekülő Admiral Graf Spee német zsebcsatahajó a semleges Montevideo kikötőjében keresett menedéket, majd a La Plata-i tengeri csata (1939. december 13.) után újra ide futott be. Hogy elkerülje a teljes megsemmisítést, Hans Langsdorff kapitány december 17-én a hajó elsüllyesztése mellett döntött, majd két nappal később öngyilkosságot követett el.
A 20. század közepi katonai diktatúra és gazdasági pangás a mai napig érezteti hatását. Uruguay gazdasága az 1950-es évek közepén kezdett hanyatlani, a hatvanas években komoly zavarok voltak az ellátásban, elkezdődött a lakosság kivándorlása. A diktatúra fennállásáig (1985-ig) körülbelül száz ember halt meg vagy tűnt el a politikai erőszak következtében. 1980-ban a rezsim új alkotmány bevezetését indítványozta, a kérdést népszavazásra bocsátották. A szavazók többsége (58%) azonban az új alkotmány ellen voksolt, ami meggyengítette a hatalmat, és előkészítette a demokratikus átalakulást.
A 2002-es nagy uruguayi bankválság Montevideót is súlyosan érintette.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Palacio Salvo
- Torre de las Telecomunicaciones
- Teatro Solís színház.
- Palacio Legislativo
- Catedral Metropolitana székesegyház.
- Cabildo de Montevideo
- Santos-palota
Híres emberek[szerkesztés]
Több neves 19. és 20. századi francia költő itt született:
- Lautrémont (1846–1870)
- Jules Laforgue (1860–1887)
- Jules Supervielle (1884–1960)
Testvértelepülések[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Instituto Nacional de Estadística
További információk[szerkesztés]
|