Dennewitzi csata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Dennewitzi csata | |||
 Napóleoni háborúk | |||
 | |||
| A csata emlékműve | |||
| Dátum | 1813. szeptember 6. | ||
| Helyszín | Dennewitz (ma Niedergörsdorf része), Brandenburg | ||
| Eredmény | szövetséges győzelem (német változat szerint porosz győzelem) | ||
| Harcoló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Haderők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dennewitzi csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg/20px-Flagge_Königreich_Sachsen_(1815-1918).svg.png){kind=small}
.svg){kind=small}
_3.svg){kind=small}
| Hatodik koalíciós háború (1812–1815) |
|---|
|
Lützen • Bautzen • Großbeeren • Katzbach • Drezda • Kulm • Dennewitz • Lipcse • Hanau • Sehested • Brienne • La Rothière • Mincio • Hatnapos hadjárat (Champaubert – Montmirail – Château-Thierry – Vauchamps) • Mormant • Montereau – Bar-sur-Aube – Craonne – Laon • Reims • Arcis-sur-Aube • La Fère-Champenoise • Montmartre • Párizs • Párizsi béke (1814) |
A dennewitzi csata 1813. szeptember 6-án zajlott le Bernadotte Károly János svéd koronaherceg (korábban Franciaország marsallja, később XIV. Károly János svéd király) által vezetett szövetséges (svéd–orosz–porosz) és a Ney által parancsnokolt francia haderő között és a szövetségesek győzelmével végződött. (A német források kihangsúlyozzák a porosz győzelmet és von Bülow szerepét, mert a csatában zömében csak porosz erők vettek részt, a maguk erejéből elért győzelem felvillanyozta a poroszokat; ezt tekintették a I. Napóleon császár elleni felszabadító küzdelem egyik döntő lépcsőfokának.)
Ez a vereség akadályozta meg a francia császárt Berlin elfoglalásában és vezetett majd a lipcsei népek csatájához.
Tartalomjegyzék
Előzmények[szerkesztés]
1813 augusztusának végén a francia császár azt tervezte, hogy Berlinnek – az ellenséges erők egyik fővárosának – elfoglalásával kiüti a poroszokat a további harcokból. Oudinot marsallt bízta meg a feladattal, aki több csatában kudarcot vallott, a legdöntőbbnek a großbeereni csatában elszenvedett veresége bizonyult, amikor Wittenbergig szorították vissza. Ekkor bízta meg Napóleon a Neyt a parancsnoksággal.
A csata[szerkesztés]
Ney marsall közel 58 000 katonájával szeptember 6-án ismét megkísérelte Berlin elfoglalását, ekkor került összeütközésbe a porosz–orosz vegyes erőkkel Dennewitznél. Őket – a korábbi Bernadotte francia marsall – Károly svéd koronaherceg vezette. Ney nem akarta megismételni Oudinot marsall korábbi a großbeereni csatában elkövetett hibáját és egyben tartotta seregét, hogy a seregrészek ne szakadjanak el egymástól, hosszú menetoszlopban indult a támadásra a legegyszerűbb úton. Ennek következtében a csata „hullámzóvá vált” ahogy a friss franciák és a megerősített szövetségesek rohamai váltották egymást.
Egy másik sajátossága is akadt a francia hadseregnek, főképpen az 1812-es oroszországi hadjáratban szinte teljesen elveszett lovasság miatt hiányos lett a felderítőképessége. A másik gondjuk a feszült viszony a két francia parancsnok között: Oudinot-t bosszantotta, hogy Ney alá osztották be. Ney elhatározta hogy gyors menetben indul Berlin irányába, keveset törődött a felderítéssel, így a franciák belesétáltak a szövetségesek összegyűlt védelmi erőibe. Kezdetben a szövetségeseket visszaszorították, de Bülow poroszai megerősítették az amúgy is főképpen poroszokból álló svéd koronaherceg seregét.
Bülow szerette volna átvenni a szövetségesek irányítását a nap hátralévő részében. A csata újabb lendületet vett és a franciák már a győzelem küszöbéhez érkeztek, de Ney nem kapott támogatást Oudinot-tól, ami döntően befolyásolta az ütközet végső kimenetelét. Ney egyedül akarta a győzelem dicsőségét megszerezni, de egy váratlan homokvihar elszakította Oudinot-tól, ami megfordította a csata kimenetelét. A szövetségesek megkettőzték a támadó erejüket, Bernadotte pedig megérkezett a seregével a franciák bal szárnyára, a franciák visszavonulásra kényszerültek. A franciák 8–10 000 katonát, a szövetségesek 7–9000-et veszítettek.
Következmények[szerkesztés]
A Bajor Királyság a berlini hadjárat kudarca után kilépett a háborúból . A többi német állam ingadozni kezdett a Francia Birodalom támogatásában. Friedrich Wilhelm von Bülow megkapta a Dennewitz grófja címet.
A csata egyéb főszereplői és emlékei[szerkesztés]
Bertrand
Leopold Wilhelm von Dobschütz („Dennewitz hőse”)
.svg/20px-Flag_of_Prussia_(1892-1918).svg.png)
Bülow emlékműve
A csata másik hősének, Tauentzien tábornoknak emlékműve
Források[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Dennewitz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
