Montevideo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Montevideo
a kikötő
a kikötő
Montevideo címere
Montevideo címere
Becenév: La Muy Fiel Y Reconquistadora
Mottó: Con libertad ni ofendo ni temo
Közigazgatás
Ország Uruguay
megye Montevideo megye
Alapítás éve1724
Polgármester Ana Olivera
Irányítószám 11000–12000
Körzethívószám 2
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 1 319 108 fő (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság43 m
Terület530 km²
IdőzónaUTC−3
Elhelyezkedése
Montevideo (Uruguay)
Montevideo
Montevideo
Pozíció Uruguay térképén
d. sz. 34° 52′ 01″, ny. h. 56° 10′ 00″Koordináták: d. sz. 34° 52′ 01″, ny. h. 56° 10′ 00″
Montevideo weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Montevideo témájú médiaállományokat.

Montevideo Uruguay fővárosa, fő kikötője és legnagyobb városa. Lakossága 1,33 millió (2010), a külvárosokkal együtt eléri az 1,8 milliót. Területe 530 négyzetkilométer, a legdélibb főváros Dél-Amerikában, és a harmadik legdélibb a világon, maga a város is az ország déli részén fekszik, a Río de la Plata (spanyolul: "Az ezüst folyó") torkolatánál. A város rövid ideig brit uralom alatt állt 1807-ben. A második világháborúban a város melletti vizeken volt a La Plata-i csata. A városban írta alá 19 amerikai állam a Montevideói egyezményt 1933-ban. A város adott otthont az összes mérkőzésnek az 1930-as labdarúgó-világbajnokságon. Montevideo gazdag építészeti és kulturális örökséggel rendelkezik, a tangó és candombe táncok is itt alakultak ki.

Nevének eredete[szerkesztés]

A városnév etimológiáját illetően kétféle feltételezés létezik. Az egyik szerint a földrészt felfedező spanyol vagy portugál hajós, amikor a megpillantotta a szárazföldet, azt kiáltotta, hogy Monte video!, ami latinul annyit tesz: ’Hegyet látok!’. A másik magyarázat szerint egy tengerészeti térkép feliratából maradt a városra. A térkép a helyet a Monte VI de O (=Oeste) felirattal jelölte, amely spanyolul azt jelenti, hogy ’VI. (hatodik) hegy Ny[ugat]-ról’. A város eredeti teljes neve San Felipe y Santiago de Montevideo.

Fényképész a Plaza Indepencián

Földrajz[szerkesztés]

Montevideo az ország déli részén, a La Plata széles torkolatánál fekszik. Éghajlata enyhe, az éves átlaghőmérséklet 13 °C, nyáron többször eléri a 40 °C-ot.

Montevideo éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)38,839,936,233,629,626,426,829,530,634,235,640,840,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)28,427,525,522,018,615,115,016,218,020,523,726,521,4
Átlaghőmérséklet (°C)23,022,520,617,214,011,110,911,713,416,018,621,316,7
Átlagos min. hőmérséklet (°C)18,017,916,212,910,27,77,27,89,111,514,216,312,4
Rekord min. hőmérséklet (°C)9,49,05,91,41,0−5,6−2,6−2,8−0,43,05,07,6−5,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)8610110485898386889310889841096
Havi napsütéses órák száma2942302221791641291391641822392482852475
Forrás: Dirección Nacional de Meteorología, World Meteorological Organization


Története[szerkesztés]

Montevideo látképe az űrből

A környéken először a portugálok alapítottak kolóniát Colonia del Sacramento néven – Buenos Airesszel szemben –, annak ellenére, hogy a területet a tordesillasi szerződés alapján a spanyolok követelték maguknak. Montevieu erődjét Manuel de Freitas da Fonseca portugál marsall építtette 1723-ban. 1724-ben spanyol expedíció indult Buenos Airesből a város kormányzója, Bruno Mauricio de Zabala vezetésével, és január 22-én elűzték a portugálokat. Zabala alapította a várost 1726. december 24-én. Montevideo 1828-ban lett Uruguay fővárosa. A 19. század elejétől erős brit befolyás alá került, mivel kikötőjét a britek gyakran használták, hogy kibújjanak az argentin és a brazil kereskedelmi ellenőrzés alól. 1860 és 1911 között a britek kiterjedt vasúthálózatot építettek ki, hogy összekapcsolják a várost a vidéki területekkel. Juan Manuel de Rosas argentin diktátor 1838 és 1851 között többször is ostromolta.

A Calle Colombes

A város lakossága 1860-ban még alig volt több harmincezernél. Ezt követően azonban a folyamatos bevándorlás következtében gyorsan emelkedett, 1884-ben már több mint százezer volt. Ebben az időszakban Montevideo az argentin fővárossal, Buenos Airesszel versengett kereskedelem terén. A 20. század elején sok európai bevándorló települt a városba – főként spanyolok és olaszok, de ezrek érkeztek Közép-Európából is. 1908-ban már a lakosság harminc százaléka bevándorló volt.

A II. világháború alatt az üldöző angol hadihajók elől menekülő Admiral Graf Spee német zsebcsatahajó a semleges Montevideo kikötőjében keresett menedéket, majd a La Plata-i tengeri csata (1939. december 13.) után újra ide futott be. Hogy elkerülje a teljes megsemmisítést, Hans Langsdorff kapitány december 17-én a hajó elsüllyesztése mellett döntött, majd két nappal később öngyilkosságot követett el.

A 20. század közepi katonai diktatúra és gazdasági pangás a mai napig érezteti hatását. Uruguay gazdasága az 1950-es évek közepén kezdett hanyatlani, a hatvanas években komoly zavarok voltak az ellátásban, elkezdődött a lakosság kivándorlása. A diktatúra fennállásáig (1985-ig) körülbelül száz ember halt meg vagy tűnt el a politikai erőszak következtében. 1980-ban a rezsim új alkotmány bevezetését indítványozta, a kérdést népszavazásra bocsátották. A szavazók többsége (58%) azonban az új alkotmány ellen voksolt, ami meggyengítette a hatalmat, és előkészítette a demokratikus átalakulást.

A 2002-es nagy uruguayi bankválság Montevideót is súlyosan érintette.

A Torre de las Telecomunicaciones felhőkarcoló

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Palacio Salvo
  • Torre de las Telecomunicaciones
  • Teatro Solís színház.
  • Palacio Legislativo
  • Catedral Metropolitana székesegyház.
  • Cabildo de Montevideo
  • Santos-palota

Híres emberek[szerkesztés]

Több neves 19. és 20. századi francia költő itt született:

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Instituto Nacional de Estadística

További információk[szerkesztés]