Austerlitzi csata
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Austerlitzi csata | |||
 | |||
| Napóleon az austerlitzi csatában | |||
| Konfliktus | Harmadik koalíciós háború | ||
| Időpont | 1805. december 2. | ||
| Helyszín | Morvaország, Austerlitz (ma: Slavkov u Brna, Csehország) | ||
| Eredmény |
Francia győzelem
| ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
| Térkép | |||
 Austerlitzi csata
Pozíció Csehország térképén
| |||
| é. sz. 49° 08′, k. h. 16° 46′Koordináták: é. sz. 49° 08′, k. h. 16° 46′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Austerlitzi csata témájú médiaállományokat. | |||
Az austerlitzi csata vagy más néven a három császár csatája a harmadik koalíciós háború ütközete, Napóleon legfényesebb győzelmeinek egyike volt 1805-ben Austerlitz (ma: Csehország). Napóleon a csatában legyőzte a névlegesen Kutuzov tábornok vezette orosz–osztrák hadsereget.
Tartalomjegyzék
Előzmények[szerkesztés]
Miután a francia csapatok 1805. november 13-án bevonultak Bécsbe, tovább üldözték a Morvaországba visszahúzódó szövetséges orosz–osztrák csapatokat. I. Sándor orosz cár megérkezésével a csapatok irányítása kikerült Kutuzov tábornok kezéből. A szövetséges uralkodók úgy döntöttek, hogy Austerlitztől (ma Slavkov u Brna, Csehország) nyugatra ütköznek meg Napóleonnal, ezért elfoglalták a Pratzen-fennsíkot, amelyet Napóleon szándékosan ürített ki, hogy ezzel csapdát állítson az ellenséges haderőknek.
A csata[szerkesztés]
A szövetségesek 40 000 emberrel indították meg a fő támadásukat a délen elhelyezkedő francia jobbszárny ellen, azzal a szándékkal, hogy azt elvágják Bécstől. Miközben Davout marsall 10 500 főnyi hadteste makacs ellenállást tanúsított ezzel a támadással szemben, és visszaverte a melléktámadást, amelyet a szövetségesek intéztek az északi szárny ellen, Napóleon császár Soult marsallt 20 000 gyalogossal megindította a domboldalnak, hogy a Pratzen-fennsíkon felálló gyenge szövetséges középhadat összezúzza. Soult elfoglalta a fennsíkot és meg is tartotta a szövetségesek visszafoglalási kísérleteivel szemben annak a 25 000 főnyi erősítésnek köszönhetően, amit Napóleon küldött neki a tartalékból. A szövetséges erőket csakhamar kettészakították és a fennsíktól északra és délre is nagy erőkkel támadást indítottak. Ennek eredményeképpen a szövetséges haderőt megfutamították.
A francia (kék) és szövetséges (vörös) csapatok elhelyezhedése 1805. december 1-jén 18:00-kor
A hadi helyzet 1805. december 2-án 9:00-kor
A hadi helyzet 1805. december 2-án 14:00-kor
Eredményei[szerkesztés]
A szövetségesek jelentős veszteségeket szenvedtek. A hadsereg maradékát a franciák szétszórták. Két nappal később I. Ferenc osztrák császár beleegyezett a hadi cselekmények beszüntetésébe és megegyezett I. Sándor cárral, hogy visszavonja hadseregét Oroszországba. Végül Ausztria is kénytelen volt békét kötni Franciaországgal (pozsonyi béke), az Orosz Birodalom pedig egy ideig nem vehetett részt a Franciaország elleni szövetségekben.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ French numbers at the battle vary depending on the account; 65,000, 67,000, 73,000, or 75,000 are other figures often present in the literature. The discrepancy arises because about 7,000 men of Davout's III Corps (Grande Armée) were not at the battle right when it started. Including or not including these troops is a matter of preference (in this article, they will be included as separate from the 67,000 French soldiers originally on the field). David G. Chandler, The Campaigns of Napoleon. p. 416 gives 67,000 (without Davout's III Corps)
- ↑ a b Allied numbers at the battle vary depending on the account; 73,000, 84,000, or 85,000 are other figures often present in the literature. Andrew Uffindell, Great Generals of the Napoleonic Wars. p. 25 gives 73,000. David G. Chandler, The Campaigns of Napoleon. p. 417 gives 85,400. In Napoleon and Austerlitz (1997), Scott Bowden writes that the traditional number given for the Allies, 85,000, reflects their theoretical strength, and not the true numbers present on the battlefield.
- ↑ a b David G. Chandler, The Campaigns of Napoleon. p. 432
