Magyar Televízió

Magyar Televízió Nonprofit Zrt.
Jelmondat: Játékban vagyunk
Adatok
Indulás	Tényleges: 1957. február 23., Hivatalos: 1957. május 1. Digitális átállás: 2013. október 31.
Megszűnés	2015. június 30.
Társaság	Magyar Televízió Zrt.
Tulajdonos	Közszolgálati Közalapítvány Vezérigazgató: Dobos Menyhért Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgató: Medveczky Balázs
Ország	Magyarország
Székhely	1016 Budapest, Naphegy tér 8.
Társadók	M1, M2, M2 Petőfi TV, M3, M4 Sport, M5
Hivatalos oldal

A Magyar Televízió (MTV) 1953 és 2015 között magyar nemzeti közszolgálati televíziós intézmény. Önálló intézményként több mint 60 éven keresztül állt fent, majd a médiatörvény módosításával megszűnt, 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Távirati Irodával. A Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság üzemelteti tovább a korábbi négy MTV csatornát: az M1-et, az M2-t, éjjeli váltótársát, az M2 Petőfi TV-t, a 2013. december 20-án indult M3 retrócsatornát. 2015-ben elindult az M4 sportcsatora, majd 2016-ban az oktatási–ismeretterjesztő–kulturális M5 csatorna.

Története

Az indulás

Az MTV fekete-fehér emblémája színtelen vörös csillaggal 1961-1969 között

Egy legendás bemondó csapat: Takács Marika, Lénárd Judit, Tamási Eszter és Varga József (1967)

Emléktábla az Agancs utca 30-32. számú ház falán

• Megszületett az elvi döntés: 1952 februárjában a Minisztertanács hozzájárulását adta, miszerint párthatározatban mondják ki, hogy hazánkban 1954. május 1-jéig meg kell indítani a televíziózást. A műszaki végrehajtás a Magyar Postára hárul. A Posta, miután a Minisztertanács 1953. január 23-án hozzájárult, létrehozta a Magyar Televízió Vállalatot, szervezésével Baczynsky Istvánt bízták meg.
• Szünetjel: hangeffekt vibrafonnal. A képen belülről kifelé növekvő körök voltak láthatóak. A muzsika az „Elindultam szép hazámból” dallamát idéző kombináció volt. A kép és hang azt az érzetet keltették, hogy egymással szinkronban vannak.

Abban az időben a képtartalom és a szinkronjelek nem voltak tökéletesen elválaszthatóak (a fehér oldalon a képjel belelóghatott a képszinkronjelbe); ez a szünetjel időnként képszinkron hibát okozott – és szemrontónak is ítélték, ezért megszüntették, és később monoszkópot használtak helyette.

• A műsorok felelőse: 1955-ben a Magyar Rádióban létrehozták a Televíziós Osztályt, amely a műsorok műszaki elkészítésére volt hivatott, míg a műsor sugárzása a Magyar Posta feladatkörébe tartozott, ennek kapcsán alakult meg a Magyar Posta Kísérleti Intézete.
• 1954. december 16-án kerül sor a próbaadásra a Posta Kísérleti Intézett Gyáli úti épületéből. Ugyanonnan, ahonnan 30 évvel korábban az első rádióadást indították. Az adás az ORION-gyárban fogható, 4 km távolságra.
• A második próbaadás 1955 júniusában a Szabadság hegyen, az egykori Hargita Szálló melletti, a Magyar Posta Kísérleti Intézete állományában volt épületre a Távvezetéképítő Vállalat felszereltette az első adóantennát és hamarosan megkezdődhetett a próbaadás. A képernyőn megjelent a Mágnás Miska című film részlete, utána a Magyar Filmhíradó képsorai, végezetül az első bemondónő, Mednyánszky Ági kedvelt színésznő, mind a 15 nézővel közölte, hogy: a Magyar Televízió kísérleti adását látják.
• 1955-ben pedig megépül az első, 60 méteres Széchenyi-hegyi torony.
• 1956 tavaszán a Magyar Posta Kísérleti Intézete három felvevőkamerát készített a Javítóüzem és a Televízió Vállalat közreműködésével
• Tévékészülékek gyártása: A kőbányai Orion Gyárban kezdődtek meg – ezzel párhuzamosan – az első vevőkészülékek tervezési munkái, és 1956-ra már a nullszéria gyártása is lezajlott.
• Elindul a rendszeres próbaadás sugárzása: megindultak az első kísérleti televíziós adások, még 1957. február 23-án, a kiépült 1 kW Széchenyi-hegyi adóberendezés segítségével, és így elkezdődhettek az első műsorkísérletek is a stúdiókban.
• Tőzsdepalota: A televíziónak nagy volt a helyigénye, így első munkahelyként, az 1948 óta felfüggesztett működésű Magyar Tőzsde, akkoriban eléggé kihasználatlan épületének egy részét, tágas, nagy terű helyiségeit kapta meg a Szabadság téren, majd az épületet idővel teljesen birtokba vette, és 2009-ig volt az MTV székháza.

• Első stúdió: A későbbi kettes stúdió lett az első kiépített munkahelyiség, később azonos felszereltséggel innen sugározták sokáig az ABLAK műsorát. Berendezései szovjet dokumentáció alapján készültek el, a Mechanikai Laboratóriumban.
• Nemzetközi adásláncban: 1956 végére kiépült a két műsort sugárzó adóhálózati rendszer is, amelyet mikrohullámú műsortovábbító lánc kötött össze, a közben folyamatosan bővülő stúdiók egy részével és a szomszédos országokkal egyaránt.
• Az első mozgóstúdió: még 1956-ban beszerezték az első mozgó, gépkocsira épített stúdiót is.

