Negyedik koalíciós háború
| Negyedik koalíciós háború | |||
| Napóleoni háborúk | |||
 | |||
| Napóleon a friedlandi csatában | |||
| Dátum | 1806–1807 | ||
| Helyszín | Európa | ||
| Casus belli | a 3. koalícióval vívott háború folytatása | ||
| Eredmény | francia győzelem, a tilsiti béke megkötése | ||
| Terület- változások | A Porosz Királyság területe a felére csökken, francia területi nyereség, Oroszországhoz kerül Białystok vidéke. | ||
| Harcoló felek | |||
| Parancsnokok | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Negyedik koalíciós háború témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
.svg/20px-Flag_of_Prussia_(1892-1918).svg.png){kind=small}
_3.svg){kind=small}
.svg/20px-Flagge_Königreich_Sachsen_(1815-1918).svg.png){kind=small}
| Negyedik koalíciós háború (1806–1807) |
|---|
|
Schleiz-Saalbourg • Saalfeld • Jéna • Auerstädt • Lübeck • Golymin • Pułtusk • Eylau • Kolberg • Danzig • Heilsberg • Friedland • Tilsit |
| Svéd–lengyel háborúk |
|---|
|
1563–83 • 1598–99 • 1600–11 • 1617–29 • 1655–60 • 1700–21 • 1806–07 • 1812–14 |
Ausztria legyőzése után Napóleon császár tovább folytatta a harcot az Orosz Birodalom és az Egyesült Királyság ellen. A negyedik koalíció 1806 szeptemberében alakult meg, miután a Porosz Királyság belépett a háborúba.
III. Frigyes Vilmos porosz király nagyon határozatlan király volt, a „háború pártjának” igazi vezére Lujza királyné volt. Az volt az általános vélekedés, hogy a porosz hadsereg a legerősebb a világon. Ezért 1806. október 2-án ultimátumot intéztek Franciaországhoz, követelve a francia csapatok visszavonását a Rajnán túlra. Napóleon végig sem olvasta az ultimátumot. Három nap múlva a francia csapatok hadba indultak Poroszország ellen.
A porosz hadsereg nem volt felkészülve az akkori idők modern hadviselésére. A csapatok nagyon lassan mozogtak. Napóleon 1806. október 14-én megütközött a porosz hadsereg kisebbik részével Jéna közelében, és győzött. Ugyanekkor Davout marsall az auerstädti csatában a porosz főerőkkel ütközött meg. A napóleoni hadsereg egyik legtehetségesebb marsalljának, a sokat tapasztalt Davout-nak határozottsága és a porosz tábornokok tehetetlensége következtében a porosz haderő felmorzsolódott.
1806. október végén Napóleon bevonult Berlinbe, és november 21-én kihirdette a kontinentális zárlatot, amelynek értelmében az egész francia birodalomnak és a hozzá tartozó országoknak tilos volt Angliával kereskedni. A cél Anglia gazdaságának tönkretétele volt.
Poroszország legyőzése nem jelentette egyértelműen a franciaellenes koalíció legyőzését, mivel Oroszország még mindig folytatta a háborút. Napóleonnak két véres ütközetben kellett kiharcolnia a győzelmet. 1807. február 7-én Eylaunál és április 14-én Friedlandnál. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedtek, ezért béketárgyalásokba kezdtek.
Az 1807-es tilsiti békében Franciaország és Oroszország békét és szövetségi szerződést kötött. A szerződés gyakorlatilag azt jelentette, hogy Európában két nagyhatalom uralkodik, jelentős francia túlsúllyal. Az 1793–95-ben Poroszországhoz került lengyel területeken Napóleon 1807-ben létrehozta a csatlós Varsói Hercegséget, amely 1815-ig állt fenn.
Európa 1806-ban
Európa 1807-ben
Forrás[szerkesztés]
- Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó, Budapest 2004.
- Herbert Attila, Maros Ida, Moss László, Tisza László: Történelem. 1789-től 1914-ig. ISBN 963-04-6874-3
