Sínai Szent Gergely
| Sínai Szent Gergely | |
| szerzetes | |
| Születése | |
| 1255 körül Kukulosz, Bizánci Birodalom | |
| Halála | |
| 1346. november 27. Panoria, Bolgár Cárság | |
| Tisztelete | |
| Tisztelik | Görög ortodox egyház |
| Sírhely | Gornjak Monastery |
| Ünnepnapja |
augusztus 8. Ortodox kereszténység |
Sínai Szent Gergely (kb. 1255 – 1346. november 27.) bizánci szerzetes, egyházi író.
I. Kallixtosz konstantinápolyi pátriárka (p.: 1350–1353, 1355–1363) által írt életrajza szerint a Kukuluszban született Gergely török fogságból szabadulva először szerzetes volt Cipruson, majd a Sínai-félszigeten fekvő Szent Katalin monostorban. Később az Athosz-hegyra költözött, ahol a Jézus-ima segítségével szert tett a hészükhaszta lelkiségre. Számos tanítvány sereglett köré, ám a törökök háborgatásai miatt el kellett hagyniuk a félszigetet. Panoriában (Bulgária) létesítettek kolostort, ahol Gergely nagy tiszteletben álló tanítóként halt meg.
A nyugalomról és az imádságról és Beszéd Urunk Jézus Krisztus szent színeváltozásáról c. művei a hészükhaszta tanítás foglalatai. A 14.–15. századi bizánci misztika történetét illetően jelentős, hogy Gergely a Jézus-ima révén szemlélhető Isteni fényt azonosítja Jézus Tábor hegyén történt színeváltozásának ragyogásával. Művei részben belekerültek a Philokaliába.
Forrás[szerkesztés]
- Görföl Tibor – Kránitz Mihály: Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, ISBN 963 389 083 7, ISSN 1416–6321
144. old.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
