Mexikóváros

	Mexikóváros (Ciudad de México)
; Mexikóváros címere	; Mexikóváros zászlaja
	Becenév: La Ciudad de los Palacios (a paloták városa)
	Közigazgatás
Ország	Mexikó
Jogállás	főváros
Alapítás éve	1325 (Tenochtitlán); 1521 (Mexikóváros)
Irányítószám	00-16
Testvérvárosok	Lista Andorra la Vella; Athén; Arequipa; Peking; Bejrút; Berlin; Bogotá; Buenos Aires; San Juan; Kairó; Caracas; Chicago; Ciudad Juárez; Cuzco; Doha; Dolores Hidalgo Cuna de la Independencia Nacional; Guatemalaváros; Isztambul; Jakarta; Kalinyingrád; Kijev; Kuvaitváros; La Paz; Lima; Lisszabon; Los Angeles; Madrid; Manila; Montevideo; Nagoja; Nicosia; Panamaváros; Ráncsi; Rio de Janeiro; Santiago de Chile; São Paulo; San Salvador; Szöul; Stockholm; Stuttgart; Sydney; Tel-Aviv; Toronto; Niardo; Houston; Havanna; Maracaibo; Santo Domingo; Guadalajara; Monterrey; Cádiz; Rosario; Murom; Szamarkand; Guanajuato;
	Népesség
Teljes népesség	8 851 080 fő (2010) +/-
Agglomeráció	21 000 000 fő
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2200-2300 m
Terület	1485 km²
Időzóna	CST (UTC-6) ; CDT (UTC-5)
	Elhelyezkedése
	Mexikóváros Pozíció Mexikó térképén
	é. sz. 19° 25′ 22″, ny. h. 99° 08′ 00″Koordináták: é. sz. 19° 25′ 22″, ny. h. 99° 08′ 00″
	Mexikóváros honlapja
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mexikóváros témájú médiaállományokat.

Mexikóváros (spanyolul: Ciudad de México, ejtsd: sziudad de mehiko) Mexikó fővárosa és legnagyobb városa, a Mexikóvárosi főegyházmegye érseki székvárosa. Lakossága elővárosokkal együtt (az ún. Zona Metropolitana) több mint 21 millió fő (2012-es becsült adat), ezzel a világ egyik legnagyobb városa.^[2] A település a Szövetségi Körzet, azaz a Distrito Federal (D. F.) területén fekszik. Ez a körzet Mexikó egyetlen államához sem tartozik hozzá, önálló közigazgatási egységet alkot és Mexikóvároson kívül még 531 kisebb települést tartalmaz.^[3]

Földrajz[szerkesztés]

Fekvése[szerkesztés]

Mexikóváros a Mexikói-fennsík déli részén terül el, délről a Vulkáni-kereszthegység csúcsai határolják. Területének nagy része a tengerszint felett körülbelül 2230–2250 méter magasságban fekvő sík terület, de a külső kerületek utcái már a hegyekre kúsznak fel. Legmagasabb pontja a délnyugati részen, a Tlalpan nevű kerületben emelkedő Ajusco (ennek két csúcsa a Cruz del Marqués és a Pico del Águila), melynek magassága a 3900 métert is meghaladja.^[4]

Éghajlat[szerkesztés]

A város nagy területe miatt a hőmérsékleti és a csapadékadatok is eltéréseket mutatnak a különböző városrészekben. A belváros évi átlagos hőmérséklete 17–18 °C körül van, a csapadék mennyisége kb. 700 mm. A legmelegebb hónap a május 20 °C feletti átlaghőmérséklettel, a leghidegebb a január 15 °C alattival. Minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőséget, a téli hónapokban időnként gyenge fagyok is előfordulhatnak. A csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszakban hull az egész éves eső mintegy háromnegyed része, novembertől márciusig pedig alig esik néhány mm.

Mexikóváros központjának éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	30,5	32,0	32,5	34,5	35,5	33,5	29,5	29,5	30,0	30,0	30,5	30,5	35,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	23,6	25,0	27,4	28,0	27,9	26,0	24,8	25,1	24,8	24,6	24,3	23,4	25,4
Átlaghőmérséklet (°C)	14,6	15,9	18,4	19,7	20,3	19,6	18,6	18,8	18,6	17,6	16,2	15,1	17,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	5,6	6,7	9,4	11,3	12,8	13,2	12,5	12,4	12,3	10,7	8,1	6,7	10,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−2,5	−1,0	−0,5	5,0	7,5	7,5	8,0	6,0	4,5	2,5	0,5	0,0	−2,5
Átl. csapadékmennyiség (mm)	7	5	10	28	69	129	146	112	111	52	5	4	677
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional^[5]

Történelem[szerkesztés]

Tenocstitlan piramiskörzetének rekonstrukciós modellje (mexikóvárosi Antropológiai Nemzeti Múzeum)

A várost Tenochtitlán néven az aztékok alapították 1325 körül.

