Sínai Szent Hészükhiosz
| Sínai Szent Hészükhiosz | |
| apát | |
| Születése | |
| 7. század | |
| Halála | |
| 7. század Sínai-félsziget | |
| Tisztelete | |
| Tisztelik | Görög ortodox egyház |
| Ünnepnapja |
március 29. Ortodox kereszténység |
Sínai Szent Hészükhiosz (ógörögül: Ησύχιος Σιναΐτης, latinul: Hesychius Sinaites), (7. század) görög szerzetes, egyházi író.
A Sínai-félsziget Bathosz monostorának elöljárója, Lépcsős Szent János (†649) és Hitvalló Szent Maximosz (†662) után élt, minthogy írásaiban felhasználta ezek műveit. Életéről alig tudunk valamit, azt is csak egy 12. századi florilegiumból. Úgy mutatják be ezek a késői kéziratok mint az Égő Csipkebokor-monostor elöljáróját. A mérsékletről és az erényről c. munkája két változatban maradt ránk. A hosszabbik százas csoportokban magvas mondásokat, szentenciákat tartalmaz. A görög szöveg mellett ez megjelent francia, német és angol fordításban. A másik, rövidebb, ABC rendben 24 fejezetben az előző műből hoz részleteket. Ez még nem jelent meg modern fordításban. Valószínű, hogy mindkettő későbbi kompiláció, az eredeti szöveg elveszett.
Művének alaptémája a mérséklet (nepsis, temperantia), a gondolatok kitartó vigyázázsa; e benső megtisztulás során jut el az ember a béke és az Úrra való állandó emlékezés állapotába.
Hészükhiosz tanítása voltaképp már eleven hagyományra épült. Érdeme abban áll, hogy ezt a hagyományt érthető és rövid formában össze tudta foglalni és átadni az utókornak. Sajátos módon gyakran utal Jézusra, ami a bizánci hagyománytól meglehetősen idegen. Műve nagy népszerűségnek örvendett a keleti szerzetesség körében, különösen orosz földön.
Idézetek[szerkesztés]
| „ | 13. Hogy véleményem szerint a mérséklet (nepsis) mennyire megtisztítja a lelket a szenvedélyes gondolatoktól, mindjárt megmutatom... 14. A mérséklet első formája abban áll, hogy szigorúan őrködünk képzeletünk és annak kívánságai fölött... 15. A második forma abban áll, hogy szívünket mindig csendben, minden dologtól való elszakadásban és állandó imában őrizzük. 16. A harmadik abban áll, hogy alázattal és szünet nélkül Jézust hívjuk segítségül. 17. Egy másik, hogy lelkünkben megszakítás nélkül emlékezzünk a halálra. 18. Mindezek a gyakorlatok megállítják a rossz gondolatokat. A legfontosabb módszerre, ami abban áll, hogy ne tekintsünk másra, mint az égre, és a földet semmibe se vegyük, ha Isten is akarja, még részletesebben is kitérek. |
” |
| – 1. Centuria (ford. P. M.) | ||
| „ | 94. Bizonyára igen boldog az a szellem, amely megtelik Jézus imájával, a szív amely szünet nélkül Jézus nevét őrzi, amint a levegő áthatja testünket és a tűz megolvasztja a viaszt. A nap befutja a földet és nappal lesz; Jézus szent Neve, szünet nélkül ragyogva lelkünkben, számtalan és sugárzó gondolatot ébreszt. | ” |
| – 2. Centuria (ford. P. M.) | ||
Forrás[szerkesztés]
- Puskely Mária: Keresztény szerzetesség: Történelmi kalauz, I. kötet A–K. Budapest: Bencés Kiadó. 1995. ISBN 963 7819 62 2 366–367. o.
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