Az elsők

Takács Marika bemondónő 1970-ben

Tamási Eszter bemondónő

Molnár Margit riporter, műsorvezető

• Bemondók: Mednyánszky Ági (az első kísérleti adás bemondója, 1955-ben), Takács Marika (1957), Tamási Eszter (1957)
• Díszlettervezők: Kézdi Lóránt (1956), Tóth A. Pál (1957)
• Hangmérnökök: Farkas Irén (1958), Mócsi Lászlóné (1958)
• Műszaki munkatársak: Alföldi György (1956), Faragó Zoltán (1957), Forgó Mihály, Dr. (1955), Forgó Mihályné, Dr. (1955), Gallai Gáborné (1957), Gyökér András (1956), Horváth Miklós (1957), Istvánfi Sándor (1956), Kerpel Róbert (1957), Koreny János (1956) , Lévay Jenő (1955), Mócsi László (1957), Sági Gáspár (1957), Südi Nándor Gábor (1957), Vozák László (1956), Zánkay Dénes (1957)
• Operatőrök: Butskó György (1957), Czóbel Anna (1958), Kocsis Sándor (1957), Mezei István (1956), Mestyán Tibor (1957), Nagy József (1957), Novákovits András (1957), Sík Igor (1957), Török Vidor (1956), Varga Vilmos (1957), Janovics Sándor (1963)
• Rendezők: Apáthi Imre (1958, az első főrendező-művészeti vezető), Bednai Nándor (Az első tévérendező, elvileg a főiskola elvégzése, 1953 óta.), Eck T. Imre (1957), Horváth Ádám (1957), Katkics Ilona (1956), Mahrer Emil (1956), B: Megyeri Gabriella (1957), Mihályfi Imre (1957), Nemere László (1957), Novákovits András (1957), Szőnyi G. Sándor (1957), Zsurzs Éva (1957)-(Várkonyi Zoltánnal közösen jegyezte az első tévéjátékot)
• Szerkesztő-riporterek: Balogh Mária (1957), Bán János (1957), Búzáné Fábri Éva (1957), Horváth Győző (1957), Kelemen Endre (1956), Kovalik Károly (1957), Kovács Béla (1957), Kukk György (1957), Kulcsár István (1957, állandó külsős), Márványi György (1957), Matúz Józsefné (1957), Megyeri Károly (az első státuszos riporter, a Fórum műsor egyik alapítója), Rockenbauer Pál (1956), Szepesi György (Az első élő sportközvetítés riportere 1957-ben, állandó külsős), Molnár Margit (1959), Vitray Tamás (1958)

Megindult a rendszeres adás: 1957. május 1.

1957. május 1. Elindul a magyar televíziózás. Az első tévéközvetítés a május 1-jei felvonulásról. A helyszínt karszalagos munkásőrök biztosították, vonulás közben lehetett csak fényképezni, megállni tilos volt. A – Sztálin-szobor talapzatából lett – tribün előtti fotó készítése csak a hivatásos fényképészek, a sajtó számára volt engedélyezve

Hivatalosan az intézmény 1957. május 1-jével kezdte meg működését, amikor a május elsejei ünnepségekről sugárzott műsort.

Nem hivatalosan pedig 1957. február 23-án kezdődött meg a műsorszolgáltatás, a korábban elindított próbaadások innentől fogva „élesben” mentek. Ez az idő szinte napról napra megmutatta a gyakorlatban felmerülő problémákat, és az azokra adott válaszok állandó fejlődést biztosítottak a hivatalos megindulásig. Az elektronikus berendezések, eszközök fejlesztésével, beszerzésével egy időben megindult a filmtechnikai bázis kiépítése is. A külső felvételeket akkoriban kézi kamerák híján 16 mm filmfelvevővel készültek, így szükség volt a hozzárendelt laboratóriumok, vágóasztalok, szinkronstúdiók, mozifilm-letapogató berendezések – amelyek segítségével sugározni lehetett eleinte a 16, később a 35 mm-es filmfelvételeket képernyőre – beszerzésére, elhelyezésére, működtetésére.

A technikai kiépítés és adássugárzás meggyorsítása, az egyenes adások megindulása kapott némi politikai hátszelet, amikor 1957. május 1-jén, az újonnan vásárolt közvetítőkocsival és négy kitelepített kamerával élő közvetítést adtak külső helyszínről, a május 1-jei nagygyűlésről, és benne az 1956-os forradalom leverése óta először a nyilvánosság elé lépő Kádár János ünnepi beszédéről. Kádárt tanácsadói lebeszélték a május 1-jei tömegfelvonulás megtartásáról, félve az októberi zavargások újraéledésétől, de Kádár személyes döntése volt a rendezvény megtartása, bár az 1957 februárjában létrehozott Munkásőrség fokozott készültségben állt, így erre az első kültéri közvetítésre, az MRT adásainak megkezdésére még fokozottabb figyelem irányult, nemzetközi értelemben véve is. Magyarország politikailag elszigetelődött, a forradalom véres leveretése okán, az ENSZ főtitkár asztalán a Magyar-ügy megtárgyalásának iratai várakoztak. Kádár pedig a legkorszerűbb technikával kívánta demonstrálni az ország és a világ felé, hogy ura a helyzetnek, Magyarországon nyugalom van. A műsorsugárzás rendben lezajlott. A Magyar Rádió és Televízió innentől fogva megkezdte állandó és rendszeres műsorsugárzását. A kezdet dátuma azonban, a készülékekkel rendelkezők igen alacsony száma miatt inkább elvi jelentőséggel bírt. Az adótornyok eleinte pusztán a főváros, és idővel néhány nagyobb megyeszékhelyre történő műsorszórásra voltak alkalmasak.

Kezdeti működésrend

• 1957 tavaszától fogva heti három adásnap volt, amelyből két napon filmet, egy napon pedig színházi előadást vagy sportműsort sugároztak, az előírásoknak megfelelően. Az első színházi közvetítés az operaház Bánk bán előadása volt.
• 1957. június 2. megindult a TV-Híradó őse, a Televízió Képes Híradója címen.
• Közben kiépült a Bojtár utcában a „gyártási ház” és a járműtelep.
• Eleve televíziónak épített épület a Tőzsdepalota helyett: Tervek születtek a tőzsde épületét elhagyva, egy önálló budapesti tévéközpontra is, de ezt anyagi okokból kifolyólag egyszer sem tudták megvalósítani. Eredeti tervek szerint a Bécsi út fölött, az Arany-hegyen épült volna fel az objektum, amely tervpályázatra nagyszerű tervek is érkeztek.
• 1957. december 31. – az első Szilveszteri Tévéműsor, rendezői: Horváth Tivadar és Várkonyi Zoltán
• A rendszeres műsorok megindulásával párhuzamosan nagy hangsúlyt fektetett az államapparátus, a nagy tömegű televíziógyártásra, a televíziózás széles körű elterjesztésére, amelyeknek, voltak teljesítendő földi sugárzási feltételei is, átjátszók kiépítése távolabbi vidékek felé.
• Később lett a héten négy (1958), majd öt adásnap (1960), 1987-ig hat napon át volt műsor (hétfő volt az adásszüneti nap, ekkor került például a Rádiókabaré hétfői „főműsoridőbe”), csak 1987-től lett teljes az adáshét, a változások előszeleként.

