Szinkretizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A szinkretizmus a vallástudományban, vagy a politikában az eltérő vagy ellentmondó nézetek összeegyeztetésére irányuló törekvés neve.

Etimológia[szerkesztés]

A szó a görög συγκρητισμός („szünkrétiszmosz”) kifejezésből ered, amit Plutarkhosz használt Opera Moralia című írásában a krétaiak közös ellenség elleni összefogására. A kifejezés első felének (συγ) jelentése együtt, a másodiké bizonytalan, nem egyértelmű, hogy Krétára utal-e. Modern jelentése Erasmustól származik, aki az Adagia című munkájában annak a jelenségnek a megnevezésére használta, amikor a vallási küzdelmekben különféle csoportok az elméleti különbségeik ellenére összefognak a gyakorlati haszon reményében.

Szinkretizmus a vallásban[szerkesztés]

A különböző vallási hagyományokból származó elemek összekeverését jelöli.

Görög hitvilág[szerkesztés]

A szinkretizmus alapvető eleme volt a görög vallásnak, amely a Nagy Sándor utáni időszakban számos perzsa, anatóliai, egyiptomi, etruszk és római vallási elemet magába olvasztott. Más vallások isteneit rendszeresen azonosították a sajátjaikkal, és ez isten eredeti nevét gyakran állandó jelzőként őrizték meg. (Ennek a szokásnak a neve interpretatio graeca.) Így például az egyiptomi Amunból Zeusz Ammon lett, miután Nagy Sándor meglátogatta Amun orákulumát a siwai oázisban. A görög mitológia számos, mai szemmel furcsának tűnő mítosza az ilyen jelzőkhöz kitalált utólagos magyarázat.

Római hitvilág[szerkesztés]

A rómaiak a görög vallás isteneit az etruszk-római hagyomány hasonló alakjaival azonosították (interpretatio romana, de a vallási gyakorlatot rendszerint nem vették át.

Judaizmus[szerkesztés]

A judaizmus állandó küzdelemben állt a szinkretistákkal; a Bibliában ennek emlékét őrzi a bálványimádás tiltása a Tízparancsolatban, az aranyborjú története és a próféták számtalan intése a templomi prostitúció és a helyi termékenységkultuszok ellen.

Kereszténység[szerkesztés]

Ha egy evangéliumi hívő ezt a szót használja, valószínűleg arra a jelenségre gondol, amikor valaki különféle vallások tanítását, vagy különböző filozófiai irányzatokat (kettőt vagy többet) ötvöz egymással, egy így keletkezett világképet vall, ez alapján gondolkodik, cselekszik.

Habár a bibliai Újszövetség szerint a Mindenható Istennel, (aki a világegyetem teremtője), egyedül az Ő "Fián", Jézuson keresztül teremthetünk kapcsolatot, és léphetünk vele békességre; továbbá a Krisztus tanításától való eltérés tévelygésnek minősül, ez a jelenség a keresztény hívők körében is előfordul. Így vannak akik a Biblia tanítását, és a keresztyén hitet a sámánizmussal, parajelenségekkel, szellemidézéssel, ezoterikus természetgyógyászattal, keleti misztikával, esetleg más világvallások tanításával elegyítik.

A témában számos könyv, tanulmány, illetve értekezés íródott.

Szinkretizmus a politikában[szerkesztés]

A politikában a szinkretizmus a harmadik utasság formájában jelenik meg.

További információk[szerkesztés]