1519. novemberében érkezett a vidékre Hernán Cortés konkvisztádor több száz katonával. A feljegyzések szerint elámultak a város szépségén, épületein, a kődomborművekkel és stukkókkal díszített piramisépítményeken.^[6] Később, 1521. májusában azonban megkezdődött a város három hónapig tartó ostroma. A bosszúra vágyó leigázott népek segítségével a spanyolok megtörték az aztékok szervezett ellenállását, majd lemészároltak közel 300 000 embert.^[forrás?] Az azték főváros nagy része elpusztult az ostrom alatt; ami megmaradt belőle, azt a hódítók lerombolták. A piramisok köveiből, azok helyén építették fel palotáikat, templomaikat és az új várost, ami bölcsője lett a mai metropolisnak, Mexikóvárosnak.

Az újjáépülés után az indián lakosság lassan visszatért ősei városába, és 1525-ben már 30 ezer lakosa volt.^[6] 1535-ben az első alkirály megérkezésekor Új-Spanyolország fővárosa lett. Az első egyetemet 1551-ben alapították.

A gyarmati időszak alatt viszonylag békésen fejlődött. Miután a környező sekély tó részben kiszáradt, részben feltöltötték, terjeszkedésre is volt lehetőség.^[6] 1821-ben lett a független Mexikó fővárosa.

Népessége[szerkesztés]

Az ENSZ 2016-os becslése alapján a város lakossága 2030-ban 24 838 000 fő lehet, míg 2016-ban még 19 128 000 fő volt.^[7]

A város közigazgatása[szerkesztés]

Szám	Kerület	Terület km²-ben	Lakosság 2010	Népsűrűség fő/km²
01	Álvaro Obregón	93,67	727 034	7762
02	Azcapotzalco	34,51	414 711	12 017
03	Benito Juárez	26,28	385 439	14 667
04	Coyoacán	59,19	620 416	10 482
05	Cuajimalpa de Morelos	72,88	186 391	2558
06	Cuauhtémoc	32,09	531 831	16 573
07	Gustavo A. Madero	91,46	1 185 772	12 965
08	Iztacalco	21,84	384 326	17 597
09	Iztapalapa	124,46	1 815 786	14 589
10	La Magdalena Contreras	62,19	239 086	3844
11	Miguel Hidalgo	46,02	372 889	8103
12	Milpa Alta	268,63	130 582	486
13	Tláhuac	88,44	360 265	4074
14	Tlalpan	309,72	650 567	2101
15	Venustiano Carranza	33,07	430 978	13 032
16	Xochimilco	134,58	415 007	3084
	Összesen	1499,03	8 436 369	5628

forrás: Instituto Nacional de Estadística Geografía e Informática

Közlekedés[szerkesztés]

A pesero mikrobusz

Közút[szerkesztés]

Pesero[szerkesztés]

A pesero tipikus félhosszú utasbusz (mikrobusz), amelyek 22 ülő utast és 28 álló utast szállíthat. 2007-ben a hozzávetőlegesen 28 ezer pesero a város utasainak 60% -át szállította.^[8]

Légi közlekedés[szerkesztés]

Mexikóváros nemzetközi repülőtere a Benito Juárez nemzetközi repülőtér, ahonnan Mexikó és a világ többi országának számos más városa elérhető.^[9] Bár az országban ez a legforgalmasabb reptér, világszinten nem tartozik a szűk élmezőnybe: egy 2011-ben és 2012-ben végzett felmérés szerint éves utasszáma (28 723 306 fő) alapján csak az 52. helyet foglalja el, a felszálló és leszálló járatok száma (370 136) alapján a 26., míg teherfogalma szerint (403 885 tonna) az 50. a világon. Latin-Amerika repülőterei között viszont kiemelkedő helyet foglal el: a járatok számában első, utasszám alapján csak São Paulo, teherforgalom alapján pedig csak São Paulo és Bogotá előzi meg.^[10]

Metróhálózat[szerkesztés]

Mexikóváros metróhálózata 12 vonalból áll: az első kilencet 1-től 9-ig számozták, a következő kettő jele A és B lett, majd a 12-es következik. Mindegyik járat saját színnel rendelkezik. Üzemideje munkanapokon 5–24 óra, szombaton 1, vasárnap 2 órával később kezdődik.^[11] A hálózatnak összesen 195 állomása van, melyekből 44-en van átszállási lehetőség más vonalra. A 195 állomás közül 115 föld alatti, 54 felszíni és 26 föld feletti emelt szitű.^[12] A jegy ára igen alacsony, a világ legolcsóbbjai közé tartozik: 2013-ban is csak mindössze 3 peso volt (kb. 54 Ft).^[13]

Kultúra[szerkesztés]

Színházak és kulturális intézmények[szerkesztés]

