Roman Jakobson
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Roman Jakobson (Ромáн Óсипович Якобсóн) | |
 | |
| Született |
1896. július 21. Moszkva[1][2] |
| Elhunyt |
1982. július 18. (85 évesen)[3][4][5][6] Boston[1] |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Faculty of History and Philology of Moscow University |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Roman Jakobson témájú médiaállományokat. | |
Roman Jakobson[7] (eredetileg: Roman Oszipovics Jakobszon, (oroszul: Роман Осипович Якобсон; Moszkva, 1896. július 21. – Boston, 1982. július 18.) orosz származású filológus, nyelvész.
Élete[szerkesztés]
Jakobson szlavisztikát tanult Moszkvában, szülővárosában. Hamarosan csatlakozott a Moszkvai Nyelvészkörhöz, amely közel állt az orosz formalizmushoz. Az orosz formalisták alkották meg egyebek között az akkor új médium, a film első elméletét.
Jakobson 1920-ban érkezett egy szovjet küldöttség tagjaként Prágába, de ezen posztját hamarosan feladta, hogy újra a tudománnyal foglalkozhasson. 1926-ban a Prágai Nyelvészkör alapító tagjai között volt. 1933-ban professzori állást kapott Brünnben. 1939-ben a németek bevonulása elől menekülve először Dániába került, majd onnan Norvégiába, illetve Svédországba (Uppsala és Stockholm). 1941-ben meghívták a New York-i francia exil-egyetemre, az École Libre des Hautes Études-ra. Ott találkozott Claude Lévi-Strauss-szal, akire nagy befolyással volt. 1943-ban a Columbia Egyetemen lett professzor, majd 1949-ben meghívták a Harvardra. 1957-től nemcsak a Harvardon tanított, hanem párhuzamosan a szomszédos Massachusetts Institute of Technology-ban is. 1967-ben emeritálták, és 1974-ig vendégprofesszor volt több intézetben is: Collège de France, Yale Egyetem, Princeton, Brown, Brandeis, Leuven és New York.
Magyarul[szerkesztés]
- Jakobson Roman–Lotz János: Két tanulmány / Egy versrendszer axiomatikája a mordvin népdalok alapján / Megjegyzések a francia fonéma-rendszerről; Roman Jakobson, Lotz János, ford. Petőfi Sándor János, Szépe György; Akadémiai, Bp., 1968 (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai)
- Hang – jel – vers; összeáll., utószó Fónagy Iván, Szépe György, ford. Barczán Endre et al.; Gondolat, Bp., 1969
- A költészet grammatikája; vál., szerk. Fónagy Iván és Szépe György, utószó Fónagy Iván, ford. Albert Sándor; Gondolat, Bp., 1982
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2017. május 17.)
- ↑ Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Якобсон Роман Осипович, 2015. szeptember 28.
- ↑ Roman Jakobson (1896-1982). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. május 17.)
- ↑ Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Nationalencyklopedin. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ A név viselője maga alakította ki nevének latin betűs írását, vö. OH. 254.
|