További fejlődés

Az egykori MTV-székház főlépcsője

A televízió új székháza Óbudán, a Kunigunda útja 64. szám alatt

• 1958 májusa – Magyar kezdeményezésre létrehozták a KGST országok az Intervízió nevű műsorcsere-szervezetet.
• 1959-ben 50 ezer hazai előfizetője volt a televíziózásnak
• 1959 – megépült a havasi adótorony – Pécsett és környékén is lehetett már adást fogni
• 1964 – Az első műholdas tévéközvetítés ideje: a Tokiói olimpiát először (igaz csak részben) a Telstar-műhold segítségével közvetítették a hazai nézőknek.
• 1967-ben indult el a színes technika alkalmazása próbajelleggel, ekkor ünnepelték egyben az egymilliomodik előfizetőt.
• 1969. április 5-ig kellett várni a színes televíziós adásra.
• 1971-ben a Magyar Rádió és Televízió megkezdte a 2. csatornán való sugárzást, ez oda vezetett, hogy 1974-ben a Magyar Televízió önálló intézménnyé vált.
• 1974. május 12-én a Minisztertanács határozatot hozott az MRT szétválasztásáról, az önálló Magyar Rádió és a Magyar Televízió létrehozásáról, amelyek ellenőrzésére létrehozták az Állami Rádió és Televízió Bizottságot, az ORTT elődjét.
• 1978. augusztus 16-án sugározták az első nemzetiségi nyelven megjelenő és kizárólag nemzetiségi témákat bemutató – horvát-szerb és német nyelven készült – műsort, amely a Unser Bildschirm - Nas Ekran (magyarul: A mi képernyőnk) címet kapta.
• 1982. november 30-án indult a Teletext-szolgáltatás.
• 1989-óta a hét minden napján van adás.
• 1993-tól tagja az EBU-nak, és ezzel joga van versenyzőt indítani Magyarország színeiben az Eurovíziós Dalfesztiválon.
• 1996. március 1-én a SECAM rendszerről átálltak a PAL rendszerben történő sugárzásra az 1-es program esetében is. Ezzel teljessé vált a színnormaváltás Magyarországon. 2-es program már 1995. január 2. óta PAL rendszerben sugárzott. 1994.május 30-án történt az első PAL tesztsugárzás a csak SECAM vételre képes televíziók számának felmérése céljából.
• 1997. augusztus 20-tól a Magyar Televízió 1-es és 2-es adása logóval sugároz (azelőtt csak a 2-es adásnak volt időszakosan logója 1991 és 1993 között).
• 1997. október 4. – megindult az első országos kereskedelmi televízió adása, a TV2, majd október 7-én az RTL Klub kezdte meg műsorszolgáltatását, amely sok mindent megváltoztatott a köznyelvben már „királyi” tévének elkeresztelt MTV műsorstruktúrájában.
• 2001. május 1-én üzemkezdéstől, az országban első földi sugárzású adóként, az 1-es program NICAM sztereóban (NICAM-728) sugároz. Inzertekkel fel is hívják a figyelmet arra, hogy melyik műsor sztereo. Ez főleg az újabb gyártású műsorokra igaz. A sztereó sugárzás nem vonatkozik a VHF sávban dolgozó adókra. 1994-től kezdve már Budapest térségében voltak szereó adáskísérletek korában is. NICAM sztereo hangsugárzás megkezdésének előfeltétele az európai szabványú 5,5 megahertzes hangnormára való átállás. Ezt az Antenna Hungária Rt. százmillió forint nagyságrendű beruházás keretében 1999. december 31-ig megtette az m1 UHF hálózatán. A VHF-sávú adók esetében a 6,5 megahertzes hangnorma maradt rendszerben, amely nem illeszkedik az fejlettebb nyugati műsorszóró rendszerekhez.
• 2008. augusztus 1-jén megindult az M2 HD adása, ezzel egy időben leállt az M2 analóg sugárzása, és már csak digitálisan fogható.
• 2008. december 23-án beindult az M1 HD sugárzása is.
• 2011. január 1-jével egységes médiaportfólióba tömörítik az MTV-t, a Duna TV-t, a Magyar Rádiót és a Magyar Távirati Irodát, létrejön a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, az MTVA.
• 2012. június 25-én kezdetét veszi Magyarország első 3D-s tévécsatornája, az M3D 50 napos kísérleti adása, amit egyhetes teszt előzött meg. A kísérleti adás a londoni, XXX. nyári olimpia záróünnepségéig tartott.
• 2012. december 22-én beindult az M2 gyerekcsatornája, amely minden nap reggel 6-tól este 8-ig tart.
• 2013. december 20-án beindult az M3 nevű retrócsatorna, mely korábban Anno névre volt tervezve.
• 2015. március 15-től a Dunára költözik át az M1 szinte összes műsora, minthogy a közszolgálati televízió egyes programja 24 órás hírtelevízióvá alakult át. Ugyanezen a napon indult el az M2 esti műsorsávjában az elsősorban fiataloknak szóló M2 Petőfi TV.
• 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesült Duna Televízióval, az Magyar Rádióval és az MTI-vel.

Duna Médiaszolgáltató

• 2015. július 18-án elindult az M4 Sport, a közszolgálati ingyenes sportcsatorna, amely HD minőségben közvetít magyar sporteseményeket, BL futballmeccseket és Formula–1-es futamokat.
• 2016. augusztus 6-án elindult az M5 csatorna, amely HD minőségben közvetíti az M4 Sport mellett a 2016. évi nyári olimpiai játékok eseményét, majd szeptember 18-tól ez a csatorna oktatási-kulturális-ismeretterjesztő csatornaként működik tovább, szintén HD minőségben.

Átalakulása 2010 után

A 2011. január 1-jén hatályba lépett médiatörvény rendelkezései alapjaiban rendezték át a közszolgálati médiumok szerepét. A Magyar Televízió a közszolgálati médiumokkal együtt nonprofit szervezetté alakult. A vezetőségen kívül a személyzet jelentős részét, valamint a cég teljes vagyonát átvette az MTVA. Az MTV csak a műsorok megrendeléséért felelt, amelyet az MTVA gyártott le. Hírműsorainak készítését az MTI Hírcentrum vette át. A Duna Televízió teljes egészében, illetve a Magyar Rádió részben a Televízió székházába költözött. Egységesítették a médiaszolgáltatások terjesztését. 2012-ben közös arculatot vezettek be minden érintett szervezetnél, ami magában foglalta a televíziócsatornák megjelenését, a szervezetek logóit és a rádiócsatornák hangzását is. A médiatörvény 2015-ben történt módosítása értelmében a négy szervezet megszűnt, jogutódja a Duna Médiaszolgáltató Zrt. lett, amely a Duna Televíziótól örökölte a nevét. Azóta ez a szervezet felel a Magyar Televízió korábbi csatornáinak műsoraiért is. Az átalakulás első jeleként 2012-ben gyerekcsatornaként tematizálták az M2-t, majd nosztalgiatévé címszóval elindították a csak előfizetési díj ellenében elérhető M3-at is, amely archív tartalmakat sugároz. 2015. március 15-től az M1 hírcsatornaként működik tovább, korábbi műsorainak nagy részét a Dunán kísérhetik figyelemmel az érdeklődők. Ettől a naptól fogva az M2 éjszakai műsorsávját a fiatalokhoz alkalmazva M2 Petőfi TV néven tematizálták. 2015 júliusában már a Duna Médiaszolgáltató fennhatósága alatt indult el az M4, amely ingyenesen elérhető csatornaként csak a sporttal foglalkozik. 2016 augusztusában pedig elindult a szintén ingyenesen elérhető M5, amely a 2016-os olimpia alatt annak eseményeit közvetítette az M4-gyel együtt, szeptembertől pedig kulturális-tudományos csatornává alakult.