Szépművészeti Palota: 1904 és 1934 között építették.
Ballet Folclórico Nacional de México – Nemzeti folklórbalett.
Auditorio Nacional – Nemzeti Auditórium

Múzeumok[szerkesztés]

Instituto Nacional de Antropología e Historia – Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet
Museo Nacional de Antropología – Nemzeti Antropológiai Múzeum
Museo Nacional de Arte – Nemzeti Művészeti Múzeum
Museo Nacional de las Culturas – Kultúrák Nemzeti Múzeuma (a Nemzeti Palota épületében)
El Borceguí Cipőmúzeum

Igazi különlegesség a Cuauhtémoc kerületben, a Colonia Juárez városrészben található Csokoládémúzeum (Mundo Chocolate, rövidítve MUCHO), ahol mindent megtalálhatunk kiállítva, ami csak a kakaóbabbal, a kakaóval és a csokoládéval kapcsolatos, és a hozzá tartozó csokoládézókban a látogató meg is ízlelheti, az üzeletekben meg is vásárolhatja, amit a kiállításokon látott.^[14]

Oktatás[szerkesztés]

A város egyetemei:

Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (Universidad Nacional Autónoma de México) – 1551-ben alapított egyetem.
Universidad Tecnológica de México
Mexikóvárosi egyetem
Universidad Iberoamericana
Universidad Intercontinental
Universidad Pedagógica Nacional
Universidad Panamericana

Látnivalók[szerkesztés]

Főbb látnivalók:

Városi katedrális (Catedral Metropolitana)

Építését 1573-ban kezdték, alapanyagául Tenochtitlán azték főpiramisának köveit használták.

Templo Mayor

A városi katedrális mellett van.

Nemzeti Palota (Palacio Nacional)
Chapultepec Kastély (Castillo de Chapultepec)

A kastély építését 1795-ben kezdték, később Habsburg Miksa birodalmi palotája lett, majd elnöki otthonként szolgált.

Chapultepec Park (Bosque de Chapultepec)
Guadalupe-bazilika (Basílica de Nuestra Señora de Guadalupe)

A város északi végében emelték. Itt vannak Mexikó legfontosabb vallásos témájú festményei.

Három kultúra tere (Plaza de las Tres Culturas)

Itt együtt láthatjuk három kultúra építészetének darabjait; egy azték szertartási központ romjait, egy 16. századi spanyol gyarmati templomot és a Külügyminisztérium modern épületét.

Múzeumok
- Nemzeti Antropológia Múzeum
- Nemzeti Történelmi Múzeum

A környéken:

Teotihuacán

Városkép, magas épületek[szerkesztés]

Mexikóváros legmagasabb épülete, a Torre Reforma

Bár Mexikóban gyakoriak a földrengések, és Mexikóvárosban is több pusztító erejű rengés is előfordult már (például 1985-ben^[15]), mégis egyre több és egyre magasabb felhőkarcolót építenek itt, főleg a Paseo de la Reforma térségében. 2017-ig folyamatosan mexikóvárosi épület volt az ország legmagasabb épülete (például a Torre Ejecutiva Pemex, majd a Torre Mayor, később a Torre BBVA Bancomer, végül a 246 méter magas Torre Reforma),^[16] azonban 2017-ben mindezeket túlszárnyalta a San Pedro Garza Garcíában felavatott Torre KOI.^[17]

Gazdaság[szerkesztés]

A város Latin-Amerika egyik legfontosabb gazdasági központja. Egy tanulmány szerint a Mexikóváros GDP-je 2009-ben 390 milliárd dollár volt, amellyel a világ nyolcadik leggazdagabb városa és a leggazdagabb Latin-Amerikában.^[18]

2015. márciusában magyar kereskedőház is nyílt itt.^[19]

2002-ben Mexikóvárosnak a humán fejlettségi index értéke 0,915 volt,^[20] amely megegyezett Dél-Koreáéval.

Sport[szerkesztés]

Guadalajara mellett Mexikóváros az ország legkedveltebb sportjának, a labdarúgásnak az egyik fellegvára. Amellett, hogy a mexikói labdarúgó-válogatott legtöbb mérkőzését itt, az Estadio Azteca stadionban játssza, a legsikeresebb klubcsapatok többsége is mexikóvárosi. A Club América, a Cruz Azul és a Pumas UNAM egy 2013-as felmérés szerint az ország négy legnépszerűbb csapata közé tartozik,^[21] de sokáig itt játszott a Necaxa és az Atlante is. Előbbi 2003-ban költözött Aguascalientesbe,^[22] utóbbi pedig 2007-ben Cancúnba.^[23]

Mexikóváros több, világviszonylatban is jelentős sporteseménynek adott otthont, többek között itt rendezték az 1968-as nyári olimpiai játékokat, valamint az 1970-es és az 1986-os labdarúgó-világbajnokság számos mérkőzését, köztük a döntőket is.