Ióannész Szkülitzész

Ióannész Szkülitzész
Életrajzi adatok
Született	1040-es évek eleje
Elhunyt	1101 után
Ismeretes mint	történész író
Nemzetiség	görög
Pályafutása
Szakterület	történettudomány
Kutatási terület	bizánci történelem
Jelentős munkái	• Compendium Historiarum
A Wikimédia Commons tartalmaz Ióannész Szkülitzész témájú médiaállományokat.

Ióannész Szkülitzész (görögül: Ἰωάννης Σκυλίτζης, esetleg Σκυλίτσης, újgörög Joánisz Szkilícisz, latinul: Iohannes Scylitzes), (1040-es évek eleje – 1101 után) középkori bizánci történetíró.

Élete és műve

Életéről nagyon keveset tudunk, saját munkája őt, mint kuropalatészt említi, ami az egyik legmagasabb udvari arisztokratikus rang volt, viselője a császári palota napi gazdasági, szervezési, építési ügyeiért volt felelős.^[forrás?]

Krónikája a 811 és 1057 közötti évek eseményeit dolgozza fel, Szkülitzész tulajdonképpen Hitvalló Szent Theophanész krónikája folytatásának szánta. Mint írja, ennek a két és fél évszázadnak a történetét sokan feldolgozták már, de ezek a művek részben hiányosak, részben részrehajlók. Ő megígéri, hogy eltekint a magyarázkodástól, kiküszöböli az ellentmondásokat, és a források szubjektivizmusát, illetve elhagy minden mesés elemet. Igényes programját azonban nem tudta teljesen megvalósítani.

Krónikáját Geórgiosz Kedrénosz krónikája a 811 utáni évekre szó szerint átvette.

Személye a Régi tudós világ históriájában

Budai Ézsaiás teológus és történetíró a Régi tudós világ históriája című 1802-es, Debrecenben megjelent nagy tudós-lexikonában a következőket írja Szkülitzészről:

JOHANNES SCYLITZES, élt a’ XI-ik század vége felé. A’ Constantzinápolyi udvarnál fő tisztségeket viselt. Munkájaː Compendium Historiarum, mely a’ Nicephorus Tsászár halálától, vagyis a 811-dik esztendőtől, az Isacus Comnenus uralkodása kezdetéig, vagy, 1057-ig megyen. Ez a’ História még eddig nem görögül, hanem tsak deákúl van nyomtatásbann. De e’ miatt semmi fogyatkozás nintsen.

Művei magyar nyelven

• részletek INː (szerk.) Simon Róbert – Székely Magda – Dimitriosz Hadziszː A bizánci irodalom kistükre, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1974, ISBN 963-07-0345-9, 153–159 p

Forrás

• Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989, ISBN 963-282-093-2, 121–122 p

Kapcsolódó szócikkek

• Bizánci irodalom