Műholdas sugárzás

Az M2 műsorát 1997-től, a földi műsorszórás megszűnésétől kezdve műholdon sugározták. 1997-től 2006 októberéig az Eutelsat Hot Bird 3, 2006 októberétől 2009. október 3-ig az Eutelsat Hot Bird 8 műholdon sugározta. Ma az Eutelsat 9A műholdról érhető el az adás HD minőségben (az SD terjesztés 2015. június 30-án megszűnt).

A Magyar Televízió elnökei

Hankiss Elemér három éven át igazgatta az intézményt

• Tömpe István (1965–1974)
• Nagy Richárd (1974–1983)
• Kornidesz Mihály (1983–1987)
• Bereczky Gyula (1987–1989)
• Nemeskürty István (1990)
• Hankiss Elemér (1990–1993)
• Nahlik Gábor (alelnökként, 1993–1994)
• Horváth Ádám (1994–1995)
• Székely Ferenc (alelnökként) (1996)
• Peták István (1996–1998)
• Horváth Lóránt (1998–1999)
• Szabó László Zsolt (1999–2001)
• Mendreczky Károly (2001–2002)
• Ragáts Imre (2002–2003)
• Pinke György (alelnökként, 2003–2004)
• Rudi Zoltán (2004–2008)
• Medveczky Balázs (2008. március 3-tól 2010. november 18-ig alelnökként, 2010. november 19-től vezérigazgatóként)

A technika

Központi határozatra már 1956 tavaszától kísérleti adások voltak Budapesten, keddi és pénteki napokon. Október 23-a keddre esett, aznap az adás elmaradt.

1957. február 23-án a Széchenyi-hegyi 1 kW-os adóról megindult az 50–90 km-es körzetben fogható kísérleti adás, heti két napon, zenei és irodalmi műsorokkal. Megérkezett az első PYE-közvetítőkocsi, amely mikrohullámú adójával 20–30 km távolságban játszódó események továbbítására is alkalmas volt.

Ebben az időszakban kiemelt fontosságú volt a munkásság politikai és kulturális műveltsége, leginkább Pécs környékén, ahol szén- és uránbányászat folyt. Párt- és kormányzati utasításra Pécsett kellett kiépíteni a második magyar televíziós adót. A feladattal a Posta Kísérleti Intézet munkatársát, Molnár Jánost bízták meg. Az adó rendelkezésre állott ugyan, de arra senki nem gondolt, miképp jut el a műsor Pécsre. Az ötvenes években alkalmazott rézkábelek erre a célra teljesen alkalmatlanok voltak (a rádióműsorok továbbítására persze megfeleltek). Molnár ekkor megvizsgálta annak lehetőségét, hogy vevőkészüléket telepít a helyszínen, és annak a jelét továbbítja az adóra. Ám ez is lehetetlennek bizonyult: a budapesti adó horizontja csak Dunaföldvárig ért. Az akkori gazdasági helyzetben reménytelen volt átjátszó állomást építeni, vagy vásárolni (az első adókat a Szovjetunióból vásároltuk). A vételhez elképesztő méretű parabola vevőantennára lett volna szükség. Molnárnak ekkor ragyogó ötlete támadt: talált a Mecsekben egy olyan völgyet, vízmosást, amely részben paraboloid formájú volt. Ennek a völgynek volt egy pontja, ahol ki lehetett szűrni az új adótól származó zavarjeleket, és kellő erősséggel fogni lehetett a budapesti adó jelét. A budapesti és a pécsi adó frekvenciája közel volt egymáshoz,ezért a rendkívül kicsi jel–zaj-arányú, magas zavarójel tartalmú jel, - mert a pécsi adó alsó oldalsávjának jelei zavarták Budapest vételét -, nem volt alkalmas az adó modulálására. Ezt úgy küszöbölték ki, hogy a vevőt egy kisebb facsoport mögé helyezték, amely kellőképpen árnyékolta a pécsi adó sugárzását. Ezt a jelet használták fel a mecseki adó modulálásának céljára. A pécsi adó 1958-tól az OIRT 2-es csatornán, az 59,25 MHz-en működött, ezt később az RTL-klub kapta meg.

1972 ugrásszerű fejlődést hozott: munkába állt az NSZK-ban gyártott - PAL-rendszerű - új, színes közvetítőkocsi és a 760 négyzetméteres, öt kamerával működő IV. stúdió. (A politikai okokból alkalmazott, módosított francia, bonyolultabb, de gyengébb minőségű SECAM-színrendszerre ezután konvertálták a kész jelet.) 2004-ben a Magyar Televízió készített egy rövid dokumentumfilmet, amiben az elmaradott technikai eszközöket volt hivatott bemutatni. A Magyar Televízió 2-es műsora hivatalosan PAL színrendszerben sugárzott, viszont SECAM adáslebonyolítóval. Képe tompa volt, a képernyő szélén észre lehetett venni a SECAM legnagyobb hibáját, a „bíbor-rózsaszín elszíneződést”. A világítást automatikusan vezérelt memóriaegységek irányították.

A Széchenyi hegyi adókat folyamatosan állították át digitális műsorszórásra. A történelmileg első adó frekvenciája (49,75 MHz) nem volt kompatibilis a CCIR szabványokkal ennek lekapcsolása 2011 augusztus elsején megtörtént. A másik nagyadót (OIRT 41 csatorna) 2013. július 31-én kapcsolták le. Ezzel egy időben két további frekvencia analóg sugárzása is megszűnt (OIRT 58 eredetileg a szovjet televízió műsorát sugározta, utána az MTM-SBS tv2-t; az OIRT 24 a Magyar Televízió második műsorát, ez az RTL Klub adója lett).

Telerecorder

A képmagnó előtti korszakban csak úgy lehetett az élő műsort rögzíteni, hogy 16 mm-es kamerával filmszalagra vették a katódsugárcsövön megjelenő mozgóképet. Ehhez igen nagy érzékenységű filmanyagra volt szükség. Az eredmény kissé fakó, meglehetősen szemcsés kép. A filmek tárolási nehézségei miatt néhány így rögzített filmen hosszanti karcolatok láthatóak.

A Televízió egyik legbecsesebb darabja Tímár József főszereplésével az Ügynök halála (1973). Ezt digitálisan felújították.

Képmagnók

A magyar televíziózás hőskorában szalagos képmagnókat használtak, elsősorban az Ampex által gyártott 2 colos videomagnókat (Ampex VR200, Ampex HS 100) szerezték be. Ezek mérete egy kétajtós szekrényét is meghaladta. Ezeket követte az 1 colos Sony, JVC-szalagos magnók, utána megjelentek az ún. Umatic illetve Beta rendszerű képrögzítők. Természetesen ma már a legmodernebb eszközöket használják és mindent digitálisan rögzítenek – DVD-re. 1999-óta Sony Digital Beta rendszerben rögzítik a műsorokat.

Kamerák

Kezdetben fekete-fehér kamerákkal dolgoztak, súlyuk az állvánnyal együtt majdnem 200 kg volt, főleg angol berendezések szolgálták az operatőröket. A színes adást 1969-től még elektroncsöves Thomson kamerákkal készítették. Az 1980-as években néhány COCOM-listás eszközzel és 1996-ban a PAL rendszerre váltáskor korszerűnek számító Sony és Canon stúdiókamerákkal bővült a képrögzítő park.

Az ezredfordulóra egyre elhasználódottabbá vált technika az adásban fakó, zajos képet és tompa hangot eredményezett.
A pozitív változást a digitális átállás, valamint - végre - az átépített óbudai telepre történő, 2009-es átköltözés hozta el.

Műsorai

Öveges József a televízió stúdiójában (1967)

Öveges József professzor 1958-tól volt a Magyar Televízió 100 kérdés című műsorának főszerkesztője. Az adás 135 alkalommal volt műsoron. Bálint Ágnes 1958 és 1986 között dolgozott a Magyar Televíziónál. 1961-től bábjátékokat írt (Mi újság a Futrinka utcában?, Mazsola), majd rajzfilmek forgatókönyvét (Kukori és Kotkoda, Frakk, a macskák réme). 1968-ban ő indította az első környezetvédelmi műsort, a Kuckót. A Zsebtévé kifejezetten a kisgyermekek számára készült. Szereplői közül Móka Miki mellett mindenki számára emlékezetes a Hiszékeny Úr (Szuhay Balázs alakította), a Versmondó Lány, Furfangos Frigyes mester és természetesen Hakapeszi Maki, a majom. A műsor gyermekszereplői a Magyar Rádió és Televízió óvodásai voltak. Móka Mikit eredetileg Levente Péter, majd később Gyabronka József alakította. A bábokat Kemény Henrik animálta.

A Magyar Televízió emlékezetesebb műsorai

Kovács Kati

• 1958 Telesport sportmagazin (Riporterek: Radnai, Vitray, Szőnyi, Knézy, Gyulai)
• 1961 Ki mit tud? Számos közismert művész itt tűnt fel először, pl.: Kern András, Kovács Kati, Gálvölgyi János. 1961, 1962, 1963, 1965, 1968, 1972, 1977, 1983, 1988, 1993, 1996.
• 1962 Parabola (Árkus József humoros politikai műsora)
• 1964 Riporter kerestetik tehetségkutató
• A Tenkes kapitánya tv-sorozat r: Fejér Tamás
• 1965 Kék fény (bűnügyi magazin, Szabó László műsorvezetésével)
• Halló fiúk, halló lányok ifjúsági magazin (Antal Imre)
• 1966 Táncdalfesztivál Számtalan tehetséges zenekar és énekes nevezett be, többek között Katona Klári, Soltész Rezső, Karthago, Hungária stb. kezdte innen a pályáját. 1966, 1967, 1968, 1969, 1971, 1972, 1977, 1981, 1986, 1988, 1992, 1994.
• 1964 Delta (tudományos magazin, 2012-ig futott)
• 1966 Princ, a katona tv-sorozat r: Fejér Tamás

Vitray Tamás a Magyar Televízió sportkommentátori fülkéjében, 1966-ban a Népstadionban

• 1967 Tüskevár tv-sorozat r: Fejér Tamás
• 1968 Öveges professzor: Legkedvesebb kísérleteim Öveges József műsora
• 1968 Magyarázom a mechanizmust Kampányfilmsorozat az 1968-as Új gazdasági mechanizmusról. Szakértő dr. Csikós Nagy Béla egyetemi tanár, az Árhivatal akkori elnöke volt)
• 1968 Bors tv-sorozat
• 1969 Őrjárat az égen tv-sorozat
• 1970 Önök kérték (kívánságműsor a nézők levelei alapján, 2011-ben átköltözött a Duna TV-re)
• 1970 Rózsa Sándor tv-sorozat r: Szinetár Miklós
• 1971 A fekete város tv-sorozat r: Zsurzs Éva
• 1971–1974 Egy óra múlva itt vagyok... tv-sorozat r: Wiedermann Károly
• 1975 TV torna (Bérczi József és Müller Kati családja az egész országot megtornáztatta esténként)
• 1976 Kántor tv-sorozat r: Nemere László
• 1977 Süsü, a sárkány tv-sorozat r: Szabó Attila
• 1978 Unokáink sem fogják látni… (Ráday Mihály városvédő műsora, 1981-től 2010-ig sugározták)
• 1978 Gálvölgyi Show (Gálvölgyi János szórakoztató műsora, 1997-ben átkötözött az RTL Klubra).
• 1979 Kapcsoltam vetélkedőműsor (Vitray Tamás később Rózsa György, 2001-ben egy rövid időre újra indult a TV2-n)
• 1979 Másfélmillió lépés Magyarországon Rockenbauer Pállal végigjárhattuk a magyarországi Országos Kéktúra főútvonalát, Sinkó László narrációjával.
• 1980 Szeszélyes évszakok (1980-ban indult az Antal Imre által vezetett szórakoztató műsor, amely 2004-ig több mint 175 adást élt meg; 2006 és 2008 között egy rövid időre újra indult az RTL Klubon Szeszélyes címmel)
• 1981 Ablak heti magazinműsor.
• Cimbora Ifjúsági magazinműsor É. Szabó Márta vezetésével, 1972-ben kezdték vetíteni. (A műsor a közelmúltban átköltözött a Duna Televízióra. Főcímdalát Cseh Tamás énekli.)
• 1982 A hét műtárgya (1982-től hetente bemutattak egy-egy képzőművészeti alkotást)
• 1982 Leg…, leg…, leg… (Rózsa György 1982-ben indult műsora, amely a magyar rekordokat mutatta be)
• 1983 Linda tv-sorozat, r: Gát György, Szurdi Miklós
• 1986 …és még egymillió lépés Rockenbauer Pál Másfélmillió lépés Magyarországon című filmsorozatának folytatása, Velemtől Szekszárdig gyalogolnak, Sinkó László narrációjával.
• Szomszédok 331 részes teleregény (1987–1999) r: Horváth Ádám
• 1988–1991 Angyalbőrben tv-sorozat, r: Gát György, Szurdi Miklós
• 1989 Kölyökidő (1989–1997 között futott ifjúsági műsor)
• 1990 Kerekek és lépések az …és még egymillió lépés című sorozat folytatása, ahol kerékpáron és gyalogosan eljutnak Szekszárdtól az Alföldön és Sárospatakon át a Nagy-Milicre, Sinkó László narrációjával, de már Gyenes Károly rendezésében.
• Welcome to Hungary angol nyelvű gazdasági magazin (az 1990-es indulás után egy évvel magyar nyelven is jelentkezett). Az adások az USA-ban és Kanadában is bemutatásra kerültek. Műsorvezető: Váradi Júlia, Petrányi Judit, producer: Magonyi Zsolt Andreas.
• Família Kft. szituációs komédia (1991–1999). r: Szurdi Miklós.
• 1991 Vastyúk is talál szeget (a L’art pour l’art Társulat televíziós szórakoztató műsora, 1991 és 1996 között futott, majd 1998-ban átköltözött a TV2-re).
• 1992 Uborka (politikai kabaré gumibábukkal, 1991. december 31. és 2001 között futott, 2001 októberében egy rövid időre átköltözött a TV2-re Friss Uborka címmel)
• 1993 Játék határok nélkül (Országok közötti játékos sportvetélkedő)
• Kisváros 195 részes bűnügyi tévésorozat (1993-2001) r: Várkonyi Gábor, Fazekas Lajos
• 1994 Objektív politikai magazin
• 1996 Szatelit politikai kabaré műsor
• 1999 Slágertévé Zenés szórakoztató műsor 1999. november 28. és 2002. január 27. között, kéthetente vasárnap esténként, Kovács Kati és Haumann Péter műsorvezetésével, az mtv legsikeresebb műsora (2000-2002 között), kb. másfélmillióan nézték kéthetente)
• 1999 Főtér (vasárnaponként jelentkező ismeretterjesztő sorozat Magyarországról és környékéről, 1999 és 2010 között futott)
• 112 (bűnügyi magazin 1999 és 2002 között)
• 2004–2009 Életképek tv-sorozat, r: Horváth Ádám
• 2007 Tűzvonalban bűnügyi tévésorozat (2007-2009 között futott, 2010-ben átköltözött a Duna TV-re) r: Soós Péter, Pajer Róbert
• 2012 A Dal nemzeti dalválasztó műsor az Eurovíziós Dalfesztiválra. 2012, 2013, 2014, 2015
• A magyarok cselekedetei (Hagyományőrző műsor volt az ezredfordulón)
• Vers mindenkinek (Minden este egy-egy szép verset hallgathattunk meg, neves művészek előadásában)
• Álljunk meg egy szóra! (Nyelvészeti műsor, a mindennapi életben megjelenő helyesírási problémákkal és nyelvészeti kérdésekkel foglalkozott Vágó István műsorvezető és Grétsy László nyelvész-professzor közreműködésével)
• Három kívánság (Dévényi Tibor nagy népszerűségnek örvendett gyerekműsora 18 évig futott a Magyar Televízióban)
• Panoráma (Eredetileg Chrudinák Alajos külpolitikai háttérműsora)
• Stúdió (Szegvári Katalin és Érdi Sándor kulturális műsora volt)
• Kincsestár (Kulturális műsor)
• Kriminális (bűnügyi magazin Juszt Lászlóval, a műsor már megszűnt)
• Az én váram (Lakberendezési magazin)
• Égből pottyant mesék
• Márkás históriák
• Falutévé
• Ön dönt
• Nem jogerős (jogi show-műsor, ahol a résztvevőket színészek játszották el, a bíró dr. Gáspár Miklós volt)
• Ma reggel
• Zenegér (Huzella Péter műsora)
• Vasárnapi turmix
• Esti Egyenleg (háttérműsor volt)
• Kalendárium
• Foglalkozása: színész (beszélgetés híres magyar színészekkel)
• Atlanti expressz
• Úton - Európa magazin
• MECÉNÁS kulturális magazin (Petrányi Judit, Fehér Zsolt, Magonyi Zsolt Andreas)
• Top40 (a TV1-en ment minden csütörtökön 17.30-kor (ismételték szombatonként a TV2/M2-n), aminek a műsora a MAHASZ slágerlistája alapján állt össze)
• Gazdit keresünk
• Juli-suli
• Lottóshow
• Csellengők
• Nulladik típusú találkozások (Déri János sci-fi magazinműsora)
• A szólás szabadsága
• Szerencsekerék (később átköltözött a TV2-re, majd 10 éves szünet után a Story4-en indult újra)
• Mindent vagy semmit
• Friderikusz Show (később átköltözött a TV2-re)
• On the Spot
• Parabola
• Ász
• EZ+AZ
• Kerékbár
• Popkorong
• Képes Nóták
• Szél Hozott, Szél Visz El{Halász Judit Műsora}
• Mi Muzsikus Lelkek{Lagzi Lajcsi Műsora}
• Zsákbamacska
• Kérdezz!Felelek!
• egy Szó Mint Száz
• Bűvös Hatos
• Tipp-Hopp
• Voga-Turnovszky Show
• Fordul a Világ{Koncz Zsuzsa Műsora}
• Roxinpad
• Zenebutik{Juhász Előd Műsora}
• Napközi
• Napkelte
• Hírháttér
• Gondolkodó
• Csörgősipka
• Mituház
• Reflektor Magazin
• a Hét
• Híradó
• Kacagóra a Bábszínházban
• Családi Kör
• az MTV Legismertebb Filmjei Meséi, Filmsorozatai
• Kíváncsi Fáncsi
• Tom és Jerry
• Süsü a Sárkány
• Kukori és Kotkoda
• Leo És Fred
• Nils Holgersson Csodálatos Utazása a Vadludakkal
• 80 nap alatt a Föld körül Willy Foggal
• A Klinika
• Pumukli Kalandjai
• Misi Mókus Kalandjai
• Égig Érő Fű
• Legyél Te Is Bonca
• Patika
• Gumimacik
• Asztrál Express
• Zorro
• Knight Rider
• Magnum
• Az Elsüllyedt Világok
• Mikrobi
• Kérem a következőt!
• A Közös Kutya
• Telefonpapa
• Vámmentes Házasság
• Meteo
• Eldorádó
• Végső Visszaszámlálás
• Indul a bakterház
• Abigél
• Légy jó mindhalálig
• Csók, Anyu
• a Homok titkai
• a Guldenburgok Öröksége
• Mielőtt Befejezi Röptét a denevér
• Életképek
• Kisváros
• Linda
• Angyalbörben
• Türhető Lajos
• a Világ Legrosszabb Gyereke
• Öcsi a Sztár
• Pókfoci
• Hoppá!
• Dallas
• Jamie és a Csodalámpa
• Krisztofóró
• Kéménymesék
• Szekrénymesék
• Egy Kiscsacsi Története
• Mirr-Murr, a Kandúr
• Az Erőd
• Illetlenek
• A Kenguru
• Tip és Tap
• Linda mesél
• Üzenet a jövőből - a Mézga család különös kalandjai
• Lolka és Bolka
• Kipp és Kopp
• A Chateauvalloni polgárok
• Fagylalt tölcsér nélkül
• Szálka hal nélkül
• Keménykalap és krumpliorr
• Az oroszlán ugrani készül
• Tessék engem elrabolni
• Szamárköhögés

A Magyar Televízió székhelyei

Az újragondolt Tőzsdepalota

Az egykori székház légi fotója

A Magyar Televízió korábbi központi épülete Budapest V. kerületében, a Szabadság tér 17. alatt található. Az épületet Alpár Ignác tervezte, eredetileg Tőzsdepalota volt. Az általa megálmodott, igen zegzugos épületet 1897 és 1907 között emelték. Mértani közepén található az Aula, amelyhez a főbejárat felől háromosztású lépcső vezet fel, mintegy két emelet magasságba. Az alagsorban volt a filmarchívum, a földszinten az épület üzemeléséért felelős osztályok működtek, míg fölsőbb emeleteken a műsorkészítéssel és műsorgyártással foglalkoztak.

Mivel az épületben nem volt elég hely, volt két kihelyezett stúdió is. A Széchenyi-hegyen a Hargita Stúdió, az átalakított óbudai zsinagógában pedig az V. stúdió működött. A Hargita stúdiót már jó ideje üzemen kívül helyezték, egyik funkciója az volt, hogy az MTV-székházban található stúdiók kiesése esetén legyen honnan műsort sugározni. Az Árpád híd budai hídfőjénél lévő zsinagóga-stúdió pedig gyakorlatilag csak felvételi helyiség volt, 2010-ben az MTV elhagyta és az EMIH kezelésébe adta (műemlék).

Az új székház Óbudán

Az új gyártóbázis létrehozása mellett már több érv is szólt: egyrészt az épületet nem televízió működéséhez alakították ki, nem volt alkalmas műsorgyártásra, „nem felelt meg a 21. századi televíziózás szakmai és műszaki követelményeinek, valamint az intézmény hatékony működéséhez elengedhetetlenné vált a modern infrastruktúra megteremtése”. Ezért döntött egy modern gyártóbázis létrehozása mellett a Magyar Televízió vezetősége. Az új épületkomplexum építése 2007 nyarán kezdődött meg a televízió óbudai kirendeltségén, majd 2009 első félévében került sor a televízió költöztetésére. A hat hónapos költözés 2009. június 30-án fejeződött be, és ezzel az MTV közel 52 év után véglegesnek szánt helyére került.

A költözés lezárását a nézők szeme előtt végezték el: 2009. június 26-án este Az este című műsor, majd 2009. június 28-án a Híradó is elköltözött a Tőzsdepalotából. Míg a búcsúzás perceit Az este – a műsor 6,5 év után búcsúzott a Szabadság tértől – a két meghívott vendéggel, Kertész Zsuzsával és Vitray Tamással zárta, addig a híradósok nevében D. Tóth Kriszta köszönt el. Ezzel a televízió összes műsora elköltözött a Kunigunda úti, új stúdiókomplexumba. A költözés utolsó mozzanataként 2009. július 24-én az adáslebonyolító rendszert is áttelepítették az új székházba. Ezzel a Szabadság tér 17. teljesen kiürült.

2009. július 23-án a Szabadság téren a Magyar Televízió dolgozói és korábbi munkatársai elbúcsúztak a televízió épületétől. 2009. július 31-én Medveczky Balázs, a Magyar Televízió ügyvezető alelnöke ünnepélyes körülmények között átadta a Szabadság tér 17. kulcsait az ingatlan tulajdonosának, Michael Tippinnek.

A Magyar Televízió stúdiói

A televízió dolgozói 2009. július 23 -án a Szabadság téren

A Szabadság tér egykori stúdiói

• 1-es: a 2000-es évek közepén a stúdió teljesen leharcolt technikája helyett beleépítették az egykor nagyon modernnek számító 6-os stúdió berendezéseinek egy részét.
• 2-es: Néhány éve a stúdió vezérlőjét szétszerelték, és mint önálló stúdió megszűnt, a nagyméretű stúdióhelyiségbe beköltözött a Híradó, amit a 3-as stúdió vezérlőjéből irányítottak. (Így gyakorlatilag a volt 2-es stúdió lett a 3-as)
• 3-as: A költözésig innen vezérelték a Híradót.
• 4-es: az épülettel szemben állva jobb oldalon volt található, a székházban fellelhető legnagyobb stúdió.
• 5-ös: az említett zsinagógában berendezett stúdió volt.
• 6-os: az 1980-as évek végén építették a Híradó stúdiójának, berendezései még az 1990-es évek közepén is igen színvonalasnak számítottak. Néhány éve szétszedték, majd újra összerakták, hogy virtuális stúdióként működjön. A költözéssel ez is megszűnt.
• 7-es: kis utómunka stúdió volt. A berendezések elavulásával szétszedték ezt is.

Az új székház stúdiói

Az MTV 2009 júliusában végleg átköltözött a Tőzsdepalotából Óbudára, Kaszásdűlőre, a Bojtár utca és a Kunigunda útja sarkán 1987-1988 között épült telephelyre.

Az óbudai székházban hat új stúdiót alakítanak ki, egyelőre üzemszerűen öt működik.

• 1-es: A vezérlőnek (technikai helyiségének) még nincsenek berendezései, ezért a műsorokat az udvaron álló közvetítőkocsival rögzítik.
• 2-es: Ide költözött be indulásakor az RTL Klub egy időre. Jelenleg az M4 Sport stúdiójaként szolgál, HD digitális technikával.
• 3-as: Az utolsó SD stúdió volt, amelyek 2018-ban átépítettek HD-vá, leginkább a Család-barát c. napi magazinműsor otthonaként ismert.
• 4-es: Az MTVA hírstúdiója. Kiépítése 2010 tavaszára fejeződött be. Az M1 hírtévé 250 négyzetméteres, többfunkciós hírstúdiójának ad otthont. Ennek arculatát neves, korábban a BBC-nek és a CNN-nek is dolgozó nemzetközi tervezők alkották meg az MTVA-val egyeztetve.
• 5-ös: Az MTVA HD digitális technikával felszerelt, virtuális (BlueBox) stúdiója.
• 6-os: Tartalék vezérlő több stúdióhoz (HD).

Regionális stúdiók

Az MTV-nek az ország öt régiójában volt stúdiója. Ezekből regionális adásokat sugároztak és riportokat készítettek saját régiójukban. Az elkészített riportokat elküldték a Híradónak. Ezek a stúdiók megszűntek. A Révfülöpi „szabadtéri stúdió” nyaranta üzemel.

• Soproni stúdió (Nyugat-Magyarország – Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl)
• Pécsi stúdió (Délnyugat-Magyarország)
• Szegedi stúdió (Dél-Magyarország)
• Debreceni stúdió (Kelet-Magyarország)
• Miskolci stúdió (Észak-Magyarország)
• Révfülöpi stúdió, innen készül a nyaranta látható Balatoni nyár.

A stúdiókban gyártott műsorok

1054 Budapest, Szabadság tér 17.

• 1 -es: Innen közvetítették a Kultúrház című műsort, illetve a kettes program számos adását.
• 2-es: Az Ablak c. műsor, illetve egyéb, politikai témájú műsorok is készültek. A Híradó is beköltözött ide, amelyet a hármas stúdióból irányítottak.
• 3-as: Az Esti egyenleg, a Szabadság tér, valamint Telesportot sugározták innen.
• 4-es: Először szórakoztató műsorok közvetítésére használták, később Az Este c. műsornak adott helyet.
• 5-ös: Oktatási műsorok (versenyhelyszín)
• 6-os: A Hét c. műsor otthona volt, de a Híradónak is helyet adott.
• 7-es: A Rendőrségi híreket, illetve Gazdatévét láthatták innen a nézők.

1037 Budapest, Kunigunda útja 64.

• 1-es: Bérleti konstrukcióban többek között az RTL Klub Való Világ című valóságshow-jának első három szériáját itt készítették. A kereskedelmi televíziók indulása előtti egy-két évben a gyártóbázist gyakorlatilag alig használták valamire. Rengeteg műsor készült itt, többek között a Csináljuk a fesztivált, a Friderikuszt, valamint A Dalt, illetve a TV fiatal tehetségeket felfedező műsorát, a P@dtársat keresünk c. műsor döntőjét, valamint a DTK - D. Tóth Kriszta Showt készítették, illetve készítik itt.
• 2-es: Régen itt készült a TV ügyvédje, az MM - A megoldások magazinja valamint a Szólás szabadsága. Jelenleg az M4 bázisa.
• 3-as: Itt készült a Sztársáv c. műsor. Jelenleg a Család-barát című műsor készül itt.
• 4-es: Itt hírműsorokat gyártanak. Az MTVA stúdióból sugárzott hírműsorai innen kerülnek adásba.
• 5-ös: Korábban a Szempont című műsor itt készült, jelenleg ez - többek között - a Kárpát Expressznek és a Telesport számos közvetítésének, valamint a határon túli műsoroknak, a Hetedhét gyerekhíradónak, illetve a Kékfénynek helyet adó BlueBox stúdió.

A Magyar Televízió logója

• Jelenleg a Magyar Televízió egyes csatornájának logója egy fehér (fehér háttérben fekete) karika, mögötte középen egy függőleges fehér vonallal, mellette M1 felirattal. A kettes csatorna logója M2 felirattal és két pink függőleges vonallal, éjjeli váltótársának, az M2 Petőfi TV-nek ezzel a felirattal és világoszöld csíkokkal egészül ki, amely az M2 korábbi logója volt. Az M3 esetében három türkiz, míg az M4 esetén négy megdőlt vörös vonal látható a logóban. Az M5 öt vízszintes sárga vonallal rendelkezik.
• 2015. március 15-ig HD-ben készített műsorok alatt és a nagy felbontású változaton az M1/M2 felirat alatt a HD szó is megjelent: először szürke téglalapban, majd 2012 októberétől szürke betűszínnel a csatorna neve mellett, háttér nélkül. (Ugyanezt a mintát követte a Duna és a Duna World logója is.)
• 2015 február eleje óta egyik csatorna sem jelenít meg HD logót a képernyőn, noha a nagy felbontású adás nem szűnt meg.

Az ÉLŐ felirat a magas felbontáshoz hasonlóan egy kisebb téglalapban jelent meg, a csatornaazonosító fő színével megegyezően. Az M1 esetében sötétvörös, az M2-nél pink, az M2 Petőfi TV esetében világoszöld alapon.

2015. május 26-a óta pedig az MTVA összes adójának csatornaazonosítói „kifehéredtek”, így az ÉLŐ és ISM. felirat is szürkévé vált az összes adó esetében.

A korábbi arculatokhoz ünnepi alkalmakkor ünnepi logót is készített a Magyar Televízió, évente 6 alkalommal (március 15., húsvét, augusztus 20., október 23., karácsony, szilveszter). 2007-ben, amikor 50 éves volt a Magyar Televízió, a május 1-jei hosszú hétvégén (április 28–29–30., május 1.) mind a 4 nap ünnepi logója volt az MTV-nek: „50 éve M1”, illetve „50 éve M2” (bár az még csak 36 éves volt). 2007 folyamán ezt a logót a naponta vetített Kisváros sorozatnál, illetve a nyár folyamán hétköznap délelőttönként vetített MTV Retró sorozatnál tették fel, emlékeztetve arra, hogy 50 éves a közszolgálati televízió. Az egyesített MTVA csatornái csak a csatornaarculatban (reklám-, ajánlóidentek stb.) utalnak a mindenkori ünnepnapra.

2012. július 27-én, a XXX. nyári olimpiai játékok megnyitója alkalmából kapott az egész közmédia – az MTVA, a Magyar Távirati Iroda (MTI), a Magyar Televízió (MTV), a Duna Tv és a Magyar Rádió – egységes, új arculatot. Az arculat alapmotívumait a tűz, a víz, a levegő és a föld jelképrendszere adja, melynél mindegyik alapja a kör.

További információk

• Magyarország a XX. században - A Magyar Televízió története a kezdetektől 1998-ig, mek.oszk.hu
• Babiczky László rendező: A Magyar televíziózás története 1957-2007 között, babiczky.hu
• TV történelem hiteles forrásból, dunavolgyipeter.hu
• Szabadság tér 17., fovarosi.blog.hu
• MTV archívum, tvarchivum.hu
• A magyar tévé gyerekkora, origo.hu
• A Comment.com cikke a magyar televíziózás 50. születésnapjáról (2007. április 30.)
• Légi fotó a székházról, civertan.hu
• Az MTV arcképcsarnoka, mtv.hu
• Fotók a TV-palotáról, epulettar.hu
• Magyar televízió bemondói a 60-as években, youtube.com
• Imre Anikó: TV Socialism, Duke University Press, 2017, ISBN 978-0-8223-6085-8

Kapcsolódó szócikkek

• A magyar televíziózás története
• Magyar nyelvű tévéadók listája
• Magyarországi tiltakozások 2006 őszén